Jacqui Patterson a környezetvédelem élharcosa, aki azért küzd, hogy tisztább és élhetőbb világot teremtsen a kevésbé kiváltságosak számára. A texasi Sandbranch városa mindössze 17 kilométerre van Dallastól, mégis egy világ választaná el tőle. Az ott lakók olyan alapvető dolgokat nélkülöznek, mint a vízvezeték és a szemétszállítás.
A települést a polgárháború után egykori rabszolgák alapították, de magát a várost sosem jegyezték be hivatalosan. Nem számíthattak hivatalos segítségre, így úgy éltek, ahogy meg tudták oldani. Látva a nyomort a szociális munkásként és közegészségügyi szakértői diplomát szerző Jacqui Patterson 2021-ben elindította a Chisholm Legacy Projectet.
Ez pont azokon az ott lakó feketéken szeretett volna segíteni, akiknek sokáig nem adták meg a jogokat ahhoz, hogy úgy éljenek, mint az átlagos városlakók. A nonprofit szervezetek sem találtak hathatós megoldásokat, ezért volt akkora szükség Pattersonra, aki a szegénység, a faji és nemi megkülönböztetés megszüntetése ellen küzd.
A legfontosabb feladatokat látja el
A Chisholm Legacy Project elindítása előtt több mint egy évtizeden át a NAACP (National Association for the Advancement of Colored People, Országos Szövetség a Színesbőrűek Felemelkedéséért) környezetvédelmi és éghajlati igazságossági programjának vezető igazgatójaként dolgozott. Felemelte a szavát azokért, akiknek nincs más érdekképviseletük, akik a legjobban ki vannak téve a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás káros hatásainak.
A Katrina hurrikán kárvallottjaival, illetve egy olajkatasztrófa sújtotta jamaicai közösséggel is dolgozott már együtt.
Mindezek mellett a Women of Color United koordinátora és társalapítója, az ActionAid vezető női jogi politikai elemzője, az IMA World Health HIV/AIDS-programokért felelős alelnökhelyettese, a Center on Budget and Policy Priorities felvilágosító projekt munkatársa, a Johns Hopkins Egyetem kutatási koordinátora és az amerikai Békehadtest önkéntese is volt Jamaicában.
A nők biztonságáért küzd Nadia Murad
A most 30 éves Nadia Murad első kézből tapasztalta meg az erőszakot. Iraki jezidi családba született. Az iszlám állam 2014-es bevonulása során a földművelésből élő családok nagy részét megölték vagy elrabolták, nem volt ez másként az ő családtagjaival sem. Nadia Murad édesanyja és hat testvére vesztette életét, őt pedig más nőkkel és gyerekekkel együtt elhurcolták rabszolgának. Megerőszakolták, megkínozták, s több sikertelen kísérlet után csak három hónapnyi szenvedés után sikerült megszöknie.
Eljutott egy menekülttáborig, onnan pedig Németországba költözött.
Kiszabadulása után rögtön elkezdett mesélni az újságíróknak a vele történetekről, így nevét mindenki megismerte a világon. 2015-ben az ENSZ előtt beszélt az őt és népét érintő jogsértésekről, egy évvel később pedig az ENSZ jószolgálati nagykövete lett. A népirtások áldozataival, menekültekkel foglalkozott, illetve pert indított az Iszlám Állam parancsnokai ellen. Ebben pedig nem más segítette, mint Amal Clooney.
Nobel-békedíjat is kapott
Nadia Murad azóta is segít, hol könyvet ír ennek érdekében, hol kezdeményezéseket indít. Mára az egyik legismertebb emberi jogi aktivistává vált, 2018-ban Denis Mukwegével közösen Nobel-békedíjat is kapott. „Amikor túlélsz egy háborút, és olyan sokakat ismersz, akik nem élték túl, felelősséget érzel azért, hogy tegyél értük valamit” – nyilatkozta.
A Nadia’s Initiative nevű nonprofit szervezet elnökeként Murad a kormányoknál és nemzetközi szervezeteknél lobbizva küzd az áldozatokért. Elmondja, milyen politikai reformokra és erőforrásokra lenne szükség ahhoz, hogy újraépítsék a lerombolt közösségeket,
megvédjék azokat, akik túlélték a poklot, és azokat is, akik esetleg a jövőben áldozatául eshetnek.
Tavaly decemberben ő lett a fő felperes abban a perben, amelyet 400 jazidi amerikaival együtt az olyan cégek ellen indítottak, amelyek terroristákkal üzletelnek. Az egyik legfontosabb közülük a Lafarge francia cementkonglomerátum, amely 2022-ben bevallottan milliókat fizetett az ISIS-nek, vagyis az Iszlám Államnak. Amal Clooney emberi jogi ügyvédként ebben az ügyben is segíti Nadia Muradot, a pert a terrorizmusellenes törvény polgári jogi rendelkezései alapján nyújtotta be. Murad mindemellett tanul is, ő lesz az első a családjában, aki egyetemet végez, az Amerikai Egyetemen szerzi meg szociológia diplomáját.
A múltkor Marleno Fejzo munkásságát néztük meg: ő volt az, aki megtalálta a gént, ami babája – és oly sok nő babájának elvesztését okozta.
Kiemelt kép: Nadia Murad 2019-ben a Bambi-dyajjal (Fotó: Uli Deck/picture alliance via Getty Images) és Jacqui Patterson (Fotó: Erik McGregor/LightRocket via Getty Image)