• A gyereknevelés nehéz feladat, de szerencsére vannak bevált módszerek, amelyek alkalmazásával egészséges, kiegyensúlyozott felnőtteket nevelhetünk.
• Kutatók szerint azok a gyerekek, akik érzelmileg és szociálisan is kompetensek, sikeresebb felnőttek lesznek.
• Van hat olyan terület, amire érdemes kiemelt figyelmet fordítani a gyereknevelés során.

Mindenki azt szeretné, hogy gyereke sikeres és boldog legyen. Eddig egyszerű, de nem véletlenül mondják, hogy a gyereknevelés az egyik legnehezebb feladat. Hiszen mégis mi kell ahhoz, hogy valaki kiegyensúlyozott, sikeres felnőtt legyen?

Elég, ha a gyerek udvarias, jól nevelt, remekel az iskolában és tökéletesen beilleszkedik a rendszerbe, amelynek így megbecsült tagja lehet? Vagy az a jobb, ha engedjük, hogy kibontakozzon saját egyénisége, és tehetségét kövesse még akkor is, ha az nem illeszkedik a hagyományos sikeres ember képébe?

A tanulmányi eredmény kétségtelenül fontos, a gyerekek fejlődésére azonban holisztikusan kell tekinteni,

ez pedig megköveteli, hogy az iskolán túlmutató alapvető életkészségekre összpontosítsunk. Már csak azért is, mert a kutatók szerint azok a gyerekek, akik már óvodás korban érzelmileg, mentálisan és szociálisan is kompetensebbek társaiknál, később nagyobb valószínűséggel szereznek magasabb képzettséget és dolgoztak teljes munkaidős állásban. 

Hat dolog, amire érdemes megtanítani a gyereket

Íme, hat alapvető dolog, amelyet a gyermekekben a fizikai és mentális egészségük érdekében érdemes kialakítani, biztosítva, hogy rugalmas, alkalmazkodóképes és sikeres felnőttekké váljanak. A szakértők szerint az már csak a bónusz, hogy így kamaszkorukat (és saját életünket) is megkönnyíthetjük.

Bátorítsd a gyereket, hogy veletek is őszintén kommunikáljon (Fotó: Getty Images)

1. Érzelmi intelligencia (EQ)

Nem véletlenül esik olyan sok szó az érzelmi intelligencáról, a gyereknevelés során is mindig tartsuk szem előtt. Az érzelmi intelligencia magában foglalja a saját érzelmek felismerésének, megértésének és kezelésének, valamint másokkal való együttérzésnek a képességét. Azzal, hogy megtanítjuk a gyerekeket arra, hogy felismerjék és kifejezzék érzéseiket, megalapozzuk az egészséges érzelmi fejlődést. 

Az is elengedhetetlen, hogy mi, felnőttek példát mutassunk abban, hogy a nehéz érzelmeket, például a frusztrációt és dühöt tiszteletteljesen is ki lehet fejezni. Hogy mondjuk ne azt mondja majd, hogy gyűlöl, amiért nem csinálhat valamit, hanem azt kommunikálja, hogy dühöt érez amiatt, hogy nem teheti meg az adott dolgot.

Azt is meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy figyelembe vegyék az igényeit, de azt is, hogy a

frusztráció olyan tapasztalat, amellyel mindannyiunknak meg kell tanulnunk együtt élni.

Ha ezt megértik, csökkenthetjük a vitákkal töltött órák számát. Azon vitákét, amelyeknek az alapja, hogy a gyerek azt hiszi, csak az ő igényei számítanak. Az empátia és a rugalmasság elősegítésével a gyermekek megtanulnak eligazodni a társadalmi dinamikában, megbirkózni a stresszel, és értelmes kapcsolatokat ápolni, ami létfontosságú a mentális jólétükhöz és a személyes és szakmai sikereikhez egyaránt.

2. Kritikus gondolkodás és problémamegoldás

Elengedhetetlen a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás képessége is (különösen az álhírek korában). Korántsem elég, ha a gyerekek megtanulják, hogy szolgamód kövessék a szabályokat, és minden adottat elfogadjanak.

A gyereknevelés során fontos megtanítani a gyerekeket az információk elemzésére, a különböző nézőpontok értékelésére és innovatív megoldások létrehozására.

E készségek csiszolásával erősödik az önbizalmuk és az alkalmazkodóképességük, ezek pedig fontosak ahhoz, hogy később a különböző kihívásokat hatékonyan kezeljék, magabiztosak legyenek. Ösztönözzük tehát a kíváncsiságot, a felfedezési vágyat és az önálló gondolkodást, mégpedig már fiatal kortól. Nemcsak a tapasztalati úton való tanulásra kell lehetőséget adnunk, de a kísérletezésre és döntéshozatalra is. 

