„24 éves voltam, amikor először szerződtem vidéki színházhoz, akkoriban kezdtem megtanulni főzni. A pályám elején váltakozva éltem néhány évig Pesten, majd sok évig más-más városban – mikor hova kötött a munka. Fiatalkoromban sok múlott azon, hol volt jó a színházi büfé, mert általában a szűkös színészházakban nem nagyon lehetett külön főzni.
A kilencvenes évek elején a veszprémi színészházban éltem, ekkor kezdtem jobban főzőcskézni. Egy nagyon jó kis kompánia alakult ki, a veszprémi színészek 80%-a ott lakott. A csütörtöki volt az a nap, amikor az udvaron kötelező volt valakinek főzni, és azt közösen meg is ettük. Elég régóta horgászom. Emlékszem, hogy halászlét csináltam először, aminek a receptjét Andó Jani bácsi, bajai halászléfőző mestertől tanultam. Azóta is így készítem, ez volt az első és máig legkedvesebb főzésem.
Érdekes, hogy a nagyobbik lányom, Anna is ott kezdte a színészi pályáját és évekig lakott ugyanabban a veszprémi színészházban, mint én.
Jó időben nagyon szeretek, a szabadban, bográcsban mindenféle ételeket sütni, főzni, szeretem, hogy a nyílt tűzön, a fa füstjétől minden olyan naturális. A családunk ugyan már sokfelé van, különböző az életritmusunk, de két éve, amikor kész lett a kertes házuk, Anna lányom kitalálta, hogy ha időnk engedi és össze tudunk jönni, újítsuk fel a vasárnapi közös, családi ebédelések szokását.
A régi polgári vasárnapi ebédelések azért voltak annyira értékesek, mert jó esetben akkor senki nem dolgozott. A mi pályánk, a színészkedés, ezt egy kicsit másképp alakítja, de igyekszünk minden alkalmat megragadni, hogy együtt lehessünk.
Amikor a Covid ránk tört, ugye sokáig be voltunk zárva, mindenki elkezdett főzőcskézni, kenyeret, kalácsot sütögetni meg mindenfélét. Akkoriban én is úgy voltam vele, hogy jó, valamennyire tudogatok főzni, de van egy csomó olyan étel, amit szeretek, viszont még sosem csináltam.
Nagyon szeretem az olasz konyhát. Sokáig csak annyit ismertem belőle, hogy tésztát tésztával – persze egyik jobb mint a másik, de azért
motoszkált bennem, hogy milyen tészta nélküli olasz ételt tudnék otthon is elkészíteni.
Kipróbáltam néhány számomra új kaját, köztük egy olyat, amit előtte sosem főztem magamnak, mindig csak vendéglőben ettem – ez pedig az olasz rizottó.
Régebben egy kicsit meg voltam ijedve, amikor az étlapon láttam, hogy rizottó, mert sokáig a rizses hússal egy kalap alá vettem, és azt a katonaság alatt kellőképpen megutáltam. Aztán utánanéztem, valójában hogy készül a rizottó (kiderült, bár mindkettőnek rizs az alapja, a rizses húshoz semmi köze sincs), és egyből izgalmas lett a dolog. Anélkül, hogy különböző márkákat említenék fontos, hogy gömbölyű végű, kifejezetten olasz rizottónak való rizsből készítsük. A jó rizottó titka egyébként a folyamatos kevergetés, és hogy lehetőleg frissen fogyasszuk el.
Gombás rizottó recept
Gombás rizottó (Illusztráció: Freepik)
Hozzávalók (2 személyre):
1 bögre (~2,5 dl) rizs | 1 fej vöröshagyma | 1,5 dl fehér bor | 1 l (akár dobozos) húsleves alaplé | 1 nagy zellerszár | 2-3 nagy fej champion vagy csiperke gomba | 10 dkg parmezán | vaj
Elkészítés:
Az egész rizottó főzés lényege tehát a folyamatos kevergetés – a vajjal készült ételeknél ez különösen fontos, hogy ne égjen oda, ne legyen keserű. A felmelegített vajon megpirítjuk az apróra vágott hagymát és a rizst. Amikor kicsit elkezd színesedni, megpárolódni – kb. 6-8 perc folyamatos kavargatás után – felöntöm fehér borral. Ha felforrt, kezd el párologni az alkohol, és már szaftosnak tűnik a rizs, hozzáadom a megtisztított, apróra vágott zellerszárat és a szintén apróra vágott, szárított vagy friss gombát. Ezután egy nagy merőkanállal fokozatosan ráöntöm az alaplevet is úgy, hogy jócskán elfedje.
Nem kell tőle megijedni, a rizottó nagyon sok alaplevet felvesz.
Közepes tűzön tovább főzöm, kevergetem, és amikor látom, hogy elforr a leve, fokozatosan mindig után töltögetem. 15-20 perc után megkóstolom: addigra már olyan állagú, hogy nem kemény, de még nem is főtt szét. Rászórom a reszelt parmezánt és kis adagokban kb. 1 evőkanálnyi vajat, majd további 5-6 percig főzöm. Közben végig figyelek a rizottó állagára, hogy ne legyen leveses, de ne is száradjon ki, maradjon szaftos. Leveszem a tűzről és 10 percig hagyom állni, utána lehet tálalni.
Jó étvágyat!”
Ha szívesen inspirálódnál a konyhában, figyeld Kedvenc receptem című sorozatunkat, amelyben például Gáspár Kata színésznő ízbomba menüjét is láhattad már.
Kiemelt kép: Nők Lapja
