Felnőttként csak akkor nevetünk, ha jó okunk van rá. Vagy mégsem? Gondoljuk csak végig: igen, nevetünk a jókedvtől, az örömtől, de

időnként pozitív érzelmek nélkül is előtör belőlünk a kacaj, például kínos helyzetekben.

A kisgyerekek sem kizárólag azért nevetnek, mert örülnek nekünk vagy viccesnek találnak valamit.

Miért tud nevetni az ember?

Dr. Carlo V. Bellieni olasz gyermekgyógyász és neonatológus jó ideje foglalkozik a nevetés okaival. Arra jutott, hogy az embernél a nevetés, mint egy összetett viselkedés

egyfajta evolúciós válasz valami zavaró vagy váratlan dologra, emellett kapcsolatteremtő és -fenntartó tevékenység.

Egy jelzés arra nézve, hogy amit veszélyesnek is tarthatnánk, valójában ártalmatlan, illetve arról is, hogy barátságosak vagyunk. Evolúciósan előnyünkre szolgál, és még azelőtt kifejlődött, hogy beszélni tudtunk volna. Az emberen kívül a majmoknál vették még észre, reakcióként a vidám csiklandozásra.

A nevetés társas tevékenység

A nevetés társadalmi jelenség is, azaz persze elnevetgélünk önmagunkban is, de az igazi célja közösségben valósul meg, a többi embernek szól, illetve barátok körében sokkal gyakrabban meg is történik. A kiváltó okok között sajnos ott van a humor mellett a káröröm, azaz nevetünk mások szerencsétlenségén (ezt pedig a színházi darabok, filmek, könyvek ki is használják), mert

mások szerencsétlensége megerősíti saját felsőbbrendűségünket. Mindjárt nem olyan vicces a poén, ha mi vagyunk a kárvallottjai…

Ezen kívül nevetünk azokon az embereken, akik megijesztettek minket vagy kiváltották az irigységünket. Akkor is kacagunk, amikor akaratlanul is tükrözzük a velünk szemben ülő, vidám ismerősünket.

Az a jó, ha a babával együtt az egész család sokat nevet (Fotó: Getty Images)

Miért nevetnek a gyerekek?

A babák 3 hónapos koruktól képesek a nevetésre, azaz még jóval azelőtt, hogy kiejtenék az első értelmes szavukat. Ez még a siket vagy vak csecsemőkre is igaz. A legnagyobb nevettető tevékenység a kukucsozás, de kiválthatja a szülő láttán érzett öröm is.

Dr. Bellieni azt is megállapította, hogy a nevetés szorosan összefügg az agy- és személyiségfejlődéssel: a gyerekek a fejlődés különböző szakaszaiban nagyon különböző okokból kacagnak. Kicsiként még nem értik a szójátékat, a poénokat, magát a nyelvet sem fogják fel, ennek ellenére képesek szívből nevetni.

A nevetés evolúciós előnyei

Az első és legfontosabb a kapcsolatteremtés. A 2,5 és 4 év közötti kisgyerekek nyolcszor nagyobb valószínűséggel nevettek egy rajzfilmen, ha azt nem egyedül, hanem gyerektársaságban nézték. A rajzfilm azért jó példa, mert a benne szereplő viccek a meghökkenésre és a kárörömre alapoznak.

Ahhoz, hogy nevessünk, meg kell értenünk az ellentmondást valami károsnak tűnő dolog és aközött, hogy mi nem fogunk szenvedni tőle.

A nevetés tehát ebben az értelemben a megkönnyebbülés jele. Ezért nevetünk felnőttként akkor is, ha egy valóban veszélyes helyzetet túléltünk. Ugyanez az oka a hullámvasúton és a más, sokaknál viszolygást kiváltó játékok esetén is: bajba kerülhetnénk, félünk, de a rossz nem történik meg, ezért megkönnyebbülésünkben vidámak leszünk.

Utánozás vagy öröm?

A babák azért tanulnak meg nevetni, mert utánozni akarják a szüleiket, és persze pozitív visszajelzést szeretnének kapni. A csecsemők eleinte mindent így tanulnak meg: utánzással és a körülöttük lévő felnőttek jóváhagyásának megfigyelésével.

Ahogy nőnek, és csökken a szülőkkel kialakított szimbiózis, elkezdik érzékelni a saját személyiségüket, képesek azt elkülöníteni a világtól, az anyától.

Különféle érzéseket tapasztalnak meg, s amelyik ezek közül ártalmatlan, arra nevetéssel reagálnak.

Ők is megélik a „félelmetes, de engem nem bánt” folyamatot: a kukucsozás eleje ijesztő, hiszen a gondviselő, akitől a gyerek élete függ, hirtelen eltűnik, de aztán újra (és gyorsan) előkerül. A megkönnyebbülés nevetésként szalad ki a szájukon.

Ezért nevetnek azon is, ha furcsa pofákat vágunk előttük: elsőre úgy tűnik, a szeretett személy arca visszavonhatatlanul csúnyára torzult, már nem olyan szép és ismerős, mint régen, de aztán hamar kiderül, hogy az egész visszafordítható: a gyerek csodálkozik, megnyugszik, nevet.

Amikor a nevetés már a viccnek szól

5-6 éves kortól a gyerekek megtanulják kezelni az absztrakt fogalmakat, azaz képesek felfogni az egyszerűbb vicceket. A szülők nagyon jól ismerik ezt az időszakot, hiszen a számunkra unalmas, ezerszer hallott tréfákat, vicceket a gyerekek percenként, nagy örömmel ismételgetik.

A faviccek lényege, hogy valami olyat állítanak, ami nem lehet igaz, vagy épp helytelen, illetlen (éljenek a kakis viccek), és ennek a megkönnyebbüléséből származik az öröm.

A nevetés haszna

Minél többet nevetünk együtt családként, annál jobb. Nemcsak a közösen megélt öröm és a példamutatás miatt. A nevetés egyszerűen egészséges. Növeli az oxigénfelvételt, serkenti a szívet, a tüdőt és az izmokat. Endorfint, azaz boldogsághormont szabadít fel, ami még a fájdalmat vagy a stresszt is enyhíti.

A szívritmus és vérnyomás nevetéssel történő emelése, majd csökkenése nyugtató és feszültségoldó hatású.

A nevetés még az immunrendszerünk működését is fokozhatja, mivel ilyenkor stressz- és betegségcsökkentő neuropeptidek szabadulnak fel. Rosszat nem is tudunk mondani a nevetésről, maximum azok a helyzetek jutnak eszünkbe, amikor a kuncogó gyerekek valami olyat műveltek, amitől nekünk garantáltan elmegy a jókedvünk…

Tudtad, hogy létezik nevető jóga? Éppen azért találták ki, mert a nevetésnek rengeteg pozitív hatása van. Kattints, és tudd meg, melyek ezek!

Kiemelt kép: Getty Images