A trójai háború szereplőit ábrázoló, kiváló állapotú freskókkal teli bálterem bukkant elő Pompeji romjai között, amelyet
a dél-olaszországi régészeti lelőhely egyik legfantasztikusabb felfedezésének tartanak a szakértők.
Pompeji feltárása közel két évszázada tart.
A 15 méter hosszú, hat méter széles szobát a kilencedik régió területén végzett ásatások során, a Via di Nolán lévő egykori magánlakásban találták meg, amely az ókori Pompeji leghosszabb útja volt.
Az úgynevezett „fekete szobát”, melyben a falak színét valószínűleg az égő olajlámpák koromjának elfedésére szántak, Pompeji egyik elegáns lakóépületében fedezték fel, aminek egy szabadtéri udvar is része volt. A házban lévő lépcső boltíve alatt nagy mennyiségű építőanyagot találtak, ami arra utalhat, hogy a Vezúv i.sz. 79-es kitörése idején az épületet felújították.
Életre kelnek az istenek
A sötét falakon megdöbbentően élénk színekben pompáznak az ókori mitológia ismert karakterei. Az első freskón Apollón görög isten alakja tűnik fel, aki megpróbálja elcsábítani a trójai hercegnőt, Kasszandrát, aki balsorsú jósnőként várta végzetét. Miután visszautasította közeledését, Apollón átokkal sújtotta Kasszandrát, hogy senki ne higgye el próféciáit, hiába voltak azok tűpontosak.
A Casa dei Vettii romjai a helyszínen (Fotó: Frank Bienewald/LightRocket via Getty Images)
A másik pompás állapotban lévő freskón a mítosz folytatása kel életre: a jelenetben Parisz herceg találkozik a legendásan gyönyörű Helénával, s e találkozás végül a trójai háború kitörésébe torkollik – ahogy azt Kasszandra korábban megjósolta.
Gabriel Zuchtriegel, a régészeti park igazgatója elmondta: a mitológiai alakok kifejezetten a vendégek szórakoztatását szolgálták, és beszédtémát biztosítottak a lakomák során. Hangsúlyozta:
a mitológiai párok csupán látszólag voltak romantikus hősök, jelenlétük inkább az életről, a múltról szóló témákhoz adtak ötleteket.
„A valóságban az egyén és a sors kapcsolatára utalnak: Kasszandra, aki látja a jövőt, de senki sem hisz neki, Apollón, aki a trójaiak oldalán áll a görög hódítókkal szemben, de isten lévén, nem tudja biztosítani a győzelmet, Heléna és Parisz akik politikailag inkorrekt szerelmi kapcsolatuk ellenére a háború okozói, vagy talán csak jó ürügyként szolgálnak” – mesélte Zuchtriegel.
Az igazgató hozzátette, mivel az emberek naplemente után gyűltek össze vacsorázni, a lámpák pislákoló fényében úgy tűnt, mintha életre keltek volna a festmények, különösen néhány pohár jó minőségű campaniai bor elfogyasztása után.
Pompeji utolsó freskóit láthatjuk?
A bálterem egy gazdag magánszemély tulajdonában lévő lakás része, és a felújítások miatt
elképzelhető, hogy a most felfedezett freskók az utolsó műalkotások közé tartozhatnak, melyek Pompeji városában készültek.
A kilencedik régióban, amely Pompeji lakóépületeinek és műhelyeinek adott otthon, tavaly február óta zajlanak az ásatások. Azóta egyebek mellett felfedeztek egy pékséget rejtő otthont, ahol rabszolgákat tartottak bebörtönözve.
A régészeti park az UNESCO világörökség része (Fotó: Frank Bienewald/LightRocket via Getty Images)
A Nápoly közelében fekvő Pompeji története az i.e. 7. századra nyúlik vissza. Az egykor nyüzsgő ókori várost a Vezúv 79-es kitörésekor több méteres hamu és törmelék temette maga alá. A másodpercek alatt lezajló tragédia nyomán Pompeji romjai évszázadokon keresztül, az időbe fagyva várták, hogy felfedezzék.
A 16. század végén találták meg újra a várost, a 18. század közepén pedig elindultak az ásatások, kiapadhatatlannak tűnő információforrást biztosítva az ókori világról. Pompeji egyharmada még még mindig feltárásra vár.
„Pompeji egy valódi kincsesláda, amely folyamatosan ámulatba ejt bennünket, mert minden alkalommal, amikor ásni kezdünk, valami szépre és jelentősre bukkanunk” – mondta Gennaro Sangiuliano olasz kulturális miniszter.
Pompeji mellett a világ számos kincset rejt, ezekről mesélt nekünk Pabeschitz Virág.
Kiemelt kép: The History Blog