A gyereknevelés során ösztönözzük a kíváncsiságot, a felfedezési vágyat és az önálló gondolkodást, mégpedig már fiatal kortól (Fotó: Getty Images)

3. Rugalmasság, alkalmazkodóképesség, stresszkezelés

Az élet tele van hullámvölgyekkel, és az ellenálló képesség, a reziliencia a kulcsa annak, hogy a kudarcokból talpra álljunk, megbirkózzunk a nehézségekkel. A kudarcok ugyanis elkerülhetetlenek, érdemes hát megtanítani a gyerekeknek, hogy ne elkeseredjenek miattuk (és még csak véletlenül se szidás legyen érte a jussuk!), hanem arra használják őket, hogy tanuljanak belőlük.

Így lesznek kitartóbbak, jobban alkalmazkodnak majd, ami könnyebbé teszi számukra, hogy a bizonytalan helyzetekben se érezzk elveszettnek magukat. Éppígy fontos az is, hogy stresszes helyzetben képesek legyenek szabályozni az érzelmeiket, hogy azok ne homályosítsák el tisztánlátásukat, és akkor is lássák maguk előtt a lehetőségeket.

4. Kommunikációs készségek

A hatékony, nyílt kommunikáció nemcsak a magánéletben, de az iskolában és később a munka világában is igen fontos lesz. Érdemes korán arra tanítani a gyerekeket, hogy világosan megfogalmazzák gondolataikat és ötleteiket, aktívan figyeljenek, és határozottan, de mégis tisztelettudóan kommunikáljanak.

Bátorítsd őket, hogy vegyenek részt beszélgetésekben, működjenek együtt másokkal.

Persze ehhez is fontos jó példával elöl járni, ahogyan az is, hogy visszajelzéseket adjunk nekik. Bátorítsd, hogy veletek is őszintén kommunikáljon, tudja, hogy számít a szava, az érzései, így nem fog kamaszként sem eltávolodni tőletek (annyira). Ha kamaszodó gyerekedhez szeretnél jobban kapcsolódni, ahhoz is van pár gyereknevelési tanácsunk!

5. Fizikai egészség és jólét fontossága

Nem véletlenül írtunk már mi is annyi cikket arról, hogy mennyire fontos a mozgásban gazdag, egészségtudatos életmód gyerekeknél is, és nem csak azért, mert a túlsúlyos gyerekeket hajlamosak szekálni társaik. Hanem azért is, mert az egészséges test megalapozza az egészséges elmét, így a gyereknevelés elengedhetetlen része ez is. Persze ez nem jelenti azt, hogy olykor nem fér bele egy gyorséttermi fogás vagy a gyerekek körében népszerű rágcsálnivaló, de nagyon fontos, hogy már korán egészséges szokásokat alakítsunk ki.

Tudtad, hogy a magyar gyerekek többsége például nem eszik elég zöldséget, és sokan már az elhízott kategóriába tartoznak? Bizony így van. Az egészséges szokásokba pedig nemcsak a rendszeres testmozgás tartozik bele, de az elegendő alvás és a tápláló, kiegyensúlyozott érkezés is.

Ösztönözd a szabadtéri játékot, a sportolásban való részvételt, fontos, hogy a gyerek élvezze, amit csinál. Ebben természetesen megint érdemes példát mutatni, hogy ne azt lássa, hogy a szülei állandóan a kanapén punnyadnak szabadidejükben. Ha egy gyerek fizikai jóléte előtérbe kerül, energetikusabb lesz, ez pedig ahhoz is szükséges, hogy az iskolában megfelelően tudjon figyelni.

6. Felelősségvállalás

Ha megtanítjuk a gyerekeket arra, hogy az életkoruknak megfelelő mennyiségű felelősséget vállaljanak, az később az életben is kifizetődő lesz. Azoknak a gyerekeknek, akik szerepet vállalnak a családi hétköznapok működtetésében, általában nagyobb az önbecsülésük, és kisebb valószínűséggel lesznek a világ lustái serdülőkorukban.

Érdemes már korán megtanítani a gyerekeket arra, hogy cselekedeteik fontosak és értékesek, és hogy alapvető fontosságú az együttműködés és a közjóhoz való hozzájárulás. A legtöbb 3 éves gyerek például már segíthet megteríteni az asztalt, elpakolni a játékait, betenni a ruháit a szennyestartóba.

Sok szülő úgy érzi, hogy sokkal egyszerűbb, ha maga végzi el a feladatot, mintha a lassú és/vagy könnyen figyelmét vesztő gyerekére várna. De ha az, amit most tanítunk a gyermekeinknek, hatással van arra, hogy milyenek lesznek 5-10 év múlva (helló kamaszkor!), akkor nyilvánvalóan megéri a többlet időt (és türelmet), hogy hagyjuk őket ügyetlenkedni (és közben persze fejlődni) az adott feladat elvégzése közben.

Ha azt szeretnénk, hogy porontyunk mentálisan erős legyen, akkor figyeljünk arra, hogy van öt hiba a gyereknevelésben, amit mindenképpen érdemes elkerülni! 

Kiemelt kép: Canva