Húsvét környékén az üzletek polcain egymást érik a csokinyulak és csokitojások, amelyek sok egyéb mellett kakaót is rejtenek. Ennek kapcsán néztük meg, hogy mit tud a kakaó, és miért lehet jótékony hatással a szervezetre – feltéve persze, hogy mértékkel fogyasztjuk, és nem is mindenhez.

A kakaófa magját már Amerika őslakói, elsősorban az aztékok és a maják is nagy becsben tartották, népszerűsége azóta is töretlen. Mára azt is tudjuk, hogy jótékony hatása nem legenda, hiszen számos olyan összetevője van, ami kedvezően hat a szervezetre. Viszont erre az alapanyagra is igaz – ahogyan például a vörösborra –, hogy hiába vannak benne értékes vegyületek, pusztán emiatt nem számít csodaszernek.
– Az ilyen kérdésekben mindig megjelennek a lobbiérdekek, így nincs arról szó, hogy a csokoládé az egészség záloga lenne. Viszont ettől függetlenül vannak a kakaóban olyan anyagok, amelyek figyelemre méltók, és pozitív hatásuk igazolt. Ilyenek például a flavonoid­származékok, amelyek antioxidáns hatásúak.­ Ezeknek a vegyületeknek érvédő hatása is van, így hosszabb távon csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Van viszont ezzel egy kis bökkenő, méghozzá az, hogy kevesen fogyasztanak tartósan jó minőségű csokoládét vagy kakaót, és akik igen, nagyrészt azok is cukorral teszik ezt. Emiatt kell figyelni arra, hogy a csoki inkább étcsoki legyen, ne pedig tejcsoki, aminek egyéb összetevői ellensúlyozzák a kakaó előnyeit – mondja dr. Csupor Dezső farmakognóziai szakgyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének vezetője, a Pirula­Kalauz alapítója.

Este kerülendő

A kakaó illata és íze nagyon komplex, erősen függ a termőhelytől. Az összetettségét mutatja, hogy több mint hatszáz aromaanyagot azonosítottak benne, amelyek érzékszerveinken keresztül hatással lehetnek a hangulatunkra. A kakaóban olyan anyagok is vannak, amelyek relaxáló hatásúak. Nagyjából tíz éve ismert az is, hogy ezt milyen vegyületek és hogyan váltják ki. A kakaóbabnak élénkítő hatása is van, ami a benne lévő koffein­nek, teofillinnek (ez amúgy főleg a teában van) és teobrominnak köszönhető. Viszont míg ez napközben előny, addig az esti órákban hátrány, ezért késő délután és lefekvés előtt nem ajánlott kakaót és csokoládét fogyasztani, mert nehezítheti az elalvást. A nyers kakaóbab az átlagosnál is többet tartalmaz ezekből az anyagokból, így esetében ez a hatás még erőteljesebb. A kakaóban lévő teobromin egyébként nem csak élénkít, nagyon jó köhögéscsillapító is.
– Ezt a hatást Magyarországon is vizsgálták, és kiderült, hogy száraz köhögésnél hatása összemérhető a gyógyszerekével. Emiatt ilyen esetekben érdemes jó minőségű kakaót inni, mert az nagy eséllyel csökkenti a köhögési ingert. Az persze kérdés, hogy milyen dózis ajánlott, hiszen nem lehet tudni, hogy a véletlenszerűen kiválasztott kakaópor mennyi teobromint tartalmaz. Mindenesetre abból baj nem lehet, ha valaki ilyen helyzetekben megiszik egy-két csésze kakaót. Arra persze jó figyelni, hogy az lehetőleg ne cukrozott legyen.

Kakaóvaj a kozmetikában

A kakaóbab tápanyagként értékes komponensei a fehér csokoládéból hiányoznak, azok csak a tej- és étcsokoládéban vannak jelen. A kakaóvaj viszont a csokoládék minden típusában megtalálható. Kozmetikai hatóanyagként rendkívül értékes, viszont mivel zsírsavösszetétele kevésbé előnyös, tápanyagként nem annyira hasznos. Kozmetikai­lag azért jó, mert olyan zsírsavak vannak benne, amelyek a bőrön át jól felszívódnak. Ma már ezt a készítményt alapanyagként kevésbé használják, mert technológiai alkalmazása problémás.
– A technológiai probléma ez esetben azt jelenti, hogy vegyületeinek többféle módosulata van, és ezek a hőmérséklettől függően átalakulnak. Ebből adódik az a jelenség is, amit a csokoládé kivirágzásának nevezünk, és ami miatt a csokoládé egy idő után keményebbé, törékenyebbé válik, a felületén pedig fehér kiválások jelennek meg. Ez a kakaóvaj átkristályosodása miatt történik, főleg olyan esetekben, amikor a csokoládé temperálása nem megfelelő, mert azt például túlzottan felmelegítik, és túl gyorsan vagy túl lassan hűtik le – magyarázza dr. Csupor Dezső.
A csokoládé a kakaóvaj átkristályosodása miatt egyébként előbb-utóbb mindig megkeményedik és kivirágzik, de ha az elkészítési technológia jó, akkor ez csak a lejárati időn túl jelenik meg. Ez a probléma kozmetikumoknál is előállhat, miatta pedig megváltozik a krémek állaga, azok szemcséssé válnak. Ez az egyik oka annak, hogy hiába jó hatású, a kozmetikai ipar kevésbé alkalmazza a kakaóvajat.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .