A tudomány is folyamatosan monitorozza az időszakos böjt egészségre gyakorolt hatásait. Nemrég meglepő és igen aggasztó eredményre jutottak a böjt egészségügyi kockázatait illetően egy friss kutatás során. Lehet, hogy az utóbbi évek diétaslágere mégsem annyira jó ötlet.
  • Az időszakos böjt egy evési minta, mely a böjt és az evés időszakait váltogatja ciklikusan.
  • Többféle módszer van, mindenki a saját igényére és életvitelére szabhatja.
  • Meglepő eredményre jutottak a böjt egészségügyi kockázatait illetően egy friss kutatás során.

Napjaink egyik legnépszerűbb táplálkozási módszere az időszakos böjt, amely még a nassolásról lemondani képtelen emberek között is rengeteget követőt szerzett. A módszer ugyanis nem azt határozza meg, hogy mit kell enni, hanem azt, hogy mikor.

A fogyást vagy a súly megtartását célzó időszakos böjt legfontosabb szabálya, hogy időkeretbe teszi a táplálkozásunkat. A gyakorlat meghatározott időszakra korlátozza az étkezési ablakot – egy 24 órás periódusban jellemzően nyolc órára –, a fennmaradó időszakban pedig csupán folyadékot lehet inni.

A 16/8-as módszer a legnépszerűbb, de sokan esküsznek az 5/2-es módszerre, ami heti két nap böjtöt foglal magában. Létezik ezen kívül a heti egy nap böjt, illetve a váltakozó napi böjt. A kívánt eredmény eléréséhez érdemes minél hosszabbra nyújtani a böjtöléssel töltött időszakot, de természetesen mindenkinek arra kell törekednie, hogy a számára ideális böjtformát találja meg.

Az időszakos böjt kockázatos lehet

Korábbi kutatások már kimutatták az időszakos böjt előnyeit. Egy 2019-es, állatokon és embereken végzett vizsgálatok alapján megírt tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a kalóriabevitel korlátozása egy rövidített időszakra előnyös lehet a hosszabb élettartam, a vérnyomás csökkentése és a súlycsökkentés tekintetében.

Az Amerikai Szív Szövetség legfrissebb bejelentése azonban komoly egészségügyi kockázatként jelölte meg az időszakos böjt módszerét. A szervezet chicagói konferenciáján mutatták be a tanulmányt, melynek értelmében

a nyolcórás időkorlátot követő felnőtteknél 91%-kal nagyobb az esélye a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozásra, mint azoknál, akik a szokásos 12-16 órás étkezési időkereten belül esznek.

Victor Wenze Zhong, a tanulmány vezető szerzője leszögezte, ezek egyelőre előzetes megállapítások. „Bár a tanulmány szerint létezik összefüggés a nyolcórás étkezési időablak és a szív- és érrendszeri halálozás között, ez nem jelenti azt, hogy az időkorlátot alkalmazó étkezés szív- és érrendszeri halált okoz” – mondta.

A tanulmány 20 000 ember adatait elemezte, akik a kutatásban való részvétel első évében a 24 órás étkezési szokásaikra vonatkozó kérdésekre válaszoltak két napon keresztül, majd a kutatók visszatekintettek az azt követő évek halálozási adataira.

„Meglepődve tapasztaltuk, hogy azok az emberek, akik 8 órás, időkorlátos étkezési ütemtervet követtek, nagyobb valószínűséggel haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben” – közölte Zhong professzor. Hozzátette:

az eredmények az étrendi ajánlások óvatosabb, személyre szabottabb megközelítésére ösztönöznek,

amely összhangban van az illető egészségi állapotával és a legújabb tudományos bizonyítékokkal.

szívbetegség kockázat kutatás

Azt tapasztalták, hogy azok az emberek, akik az időszakos böjt 8 órás, időkorlátos étkezési ütemtervét követtek, nagyobb valószínűséggel haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben (Fotó: Getty Images)

Azért van még kérdés bőven…

Szakértők egy része óva int a túl gyors következtetésektől, mert bár az elemzés kimutatja az összefüggést az időszakos böjt és és a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás között, de

a tanulmány nem tudta megállapítani, hogy ez az étkezési módszer okozta-e a haláleseteket.

A kutatás során az embereket különböző táplálkozási mintákba sorolták be az alapján, amit elmondtak ebben a két napban az átlagosan nyolcéves vizsgált időszakról. Ugyanakkor nem derül ki, hogy mi a helyzet az időszakos böjtöt nem a hagyományos időkeretben gyakorlók esetében, például az éjszakai műszakban dolgozóknál, a kamionsofőröknél vagy az egészségügyi dolgozóknál.

„Ez azért is fontos, mert bizonyíték van arra, hogy az ilyen munkavégzés a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával jár” – mondta Tom Sanders, a londoni King’s College egyik professzora közleményében.

Szintén hiányosak az eredmények a kutatásban résztvevők dohány- és alkoholfogyasztási, illetve sportolási szokásairól, életszínvonaláról, amelyek mindegyike a szívbetegség kockázati tényezője – hangzott el egy másik kritika az eredményekkel kapcsolatban.

Az időszakos böjt nem csodaszer

Az időkorlátos étkezésre épülő módszer elképesztő népszerűségre tett szert az elmúlt években, de nem csupán a fogyni vágyók, hanem az orvosok és a táplálkozási szakértők is élénk érdeklődéssel követik a témában született híreket, tudományos megállapításokat.

Hatékony súlycsökkentő gyakorlatként emlegetik, és arra is találtak bizonyítékot, hogy csökkentheti a gyulladást a szervezetben, de ahogy más diétákra, úgy az időszakos böjtre is igaz, hogy nem csodaszer, és nem felel meg mindenkinek.

Nem javasolják terhes vagy szoptató nőknek vagy olyanoknak, akiknek a kórtörténetében étkezési zavarok vagy bizonyos egészségügyi problémák fordultak elő. Az sem mindegy, hogy az illető mennyire stresszes, illetve hogy milyen a kortizolszintje.

Időszakos böjt alkalmazása esetén az alábbi mellékhatások fordulhatnak elő:

  • éhség
  • fáradtság
  • álmatlanság
  • hányinger
  • fejfájás

Összességében megállapítható, hogy bár az időszakos böjt sokaknál hatékony módszer lehet a súlycsökkentésre, semmi nem helyettesítheti az egészséges életmódot. A kiegyensúlyozott, tápanyagdús táplálkozás és a rendszeres fizikai aktivitás kombinációja minden esetben hozzájárulhat az egészségügyi mutatók javulásához.

Az időszakos böjt mellett ezekről a módszerekről is érdemes szót ejteni.

Kiemelt kép: Getty Images