Cége, a New York, pontosabban Brooklyn Bushwick negyedében található JonsBones felelősségteljesen beszerzett emberi csontokat árul. Nem titkolt célja a profitszerzés mellett az is, hogy megmutassa, nem is olyan hátborzongató ez a fajta kereskedelem, mint ahogy azt átlagemberként gondoljuk.
No de hogy kerülnek ehhez a fiatal fiúhoz emberi csontok? Teljesen átlagos lakóktól, akiknek a pincéjében vagy a padlásán emberi maradványokat találtak, ők pedig nem tudták, mégis mihez kezdjenek velük, ezért eladományozzák őket.
A többi csontváz olyan emberektől származik, akik önként felajánlották maradványaikat a tudománynak.
1985-ig az orvosi célú csontkereskedelem elfogadott dolog volt. A doktornak készülő diákok, de a továbbképzéseken részt vevő orvosok is valódi csontokon szeretnek gyakorolni, hiszen a műanyag maximum a részleges modellezéshez alkalmas. Ennek érdekében törvényesen vásároltak vagy kaptak emberi maradványokat. Ferry ugyanezt teszi, csak nem hajlandó emiatt rosszul érezni magát.
Honnan jött a szokatlan hobbi?
Jon Pichaya Ferry gyerekkora óta érdeklődik a maradványok iránt. 13 éves korában apjától kapta az első csontvázát, egy egér maradványait. A középiskolában már maga volt képes megtisztítani különböző állati csontvázakat, majd anatómiailag megfelelő módon összerakni őket. Felnőttkorára pedig, miután zenés színházzal, sporttal és terméktervezéssel foglakozott, megvalósította az álmát és etikus módon beszerzett csontokat, kollekciókat árul.
Az erről készített videói hamar ismertté tették a TikTokon, illetve más közösségi médiafelületeken.
Ferry ugyanis nem szenzációt hajhász, hanem lenyűgözve mesél a testfelépítésünkről, oktatóvideókat készít, vagy az orvosi csontkereskedelemről mesél, miközben macskája ki- és besétál a felvétel közben.
Az üzletben a magzati csontváztól kezdve egészen az idős emberekéig sokféle maradványt találni, de készítenek belőlük ékszereket, különböző dísztárgyakat is. Ezen a ponton már bizonyára felmerült a kérdés, de nem csak magánakció ez, kapcsolatban áll több orvossal, magánggyűjtőkkel, antropológussal, művészekkel és múzeumokkal is.
A modern csontkereskedelem nem sírrablás
A 19. és 20. században 13 nagy orvosi ellátó cég működött, főként az Egyesült Államokban, amelyek emberi csontvázakat gyűjtöttek, és eladták azokat iskoláknak, orvosi rendelőknek és különféle titkos társaságoknak, például szabadkőműveseknek. A kereslet olyan nagy volt, hogy az adományok nem bizonyultak elégnek, ezért a vállalkozások a végén már kivégzett foglyokat és gazdátlan holttesteket vittek be, tisztítottak meg és adtak el.
Voltak, akik régi szegénytemetőket, elhagyott sírokat fosztottak ki, azaz cseppet sem etikus módon szerezték meg mások maradványait. Miután 1985-ben betiltották a csontok kereskedelmét, az iparág összeomlott. Néhány vállalat átállt a műanyag modellek gyártására, de ez nem képes pótolni a valódi emberi csontokat. Azokat ugyanis nemcsak tanulóknak, művészeknek, antropológusoknak adják el, de kutató- és mentőcsapatoknak, keresőkutya-kiképzőknek és nyomozóirodáknak is szükségük van rájuk.
Hogy lehet szert tenni emberi csontokra?
A legtöbb maradvány régről származik, amikor még nem alakult ki a mai etikus, felelős temetkezés és maradvány-birtoklás. Ma az elhunyt családtagunk hamvasztása után maradt port is az erre a célra szolgáló urnában vagyunk kötelesek őrizni, vagy a temetőben hivatalosan nyugalomra helyezni. Nincs jogunk rendelkezni felettük, pláne nem eladni vagy odaadományozni őket. 1985 óta a világ nagy részén ugyanez a helyzet. Az emberi holttesteket el kell temetni.
A szabályozás előtt viszont a közeli hozzátartozóknak joguk volt eladományozni egy-egy szerettük csontjait, ezek kerültek kereskedelmi forgalomba,
illetve a régről származó, földekből, pincékből, ősi temetőkből előkerülő, gazdátlan csontvázak. Mások még életükben ajánlották fel testüket a tudománynak, így haláluk után törvényesen kerültek a csontok múzeumokba vagy oktatóhelyekre.
Az orvosi célra használt, kifehérített csontokat még DNS-elemzésnek is nehéz alávetni. Azaz az egykor eladományozott maradványok nem köthetők személyhez, így közkinccsé váltak.
Mi szabályozza az eladás után a csontok sorsát?
Ferry elmondása szerint egy egész csapat dolgozik a hozzájuk kerülő csontok korának, nemének meghatározásán. Tisztelettel kezelik őket. Miután ezzel végeztek, beárazzák őket, majd fényképüket feltöltik a weboldalra. Igyekeznek ellenőrizni a vásárlókat a tudományos minősítés tekintetében, de
a JonsBones nem vállalhat felelősséget azért, hogy a vásárlók mit kezdenek a megvásárolt termékkel.
Az egész csontkereskedelem legális, csak néhány aktivista próbálja időnként leállítani etikára, morbiditásra hivatkozva. Ők valószínűleg nem tudják, hogy az Ebay csak 2022-ben tiltotta meg az emberi maradványok adás-vételét, ugyanez a szabályozás pedig a Facebookot is csak 2020-ban érte utol. Azaz a régi, „gazdátlan” csontokat mások is adják-veszik.
Sorozatgyilkossággal vádolják
Ferry pontosan tudja, mennyire ellentmondásos a helyzete. Sokan kérdezik tőle, hogy vajon sorozatgyilkos-e, vagy mi okozza nála ezt a megszállottságot a halállal kapcsolatban. Barátai véleménye sem egyezik a kérdésben, van, akit csak taszít a fiú munkája és hobbija, mások meg állandóan csontokat ajándékoznak neki születésnapjára.
Ferry pedig nem győzi elmondani, hogy nem megszállottja semminek,
és ha ránéz egy csontvázra, annak tökéletes anatómiája, működése nyűgözi le, nem maga az elmúlás. „Buddhistaként születtem és nevelkedtem, ezért a testet inkább edénynek tekintem” – magyarázta. Ezzel együtt tisztelettel, méltósággal kezeli a hozzá kerülő csontokat, hiszen pontosan tudja, hogy azok egykor egy élő emberhez tartoztak.
Kiemelt kép: Instagram/jon_pichaya
