Korok, kultúrák és nemzetek izgalmas olvasztótégelye a Franciaország délkeleti partján elterülő végeláthatatlan Marseille, ahol tősgyökeres marseille-i taxisofőrünk segítségével tértünk le a turistáknak kitaposott útvonalakról, hogy megismerjük a helyiek néhány kedvenc pontját.

Bár nem kap akkora reflektorfényt, mint Cannes vagy éppen Nizza, Marseille a franciák egyik legizgalmasabb városa. Gazdag építészete, lélegzetelállító tengerpartja, piacai – megannyi örménynek, arabnak, olasznak, marokkóinak otthont adó kerületei – és persze a közvetlen repülőjáratok mágnesként vonzzák a turistákat. A kötelező látnivalók listája bár hosszú, a helyieket is érdemes megkérdezni kedvenc városrészeikről. 

A Földközi-tenger erkélye

Francia taxisofőröm, Gregoire legkedvesebb partszakasza a város egyik büszkesége, a Corniche, a világ leghosszabb, három kilométeres tengerparti „padja”, amely 1965-ben a rekordok könyvébe is bekerült. Hetvenméteres szakaszát Paola Cervoni mozaikjai díszítik, a 2024-es olimpiára pedig újabb kétszáz méter készül el. Az előregyártott betonelemekből felépülő földközi-tengeri „erkélyen” nemcsak a turisták, de a helyiek is előszeretettel ücsörögnek, a tengeri panoráma ugyanis mindennap más arcát mutatja. Idegenvezetőm elárulja, ezen a szakaszon ő a dugóban ücsörgést sem bánja, és futni is a gyönyörű partrész miatt kezdett el, a tekintetet ugyanis rabul ejti a látvány. A tegnap haragos égboltját, szürke vizét az égszínkék és a smaragd zöldje váltja.

Egy kis Hollywood

A repülőtérről a városba vezető úton feltűnik a gigantikus Marseille felirat, amit az egyik streamingszolgáltató álmodott meg a francia gyártású Marseille című sorozat promotálására. A város északi részén épült meg a százhúsz méter hosszú, tizennégy méter magas látványosság; a taxisofőröm figyelmeztet, eszembe ne jusson egy szelfi miatt felmenni, a városban ugyanis itt nem túl jó a közbiztonság. Megtudom, a város északi részét a helyiek is elkerülik, de a belváros teljesen biztonságos.

Kicsi plázs

Az öreg kikötőtől alig pár kilométerre, a Corniche ­vonalán található az a kis öböl, amely a Le Petit Nice Michelin-csillagos étterem mellett terül el. A bivalyerős északnyugati szél, a misztrál csillapodásával naplementére vágyó szerelmesek, végtelent fürkésző fülhallgatós fiatalok és színes törölközős helyiek lepik el a tenyérnyi partszakaszt, hogy a kristálytiszta víz mellett, hófehér sziklákon szívják magukba a D-vitamint. Gregoire-tól megtudom, a napsütéssel a csillapíthatatlan marseille-i lendület is visszatér az emberekbe, akiknek lételeme a mozgás. Legyen idős vagy fiatal, itt mindenki tudja, a testi és mentális jóllét záloga a futócipő, a kerékpár, a strandröplabda, a jóga vagy épp a szörfdeszka.

A kedvenc fogás

A város egyik legfontosabb épülete a Notre-Dame de la Garde katolikus bazilika, amelynek tetejéről az aranyszínű Szűz Mária óvja a várost. A magas dombra nemcsak az épület, a lélegzetelállító kilátás és a naplemente miatt érdemes felkaptatni, de a bazilika alagsorában üzemelő étterem miatt is, ahol a pénteki menü része a marseille-i ember egyik kedvenc fogása, az aioli­mártással (fokhagyma, majonéz, mustár, citrom keveréke – a szerk.), zöldségekkel tálalt tengeri herkentyűk.

