A betegségeknek sokféle kockázati tényezője lehet, vannak, amelyek közismertek, mások kevésbé azok. Utóbbiak közé tartoznak a lelki problémák, fel nem dolgozott történések miatti szorongások, amelyek a testi működésre, élettani folyamatainkra is kihathatnak. Ennek a jelenségnek vannak olyan példái is, amelyek sokak számára ismerősek lehetnek. Ilyen például az, hogy a komoly félelem reszketést és hidegrázást okozhat. De lehetne példaként hozni azt is, hogy vizsgaidőszakban, amikor a diákok stresszesebbek és szorongóbbak, igazoltan gyakoribbak a felső légúti betegségek, mert olyankor romlik az immunműködés. A feszült állapot kiválthat krákogást és köhögést, nehézlégzést és mellkasi fájdalmat is. Ennek hátterében – egyebek mellett – az áll, hogy stressz hatására a mellkas sima- és harántizmai görcsbe rándulnak. Stresszes állapotban a reflux is rosszabbodik, sőt, ilyenkor még azoknál is jelentkezhetnek arra jellemző tünetek, akik amúgy nem küzdenek ezzel a betegséggel. Sok vizsgálat készült arról is, hogy a lelki hatások hogyan befolyásolják a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, a vérnyomásértékeket, a szívinfarktus rizikóját.
Túl a genetikán
– Azt már régóta tudjuk, hogy az öröklött adottságok mellett az egészségre a gének szintjén is kihat a táplálkozás és a testmozgás, a higiénia, a fertőzéseken való átesés, a dohányzás és az alkoholfogyasztás, de ezek mellett már ismert a mentális epigenetika fogalma is. Ez azokat a pszichés és szociális hatásokat takarja, amelyek szintén kihatnak – pozitív és negatív irányba egyaránt – a szervezet egészére. A krónikus stressz például rontja az immunműködést, és kedvez a gyulladásos folyamatoknak, majd ezeken keresztül a daganatos betegségeknek is. Ezeket a hatásokat régóta kutatják, Kopp Máriának és Skrabski Árpádnak például már a rendszerváltás idején voltak olyan tanulmányai, amelyek a középkorú férfiak élethosszúságát egyértelműen összefüggésbe hozták a munkahelyi változásokkal, a munkanélküliséggel és az egzisztenciális bizonytalanságokkal. Ezt a témát azóta a világon mindenhol intenzíven kutatják, ma már arról is vannak adatok, hogy a bullying, azaz iskolai bántalmazás a pszichén keresztül hogyan hat a gyerekek egészségére – mondja prof. dr. Falus András immunológus.
Az egészségre és a szervezet védekezőképességére a gyász is kihat. Például ismert, hogy a közeli hozzátartozók elvesztése növeli a daganatos betegségek rizikóját, és megváltoztatja a már kialakult tumoros betegségek gyógyulási dinamikáját is. Alzheimeres betegeket ápoló családtagoknál és tartósan beteg gyerekeket gondozó szülőknél is nagyobb a rizikó, emiatt a prevencióra és a lelki egészségre nekik is jobban kell figyelniük.
Stressz mindenekfelett?
– A magasabb rizikó hátterében az áll, hogy ilyen helyzetekben a hozzátartozók az úgynevezett krónikus distressz állapotában vannak. Ilyenkor a negatív érzelmek széles skálája – szomorúság, félelem és depresszív hangulat – jelentkezik, ami negatívan hat vissza a szervezetre. A felszabaduló stresszhormonok, illetve az ilyen problémákhoz társuló alvászavarok szintén rossz irányba terelik a szervezet működését. De vannak pozitív példák is, például a bohócdoktorok. Az ő hatásukat mi is vizsgáltuk, és az eredmények nagyon jók voltak. Mi olyan gyerekeket néztünk, akik daganatos betegség miatt hosszú hónapokat töltöttek kórházban, ami akkor is kihat a gyógyulásukra, ha az orvosoktól, nővérektől minden figyelmet megkapnak. Ezek a gyerekek a bohócdoktorok érkezésekor kivirágoznak, nevetnek, kipirosodnak. Ez hatással van a légzésükre, a laboratóriumi paramétereikre. A hatás tehát mérhető, és rendkívül pozitív. Az egyik régi tanítványom olyan vizsgálatokat is végzett, amikben az ilyen módszereknél az immunválaszt figyelte, és abban is kimutatható volt a javulás – emeli ki Falus professzor.
Óriási szakirodalma van annak is, hogy a hívők – függetlenül attól, melyik vallást gyakorolják – jobban megküzdenek a stresszel és a megbetegedésekkel. Erre negatív példa is van, ugyanis a fundamentalizmus, a kérlelhetetlen dogmákba való belekényszerítés éppen ellentétes hatású. Ez arra vezethető vissza, hogy míg a hit pozitív értelemben hat, addig a fundamentalizmus szorongást vált ki az érintettekben.
