A magnézium a vércukorszint szabályozásától a sportteljesítmény fokozásáig meglepően sok folyamatban részt vesz. Testünk minden sejtjének szüksége van rá. A szervezetben lévő magnézium nagy része, 60%-a a csontokban található, a többi az izmokban, a lágy szövetekben és a folyadékokban.

Segíti az enzimek működését, több mint 600 biokémiai reakcióban vesz részt.

Azaz magnézium nélkül nem tudunk elegendő energiát termelni, fehérjéket képezni, romlik az izommozgás, görcsök lépnek fel, és az idegrendszerünk működésébe is hibák csúsznak.

A magnézium jobb sportolóvá tesz

Ha épp a tavaszi diétánkban, életmódváltásunkban vagyunk, még fontosabb a megfelelő magnéziumbevitel. Sportolás közben többre van belőle szükség, ugyanis segít a vércukornak az izmokba jutni. Az idősebb, de aktívan mozgó emberek sportteljesítményén, erőnlétén meglepően sokat segít a plusz magnézium. Magnézium pótlásával könnyebben regenerálódnak az izmok és kisebb a károsodás veszélye.

Jó az idegrendszernek és a vércukornak

Stresszel teli világunkban hamar felfortyanunk, vagy épp érezzük a szorongás keltette szívdobogást. Ha elég magnéziumot szedünk, ezek mind kiküszöbölhetők. Minél alacsonyabb a magnéziumszintünk, annál hajlamosabbak vagyunk a depresszióra, rosszkedvre.

A stresszhelyzetek arra késztetik a szervezetet, hogy kiürítse a magnéziumraktárait, ezért kiemelten fontos, hogy rendszeresen újratöltsük őket.

Ugyanígy számít a magnézium akkor is, ha elkerülnénk a diabéteszt. Tanulmányok szerint a kettes típusú cukorbetegek közel felénél alacsony a vér magnéziumszintje. Viszont a rendszeres magnéziumszedők védettebbé válnak már a betegség kialakulása ellen is. Az ásványi anyag fokozza az inzulinérzékenységet, így segít a megfelelő mederben tartani a vércukorszintet.

Szívvédő és gyulladáscsökkentő

Meglehetősen fontos szerepet játszik a szív egészségének és erejének megőrzésében. Csökkenti a magas vérnyomást, a stroke s egyes szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Emellett mérsékli a szervezetben kialakuló gyulladásokat, s ide beletartoznak az erek falai is. A különféle krónikus betegségek szinte mind gyulladásokból indulnak, ezért létfontosságú lehet a megfelelő magnéziumbevitel.

A magnézium minden nap érdemes pótolni (Fotó: Getty Images)

Enyhíti a migrént és a PMS tüneteit

Senkinek sem kell bemutatni a migrénes fejfájás borzalmait. Azt már kevesen tudják, hogy a magnézium pótlása nemcsak kezeli, de meg is előzheti a rohamokat. Egy régebbi vizsgálatban 1 gramm magnézium bevitele gyorsabban és hatékonyabban enyhítette az akut migrénes rohamokat, mint a szokásos gyógyszeres kezelés.

Ugyanígy kipróbálhatjuk görcsoldó tabletta helyett is, pláne a hónapnak abban a bizonyos időszakában.

A fáradtsággal, ingerlékenységgel, puffadással, vizesedéssel, görcsökkel járó menstruáció és az azt megelőző PMS tünetei mind enyhíthetők a magnézium segítségével. A magyarázat nagyon egyszerű: a menstruációs ciklus során a magnéziumszint ingadozik, így akinél eleve alacsony, az az átlagosnál rosszabbul lehet a hullámzás alsó pontjain. Egy tanulmány szerint napi 300 mg magnézium szedése segített csökkenteni a puffadást, a depressziót és a szorongást is.

Alvássegítő és csonterősítő

Bár úgy tudjuk, hogy kalciumra van szükségünk csontjaink erősségéért, ez csak féligazság. A magnézium ugyanolyan fontos, hiányában pedig ugyanúgy csontritkulás léphet fel. Egy vizsgálat során kiderült, hogy azoknál, akik nagyon kevés magnéziumhoz jutnak, háromszor gyakoribb a csonttörés, mint a többieknél.

A kalciumot és magnéziumot nem szedhetünk együtt, mert lényegesen rontják egymás felszívódását!

Meg kell említeni a magnézium alvást segítő hatását is. Az esti órákban bevitt ásványi anyag segít ellazulni és álomba merülni. Gyakran vetik be alvásproblémák esetén, főleg gyógynövényekkel keverve.

Hogyan szedjük?

A magnéziumot akkor is érdemes pótolni, ha alapvetően egészségesen étkezünk, hiszen a földben termett növények tápanyagtartalma az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent. Így hiába eszünk rengeteg tökmagot, chiamagot, spenótot, mandulát, kesudiót, babot, vagy épp barna rizst, valószínű, hogy szükségünk lesz pótlásra. Az ajánlott napi bevitel férfiaknál 400-420 mg, nőknél 310-320 mg. Csak az nem mindegy, hogy milyen formában jut be a szervezetünkbe és ott fel tud-e szívódni.

Böngésszük az apróbetűs részt!

A legolcsóbb, így a leggyakrabban használt étrendkiegészítő a magnézium-oxid. Ez igen rossz hatásfokkal szívódik fel, de legalább nem okoz sokaknál hasmenést, mint a magnézium-laktát, magnézium-citrát, a magnézium-hidroxid (mindegyiket hashajtóként is használják) vagy épp a magnézium-karbonát.

Olvassuk el alaposan az étrendkiegészítőnk összetevőjének listáját, ott fel kell tüntetni, milyen formában tartalmazza a magnéziumot.

Ha valóban jól felszívódó, a bélrendszerre nem ható magnéziumot keresünk, akkor a magnézium-glicinát vagy magnézium-biszglicinát, a magnézium-L-laktát vagy a magnézium-malát, esetleg a magnézium-orotát lesz a jó választás (bár utóbbiból naponta sok tablettát be kell vennünk). Ezeknek jó a biológiai hasznosulásuk, azaz tényleg fel is szívódik belőlük a magnézium, nem szedjük őket feleslegesen. A felszívódáson tovább tudunk javítani B-vitaminok és D-vitamin szedésével.

Kinek nem szabad magnéziumot szednie?

Akármennyire is hasznos és fontos a magnéziumpótlás, vannak olyan betegségek vagy gyógyszerek, amelyek mellett konzultálnunk kell az orvosunkkal, mielőtt bármilyen étrendkiegészítőt szednénk. Antibiotikumok, gyomorsavlekötők, vízhajtók szoktak a magnéziumpótlás útjába állni.

Tudtad, hogy a D-vitamin káros is lehet, ha nem jól szeded? A linkre kattintva megtudhatod, mivel kell bevenni ezt a vitamint, hogy egészséges maradj!

Kiemelt kép: Getty Images