A szappangyárban

A helyiek büszkesége a kézzel készült, hatszáz éves múltra visszatekintő Marseille szappan (Savon de Marseille), amelynek illata ellenállhatatlanul finom. A keményszappant a város vonzáskörzetében található növényi összetevőkből és a Földközi-tenger vizéből hagyományos technikával készítik. Bár 1688-ban, XIV. Lajos idejében a Savon de Marseille nevet kizárólag az olívaolaj-alapú szappanoknál használhatták, mára számtalan változatban kapható. Míg a termék népszerűsége korábban nem ismert határokat (1924-re több mint száz szappangyár működött), mára alig egy-két gyárban készülnek a szappanok. Tisztálkodáshoz, mosáshoz és selyem vagy gyapjú kézi tisztításához is sokan használják. A helyi szappangyár ingyen látogatható, itt a szappankészítés fortélyai is elleshetők.

Hajó formájú keksz

Mindegy, melyik égtáj felé indul el az ember, biztos, hogy minden második utcasarkon talál egy cukrászdát vagy pékséget, ahova érdemes betérni. A marseille-iek­­ egyik kedvence a narancsvirág ízű édesség, a Navettes de Marseille, amit a Les Navettes des Accoules­ boltjában több mint négy évtizede meg lehet vásárolni. A hajó formájú keksz története három évszázadra nyúlik vissza, egy marseille-i pék készítette el 1781-ben. A süteménnyel emlékezett arra, hogy mintegy kétezer évvel ezelőtt befutott a Szentföldről a Nave nevet viselő hajó, melynek fedélzetén volt Mária Magdaléna, Salomé, Márta és Lázár. 

A stadion

Marseille-ben megkerülhetetlen hagyománya van a futballnak, a helyi csapat, az Olym­pique de Marseille az évek során számtalan bajnoki címet bezsebelt már. A csapat szenvedélyes szurkolói, a „Marseille Ultras” focirajongói körökben jól ismert fogalom. Nem véletlen hát, hogy az egyik legmeghatározóbb épület Marseille-­ben a hatvanhétezer fő befogadására alkalmas Vélodrome stadion, ahol az is beleszeret a futballba, aki addig nem szívelte. Bár meccsek idején a fél város közlekedése lebénul, a helyieket ez nem zavarja.

A világ vége

A nyüzsgő belváros után a város déli pontja, Les ­Goudes úgy hat, akár egy nagy lélegzetvétel: a város itt hirtelenjében véget ér. A busszal, hajóval, kerékpárral könnyűszerrel megközelíthető autentikus halászfalu a Calanques Nemzeti Park része, amely nemcsak a turistákat vonzza, de a kirándulni, szörfözni, romantikázni vágyó helyieket is. A városrész különlegessége, hogy szemben a többi partszakasszal, nem kér a mindent leigázó fejlődésből: nincs itt más, csak tenger, dombok, vitorlások és színes, öreg házikók, amelyek büszkén és tarkán állják az idő próbáját. A helyiek csak úgy emlegetik ezt a helyet, mint a világ végét.

Filmek és számok

• Marseille Franciaország legidősebb városa, i. e. 600-ban a görögök alapították Massalia néven.
• Párizs után Franciaország legnagyobb városa, lakossága majdnem kilencszázezer.
• Kétezer-kilencszáz órát süt egy évben a nap. Ezzel a „legnaposabb” francia város.
• Itt forgatták az Igazából szerelem, a Francia kapcsolat és a Taxi című francia vígjátékot is.
• A neves író, Alexandre Dumas a városban állomásozó tábornok apja miatt Marseille-ben töltötte a gyerekkorát.
• Itt található a világ legnagyobb kereskedelmi kikötője, ahol évente több mint százmillió tonna rakomány fordul meg.

Fotó: Stocksy, Getty Images, Unsplash, szerző sajátja

Galéria | 8 kép