Depresszió, szexuális és párkapcsolati zavarok, meddőség, bulimia és anorexia, allergiák… A felsorolt kórképekben közös, hogy mindegyik mögött állhatnak gyermekkorban elszenvedett sérelmek, megalázó szituációk. A kisgyerekek tudatalattija ugyanis még a felnőttekénél is erősebben tárolja el az őket ért, akár pozitív, akár negatív benyomásokat. A gyermekeknél minden intenzívebb lelki élmény szinte beleég a tudattalan legmélyebb rétegeibe, és újabb kutatások szerint sejtszinten is rögződik. Egy pozitív emlék – például a nagymama ölelése, süteménye illata – a későbbiekben is áldásosan hat ránk: önbizalmat nyújt, nehéz helyzetekben erőt adhat. De mi van az olyan emlékekkel, mint például ez: „a részeg nevelőapám megragadja anyám haját, rángatja, majd ordítva pofon üti őt…”, netán ez az emlék: „nem bírok felmászni a rúdra, mire a tornatanár azt mondja az egész osztály előtt, hogy nem is ilyen dagadt trampliknak való a rúdmászás…”, vagy épp ez: „akármennyire is igyekszem, anyámnak akkor se vagyok elég jó: ő népszerű, intelligens és szép, én buta, csúnya és jelentéktelen… és ő minden pillanatban érezteti is ezt velem…”

A kisvödör elrablása a homokozóban

A fentiekhez hasonló negatív emlékeknek a hosszú távú hatása is káros. Olyannyira, hogy kutatások kimutatták: a felnőttkori testi-lelki betegségek, negatív állapotok – például fóbiák, szenvedélybetegség, függőség, magány – mintegy 85%-a a gyermekkorban gyökerezik. Talán nem is hinnénk, mennyire érzékeny kis műszer a gyerekek lelke, amelyre nagyon kellene vigyázni, ha azt akarjuk, hogy a kicsiből egészséges, boldog felnőtt legyen. Csakhogy az élet és a többi ember nem mindig vigyáz a lelkünk épségére, tehát erre nem számíthatunk. A gyerekeket nemhogy ugyanannyi, de gyakran több fájdalom és megaláztatás éri, mint a felnőtteket, mivel kisebb testi erejük, lelki szinten pedig őszinteségük, tisztaságuk miatt sokkal inkább kiszolgáltatottabbak az erőszaknak. Egy kisgyerek nem tud színlelni, nem játszmázik, hanem csak önmagát adja – és pont emiatt sérülékenyebb. A gyerekeknél ráadásul a traumafogalom – az, hogy mi okoz bennük mély, maradandó lelki sebeket – tágabb, mint a felnőtteknél. Egy érett embernek trauma lehet az állása elvesztése, a gyász vagy például a párkapcsolata válsága. Egy kisgyereknek viszont az is trauma, ha a homokozóban egy másik gyerek kitépi kezéből a kisvödröt, és elszalad vele. Az áldozat ilyenkor megalázottságot, fájdalmat, bénultságot, sőt teljes megsemmisülést érezhet, mintha a világ összeomlott volna körülötte.

…

A cikk folytatását a Nők Lapja Ezotéria 2018/01. lapszámában olvashatjátok! 

Fotó: Thinkstock