Bár ilyen egyszerű lenne, nem igaz? Csakhogy a középiskolai felvételi és az azzal járó pontszámítgatás, izgulás, központi írásbeli egyre inkább az érettségire és az egyetemválasztásra hasonlít. Az élelmesek, akik jó nevű gimnáziumba szeretnének bejutni, már hetedik év elején elkezdték a felkészülést.

Megnézték az iskolákat, illetve azt, hány pontos felvételivel, milyen jegyekkel vették fel az előző években a tanulóikat. Ezt pedig nekik is el kellett érniük, így már az sem volt mindegy, hetedik év végén milyen jegyeket szereznek a különböző tantárgyakból.

A felkészülés nehézségei

Abban az évben már előkészítőket is tartottak az iskolák, matematikából és magyarból kezdték el a felkészítést. A központi írásbeli feladatsorainak megfogalmazása, értelmezése idegen egy hetedikes, de egy nyolcadikos gyerek számára is, így

külön tanulási folyamat volt a helyes szövegértés is.

Hetedik félévtől a szülők már magántanároknak vagy csoportos középiskolai felvételi előkészítőknek utalták az összegeket, a gyereknek pedig egyszerre kellett nagyon jól tanulnia az iskolában a jó jegyekért, utána meg az előkészítőn magolta a főnévi igeneveket és a térfogatszámítást. Embert próbáló időszak volt, de idén januárban meg is lett az eredménye.

Kollégium: igen vagy nem?

Különösebb drámák és fordulatok nélkül megírták a központi felvételit, és annak eredménye alapján már lehetett találgatni, melyik középiskolába van esély bejutni. Itt merült fel egy nagyon fontos kérdés is: milyen messze lehet az új iskola a tanuló lakóhelyétől? Mit vagyunk hajlandó feláldozni a vágyott gimnáziumért?

A költözési hajlandóság nagyban befolyásolja a választásunkat.

Hiszen hiába találta meg a gyerek eddigi élete legnagyobb vágyát, egy jó szakot egy jó iskolában, ha az több száz kilométerre van otthonról. Míg egyetemre, főiskolára már bátran elköltözünk akár az ország másik végébe is (vagy tovább), a középiskoláknak még nincs ilyen húzóerejük. A tanulók többségének ugyanis esze ágában sincs elköltözni otthonról. Vagy aki menne, azt meg a szülei tartják vissza, féltik az önállóbb élettől, a kollégiumi szabadságtól, a rossz társaságtól.

A középiskolai kollégiumok egyik nagy előnyei közé tartoznak a házon belül szervezett szakkörök, klubok (Fotó: Getty Images)

1. Legyen közös családi döntés

Nem egyszerű eldönteni, hogy hajlandók vagyunk-e vállalni a kollégiumot. A viszonylag közeli településekre sok diák inkább ingázik, de ez azt is jelenti, hogy legkésőbb hatkor kelnek, és sötétben érnek haza, az őszi-téli időjárási viszonyok pedig alaposan megtépázhatják őket.

Kimaradnak a kollégiumok által szervezett programokból, szakkörökből, társasági eseményekből, nagyon korán kell kelniük és sok időt vesztenek az ingázással.

Cserébe otthon, a megszokott szobájukban tanulhatnak úgy, hogy közben nem kell másik három kamasszal együtt élniük, közös fürdőszobát használniuk, menzán étkezniük. Megmarad az otthon nyújtotta biztonság, a szülői felügyelet és a magánélet.

2. Legyen érett a gyerek a kollégiumra

A kollégium csak azoknak a diákoknak lesz pozitív élmény, akik nyitottak, barátságosak, szeretnek új embereket megismerni, képesek önállóan, szüleik segítsége nélkül boldogulni. Emellett elviselik a szinte állandó zajongást, a közös termeket, a kollégium hozta szabályokat, a nevelők ellenőrzéseit.

Ki tudnak állni magukért, ha egy-egy idősebb diák vagy akár a szobatársai megaláznák, elnyomnák.

Emellé jár az is, hogy egy új városban kell megtalálniuk a helyüket, megismerniük az utat az iskoláig, a könyvtárig vagy a legközelebbi gyorsétteremig. A szüleikhez és megszokott dolgaikhoz erősen kötődő, vagy épp visszahúzódó típusú gyerekeknek ez akár túl nagy falatnak is bizonyulhat. Cserébe viszont nem kell korán kelni, több olyan gimnázium is van, ami vagy nagyon közel épült a kollégiumhoz, vagy azzal egy épületben található. A koleszos ismeretségek könnyen alakulnak át akár életre szóló barátságokká, az önállóbb élet pedig növeli az önbizalmat.

3. Nem szégyen tanácsot kérni

Érdemes alaposan átgondolni ezeket a kérdéseket, minél több kollégistával és bejáró diákkal tapasztalatokat cserélni, és ha bizonytalanok vagyunk, gyermekpszichológus tanácsát is kikérni.

Egy jó iskola- és kollégiumválasztás fontos előnyt jelenthet a következő négy év során, a rossz viszont állandó problémaforrássá válhat.

Alapvetően szükség van egy jó szülő-gyerek kapcsolatra ahhoz, hogy a kamaszunk el merje mondani valódi igényeit, és a későbbiekben is megossza velünk  gondjait, problémáit. Most még, április nyolcadikától tizedikéig van lehetőségünk sorrendet módosítani a középiskolai felvételi lapon, első helyre tenni azt az iskolát, amivel úgy érezzük, a tanulásban és lelki életében is a legjobbat kaphatja a gyerekünk.

Kiemelt kép: Getty Images