• A negatív érzelmeink közül a dühöt tudjuk a legnehezebben szabályozni.
• A népi bölcsesség a gőz kieresztését, modern nevén ventilálást javasolja, ám egy friss tanulmány meglepő eredményre jutott.
• Egy másik ismert módszer, a mozgás például kiváló hatással van a szívre, de dühkezelésben vajmi keveset ér. De akkor mi működhet?

Felrobbansz a dühtől? Legszívesebben ordítanál, összetörnél egy tányért vagy püfölnél egy párnát? Vérmérséklettől függően mindannyian tapasztaltuk már a düh, harag, frusztráltság érzését, ami kizökkent bennünket a nyugalmunkból. Vannak a magukban örlődők, akik beharapják a szájukat, a ventilálók, akik azonnal felhívják a barátjukat, a mozgásfanatikusok, akik elmennek futni, és vannak az olaszos temperamentumúak, akik habozás nélkül földhöz vágnak egy poharat, majd elégedetten hátradőlnek.

A dühöngési paletta meglehetősen széles, de talán sokan emlékszünk a Szaffi című filmben a kormányzóra, Feuerstein lovagra, aki a feje búbján lévő szelep segítségével engedte ki a gőzt. Hányan vágynak valami hasonlóra, amikor úgy érzik, hogy elpattan egy ér a halántékukon, vagy elvörösödnek a kitörni készülő haragtól? Milyen könnyű is lenne így megszabadulni a felgyülemlő feszültségtől, igaz?

Ma már fizethetünk is düh kiengedéséért

A fogyasztói piac persze résen van: elszaporodtak a dühöngők, ahol egyszerű vagy épp exkluzív körülmények között kiélhetjük legállatibb indulatainkat.

Manapság szétverhetünk egy szobát, egy autót vagy egy számítógépet – utóbbi méltán népszerű választás.

A cégek olyannyira felültek a trendnek, hogy csapatépítőket, illetve legény- és leánybúcsús programokat fűznek fel zsigeri mérgünkre, dühünkre. A stresszlevezető szoba vagy dühöngő egyenértékű program lett a kalandparki mókával vagy a prémium borkóstolással.

A dühöngő szobával nem érünk célt (Fotó: Getty Images

Nem kell mindig a szomszédra hallgatni

A harag egy összetett érzelmi reakció valós vagy vélt fenyegetésre vagy provokációra. Intenzitása széles skálán mozog az enyhe frusztráltságtól kezdve a felfokozott őrjöngésig bezárólag. A fiziológiai reakciónk is a mértékhez igazodva változik, a minimális izomfeszüléstől kezdve a megemelkedett adrenalinszintig. Ha nem kezeljük megfelelően, a düh agresszióba és stresszes állapotba torkollhat.

Noha a népi bölcsességek, anyánk, kollégánk, ismerősünk unokaöccse is azt sugallja, hogy a düh azonnali levezetése helyrebillenti lelki egyensúlyunkat, friss kutatások arra mutatnak rá, hogy mi sem jár messzebb az igazságtól.

Az Ohio Egyetem kutatása megkérdőjelezi a hétköznapok során gyakran alkalmazott módszert, sőt azt állítja, a ventilálás valójában növelheti a haragot. A több, mint tízezer fő (különböző korú, nemű, etnikai és kulturális hátterű) bevonásával készült vizsgálat során 154, haragról szóló tanulmányt elemeztek a kutatók. Megállapításuk szerint a tudomány nem támasztja alá kedvenc düh-kiengedő módszereinket.

„Ideje lenne eloszlatni a közkeletű mítoszt, hogy ha dühösek vagyunk, akkor csak engedjük ki a gőzt

– jelentette ki Brad Bushman, kommunikáció professzor, a tanulmány vezető szerzője.  –A düh kiengedése jó ötletnek hangzik, de egy szemernyi tudományos bizonyíték sincs a katarziselmélet alátámasztására.”

Ne, ne indulj bokszolni, ha mérges vagy!

A tanulmány legfontosabb megállapítása az volt, hogy a düh megfékezésének kulcsa a fiziológiai izgalom csökkentése.

„A düh csökkentése érdekében jobb olyan tevékenységeket folytatni, amelyek csökkentik az izgalom szintjét. Még a futás sem hatékony stratégia, mert növeli az izgalom szintjét, és végül kontraproduktívvá válik”

– mondta Bushman.

Úgy tűnik, a ventilálás sem segít valójában, ha dühösek vagyunk (Fotó: Getty Images)

A kutatást részben az említett dühöngők népszerűsége ihlette. „Szerettem volna megcáfolni a düh kifejezésének egész elméletét, ahogyan azt kezeljük. Azt akartuk megmutatni, hogy az izgalom csökkentése, különösen annak fiziológiai része, kiemelten fontos” – mondta Sophie Kjaervik szerző, a Virginia Commonwealth Egyetem tudósa.

A kutatók összehasonlították az izgalmat növelő tevékenységeket – például bokszolás, kerékpározás, futás – az izgalmat csökkentő technikákkal, például a meditációval, jógával vagy mélylégzéssel. Megállapították, hogy az utóbbi kategória mind a laboratóriumi kísérletek, mind pedig a valós körülmények között hatékonynak bizonyultak a düh kezelésében.

A hatékony módszerhez szinte meg se kell mozdulni

Tehát a felfokozott reakciók növelték a fiziológiai izgalmat, a stresszoldó módszerek pedig valóban képesek voltak enyhíteni a negatív reakciókat, mert a résztvevők kevésbé tapasztalták magukon a küzdj vagy menekülj viselkedés kényszerét.

Dühöt érezni persze bármikor ér, az érzelmeink feldolgozásában pedig kiemelt szerepe van annak, hogy tudjunk reflektálni az indulatainkra.

De legközelebb, mielőtt másra öntenénk a haragunkat vagy belerúgnánk a fotel lábába, vegyünk egy mély lélegzetet!

Nyilvánvalóan nem lesz mindenkiből hétfőről keddre jógaisten, aki füzér pózban issza a zöld teát, de már néhány izomlazító gyakorlat, mélylégzés vagy meditáció hatékonyan képes csillapítani felajzott elménket.

A düh kezelésének egyik jó módszere a megfelelő légzés, amit viszont sokan rosszul végeznek.

Kiemelt kép: Getty Images