Álmaink rengeteg információt rejtenek magukban jelenlegi lelkiállapotunkról, megéléseinkről, gondjainkról, reményeinkről és félelmeinkről, de bizonyos esetekben jövőbeli élményeinkre vonatkozóan is tartalmazhatnak előrejelzéseket. Mi leginkább a rémálmok tekintetében vizsgálódtunk a témában, így fejtettük meg, mi az a 4 dolog, ami garantáltan rémálmokat okoz, felderítettük azt is, egyáltalán mire is jók ezek a rémálmok, vagyis milyen célt szolgálnak mentális és lelki egészségünk szempontjából, de arról is bővebben értekeztünk, miről árulkodhatnak a leggyakrabban visszatérő álmaink.
Az álomfejtés azonban nem egzakt tudomány, a mai napig szakértői viták állandó témája ez a terület, különösen a prekogníció (vagyis az érzékfeletti észlelés, ha úgy tetszik megérzés) parapszichológiai jelensége. Ennek ellenére a legtöbb vallási és kulturális közösségben széles körben hittek az előzetes felismerés, a megérzés vagy előrelátás képességében, sőt még Krúdy Gyula Álmoskönyve is tartalmaz olyan szimbólumokat, melyek kifejezetten a jövőre vonatkoztatva értelmezhetők.
Az álmok tényleg megjósolhatják a jövőt?
Erre a kérdésre legalább olyan homályos válasz adható, mint maguk az álmaink, de egyes statisztikai adatok szerint az emberek akár egyharmada is beszámol életében valamilyen prekognitív élményről (előérzetről), legfőképp olyan álmok formájában, melyek később valóra váltak.
A Psychology Today felmérései szerint ez az arány azonban a valóságban sokkal magasabb, ami azt sugallja, hogy a lakosság mintegy felének volt már valamilyen prófétai álma, ám ezek az eredmények attól függően torzulhatnak, hogy a kutatók kiket vontak be a vizsgálatokba. Azok a személyek ugyanis, akik erősebben hisznek a természetfeletti tapasztalatokban, beleértve a prekognitív álmokat, inkább hajlamosabbak jövendőmondásként értelmezni ezeket a képeket. Ám azok, akiket kevésbé ragadnak magukkal az ilyen típusú élmények, valószínűleg nem gondolnak arra, hogy álmaik akár még a jövőt is megjósolhatják.
Ez utóbbira tehát jelenleg kevés a tudományos bizonyíték, ám abban még a szakértők is egyetértenek, hogy bizonyos típusú álmok segíthetnek előre jelezni egy betegség vagy a szellemi hanyatlás kezdeti fázisait.
Például a Parkinson-kórban szenvedő embereknél a negatív érzelmeket tükröző álmok összefüggésbe hozhatók a jövőbeli kognitív hanyatlással, de ily módon a terhesség vagy a különféle traumák is hatással lehetnek alvásunk minőségére. (Arról, milyen pózzal javíthatunk alvásunk minőségén, ebben a cikkben olvashattsz részletesebben.)
Bizonyos típusú álmok segíthetnek előre jelezni egy betegség vagy a szellemi hanyatlás kezdeti fázisait (Fotó: Canva)
Innen tudhatjuk, hogy prekognitív álmaink vannak
A specifikus szimbólumok mellett álmainknak még számos kritériumnak meg kell felelniük, hogy prekognitívnak minősülhessenek. Először is mindenképp meg kell osztanunk az álmot valakivel, mielőtt a képzelt forgatókönyv a valóságban is lezajlana, emellett a történetnek több egyedi részlettel is rendelkeznie kell, ami majd visszaköszön a való életben. Azok az álmok, melyeket mi magunk teljesíthetünk be ébredés után, nem számítanak hivatalosan előérzetálmoknak.
Caroline Watt professzor, az Edinburgh-i Egyetem Koestler Parapszichológiai Tanszékének vezetője számos tanulmányt végzett a prekognitív álmok kapcsán, és arra az eredményre jutott, hogy ezek a leggyakoribb esetek a jelentett paranormális jelenségek között. „Hajlok azonban arra, hogy mindennapi körülmények között (vagyis a kontrollált laboratóriumi körülményeken kívül) csupán az álmodó pszichológiai tényezői által torzított véletlenről van itt szó.”
„A kontrollálatlan körülmények miatt soha nem lehetünk biztosak a pontos magyarázatban” – jelentette ki a szakértő, aki természetesen egyetért azzal, hogy a személyes tapasztalatok a legmeggyőzőbbek, bár valószínűleg még mindig tartalmaznak pontatlanságokat vagy ismeretlen tényezőket. „A véletlenek pszichológiájával kapcsolatos tanulmányok azt mutatják, hogy az embereket mindig jobban lenyűgözik a saját magukkal történt véletlenek, mint a mások által jelentett véletlenek, ez pedig szintén torzíthat az eredményen” – tette hozzá.
Ezek a magyarázatok állnak a prekognitív álmok mögött
Bár az egyedi tapasztalásokon túl valóban nincs kézzel fogható bizonyíték a prófétai álmok létezésére, a szakértők mégis találtak néhány alternatív magyarázatot. Az egyik ilyen az úgynevezett szelektív visszahívás, amikor nagyobb valószínűséggel emlékszünk az álom és a valós események közti hasonlóságokra, mint a különbségekre. Például az elmúlt éjjel hosszú, bonyolult álmunk volt arról, hogy séta közben elveszítettük a cipőnket az erdőben és így lemaradtunk a barátunk születésnapi partijáról.
Néhány nappal később a vízparton a homokban ugyanúgy elhagyjuk a cipőnket, agyunk pedig – annak ellenére, hogy az álomnak csak egy kis része került át a valóságba, a többi részlet egyáltalán nem stimmel – arra összpontosít, hogy korábban már megjósoltuk ezt az eseménysorozatot. Ugyanez a mechanizmus érvényesül akkor, amikor hamarabb vissza tudunk idézni egy megerősített előérzetet, mint a meg nem erősítetteket, hiszen
nagyobb valószínűséggel emlékszünk arra az álomra, amelyik akár csak egy kicsit is, de egyezett a megtörtént eseményekkel.
A szelektív visszahíváson túl a paranormális hiedelmekre nyitott személyiség is hajlamosíthat az ilyen típusú álmokra. A kutatók komoly összefüggést találtak a prekognitív álmokba vetett hit és az események közötti asszociációs képesség között, tehát ha valaki hajlamos ilyen álmokat tapasztalni, nagyobb valószínűséggel talál hozzájuk kapcsolódó részleteket is a mindennapokban. Mindezeken felül nem zárhatjuk ki a véletlen egybeesést sem mint magyarázatot, ahogy tudatalattink egyaránt hatást gyakorolhat emlékeinkre és érzelmeinkre.
A prekognitív álmok kérdése, tehát hogy képesek lehetünk megálmodni a jövőt, egyelőre továbbra is spekulatív téma marad, ám egyszer talán képesek lehetünk majd megérteni ezt a különleges egybeesést, épp úgy, mint a déjà vu, vagy különös ellentéte, a jamais vu elképesztő jelenségét.
Mostanában rémálmok gyötörnek? Ezt jelentik a leggyakrabban visszatérő motívumok, melyek a szakértők szerint figyelmeztető jelek is lehetnek.
Kiemelt kép: Getty Images
