• Vannak dolgok, melyeket csak egyik szülőnktől, például a zsír vagy az intelligencia esetében csak anyánktól öröklünk.
• Nem olyan rég fedezték fel a kutatók, hogy felnőtt korunkra nem feltétlenül tűnik el a magzati korban kifejlődött barna zsír.
• A barna zsírszövet további tanulmányozást igényel, de segítségével megszüntethető lenne az elhízás.

A genetika komplex tudomány, ellenben iszonyú érdekes. Nem csoda, hogy az embereket nagyon is érdekli az a – laikusok számára – rejtélyes folyamat, amelyet öröklődésnek hívunk. Vannak dolgok, melyeket csak az anyánktól örökölhetünk – és akadnak kizárólag női ágon öröklődő tulajdonságok és hajlamok is, azaz amelyeket csak a nők örökölhetnek az anyáiktól.

Sokak fogják például makacs túlsúlyukat is arra, hogy ezt örökölték – mutogatván felmenőikre, hogy lám, rajtuk is volt felesleg, ez csak genetika. Az viszont, hogy mégis kitől örököljük a zsírunkat, csak néhány évvel ezelőtt vált világossá a kutatók számára.

Helló H19 gén!

A Dél-dániai Egyetem biokémiai és molekuláris biológiai tanszékének professzora, Jan-Wilhelm Kornfeld, a németországi Kölnben működő Max Planck anyagcsere-kutató intézet professzora, Elena Schmidt és az ausztriai Bécsi Orvosi Egyetem professzora, Martin Bilban vezetésével egy kutatócsoport még 2018-ban tett úttörő felfedezést a barna zsír öröklődéséről, ami fontos része az elhízás kutatásának.

A csapat a H19 nevű gén egy új funkcióját fedezte fel. Ez a gén szerepet játszik a testtömeg és a sejtszaporodás szabályozásában, befolyásolhatja a túlsúlyhoz társuló betegségek, például a cukorbetegség, a túlsúly és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Azért is érdekes, mert a H19 génjeink azon kb. egy százalékához tartozik, amelyet – szemben a fennmaradó 99 százalékkal – kizárólag anyánktól vagy apánktól örökölünk. 

A kutatás eredményei szerint a H19 úgynevezett kapuőrként is működik egy maroknyi gén számára, amelyek normális esetben elnyomják a barna zsír működését. Márpedig ez a barna zsír nagyon is jó társunk lehetne, mindjárt el is áruljuk, hogy miért.

At azért nem árt észben tartani,hogy nem csak a genetika ludas abban, ha elhízunk… (Fotó: Getty Images)

Apától rossz zsírt, anyától jó zsírt öröklünk

Azt is felfedezték a kutatók, hogy az apánktól származó gének elsősorban a sárga (más néven fehér) zsírszövet kialakulásáért felelnek. Ez a zsírszövet leggyakrabban a hasunkon, a combunkon és a hátunkon található, és jól ismert betegségek kialakulásához is vezethet.

Mindeközben úgy tűnik, hogy az

anyánktól származó gének elsősorban a barna zsírszövet kialakulásáért felelnek, amelyre jellemző, hogy az elhízás ellen védő hatással bír. 

Egerekben azt azonosították, hogy a H19 gén egyfajta génszabályozást végez a barna zsírsejtekben. A H19 gén túltermelése egerekben védte az egereket az elhízás és az inzulinrezisztencia ellen. Emellett hasonló génkontroll-mintázatokat tudtak kimutatni elhízott emberekben is. 

A háttérben sárga zsírszövet mikroszkopikus képe látható (Fotó: Wikimedia Comons), előtte pedig egy PET-CT felvételképe, amelyen a barna zsírszövet van jelölve. A páciens fázott, ezért a barna zsír működésbe lépett (Kép: Wikimedia Commons/Hg6996)

De mi az a barna zsír?

Bizonyára mindannyian a sárga (fehér) zsírszövettel vagyunk inkább képben, és aktuális hangulatunktól és elhelyezkedésétől függően kedveljük, elfogadjuk vagy éppen gyűlöljük. Ez az, ami a testtömeg jelentős hányadát képezi. A pontos arány természetesen életkor és nem szerint változó, de általában újszülötteknél a testsúly 12%-a, 6 hónapos korban 30%-a, 10 éves korban 18%-a, felnőtt férfiaknál 15–18%-a, nőknél pedig 20–25%-a.

De születéskor mindenki rendelkezik némi barna zsírszövettel is, ami a kutatók szerint néhány tekintetben inkább az izomszövetre hasonlít, mint a sárga zsírszövetekre, és úgy tűnik, hogy hidegre lép működésbe.

A magzatban először ez, a barna zsírszövet alakul ki, majd ennek helyét a terhesség végére átveszi a sárga zsírszövet.

Újszülötteknél már csak a lapockák közötti régióban, a vesék valamint a csecsemőmirigy körül található nagyobb mennyiségű barna zsírszövet, később ezek nagy része eltűnik. Nem olyan régen fedezték fel azonban, egész pontosan 2009-ben, hogy a barna zsírszövet felnőttek testében is megtalálható. (Hogy mindenkiben marad-e, vagy csak egyesekben, az nem tisztázott.) Ha van, leginkább a nyak, a vállak, a karok és a lapocka környékén, és bizony igen jó szolgálatot tesz.

Mégpedig oly módon, hogy

a sárga zsírszövettel ellentétben a barna energiát éget, biztosítva szervezetünk megfelelő hőtermelését – akár napi több száz kalóriát felhasználva.

Ezért is folytatják tanulmányozását a kutatók, hiszen nemcsak az elhízás ellen, hanem az elhízás miatti betegségek kontrollálásában is szerepe lehet.

Ha felmerült a kérdés, hogy ugyan miért olyan nehéz tanulmányozni, eláruljuk: azért, mert a barna zsírszövet csak speciális orvosi képalkotó vizsgálattal – a daganatok diagnosztizálására is használt PET-CT vizsgálattal – mutatható ki. Ez pedig nemcsak hogy igen drága, de ionizáló sugárzása miatt nem ajánlott indokolatlanul elvégezni senkin sem.

De ameddig a tudósok nem találják fel a tuti módszert elhízás ellen, marad a jól bevált egészséges és aktív életmód.

Kiemelt kép: Getty Images