Szüntelen vita folyik a tudósok, dietetikusok, önjelölt életmód-tanácsadók és az internetes fórumok között arról, hogy mit, mennyit és hogyan kéne ennünk. Ma már azt is tudjuk, hogy nem mindegy a földrajzi helyzet sem, hiszen ami nálunk a hanyagolandó ételek közé tartozik, az egyes népcsoportoknál ajánlott – vagy épp fordítva. Számít a klíma, a bélflóra, no és persze az, hogy mit akarunk elhinni.
A környezetszennyezés következtében megváltozott a takarmányozás. Átalakultak az állattartási és -tenyésztési szokások, és egyre kevésbé tudjuk, hogy mit tartalmaz, amit hazaviszünk a boltból.
Mi a baj a vörös hússal?
Legyen szó a legtökéletesebb fehérjeforrásról, vagy épp a tehenek metánkibocsátásáról, a hal- vs. húsfogyasztás vitájáról rengeteget olvasni manapság. Ennek keretében a mediterrán étrend rajongói és
a halrajongók rendre felróják a hús előállításának környezeti terheit, a steakimádók pedig a halak toxikus fémtartalmával vágnak vissza.
Ha bízhatunk azonban az élelmiszerbiztonság monitoring rendszerében, akkor vásárláskor talán nem szükséges aggódnunk.
A vörös húsok esetében – bár el kell ismerni a bennük lévő hasznos tápanyagokat, mint például vas, cink vagy B12-vitamin – nem elhanyagolható a telített és a transzzsírok nagy mennyisége. Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a telített zsírsavak gyakori fogyasztása összefügg a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a cukorbetegség kialakulásával.
A vörös húsok zsírtartalmáról mi is írtunk korábban.
Mit együnk vörös hús helyett?
Azonnal rávághatnánk, hogy halat, hiszen gazdag fehérjeforrás, alacsony kalóriatartalmú, tele van szívbarát ómega-3 zsírsavakkal. Emellett található benne foszfor, fluor, szelén, vas, kálium, kalcium, jód, A-, D-, B2-, B6-, B12-vitamin. De ennél konkrétabb elképzelések is akadnak a vörös hús megfelelő helyettesítéséről.
Ehhez ugorjunk kissé lejjebb a táplálékláncban, egészen a tenger gyümölcseihez, az apróhalakhoz. A BMJ Global Health tanulmánya szerint ugyanis
évente akár 750 ezer életet is megmenthetnénk, ha több heringet, szardíniát, szardellát fogyasztanánk.
A kutatás során a tudósok külön figyelmet fordítottak ezekre a fajokra, ugyanis az apróhalak egyrészt rendkívül táplálóak, másrészt nagy mennyiségben fordulnak elő a bolygó vizeiben. Ráadásul a nagyobb halakhoz képest rövidebb az élettartamuk, így arra sincs idejük, hogy nagy mennyiségben felszívják a környezetben lévő nehézfémeket. Fogyasztásuk tehát környezetbarátabb és biztonságosabb is – ezért ajánlják a kutatók vörös hús helyett.
Nem is gondolnánk, hogy milyen fontosak az apróhalak
A legismertebb fajok a szardínia, szardella, hering, a makréla. Ezek a kicsi, de annál fontosabb szerepet betöltő fajok hatalmas, csillogó rajokat alkotnak a nyílt tengerekben, az óceánok felső részein úszva. Az apróhalak planktonnal és más apró élőlényekkel táplálkoznak. Eközben a nagyobb halak, tengeri emlősök és tengeri madarak életük nagy részét azzal töltik, hogy őket eszik meg.
Kulcsfontosságú az ökoszisztémában betöltött szerepük, azaz hogy miképp biztosítják az útvonalat a tápláléklánc egyes szintjei között. Minimális az ökológiai lábnyomuk, és amellett, hogy bőséges mennyiségben megtalálhatók a tengerekben, óceánokban, gyors növekedési ciklussal bírnak.
Mediterrán étrend: Ízorgia a tengerpartról
Ássuk elő horvátországi, törökországi és egyéb tengerparti emlékeinket! A sós tengerillat mellett bizony ott van a papírba csomagolt, vagy tányérra rendezett sült hal felszálló aromája, amit a szaglóközpontunkban hoztunk haza szuvenírként. Akárhogy csűrjük-csavarjuk, csak visszajutunk mindig a mediterrán étrendhez, ami sokak szerint az egészség és a hosszú élet titka.
Az apróhalakban lévő ómega-3 zsírsavak nem csupán az egészséges agyműködéshez és az optimális kognitív funkciókhoz szükségesek, de
javítják a hangulatot, egyensúlyba hozzák a hormonokat, gyulladáscsökkentő tulajdonságaik révén pedig segítenek a szabad gyökök elleni harcban. Szóval, akár a ráncok ellen is bevethetünk egy kis szardíniát.
Persze, tudjuk, hogy a tengerparton élők könnyebben jutnak friss halhoz – nekünk leginkább a konzerv marad. Ahhoz viszont mindenhol hozzájutunk relatíve olcsón, a felhasználási lehetőségek pedig szinte kimeríthetetlenek.
Az apróhalakat pakolhatjuk salátába, szendvicsbe, vagy felhasználhatjuk tésztaételekhez is. Például: a szardíniás spagetti friss petrezselyemmel, citrommal, fokhagymával a tengerparti kulinária egyik legfényesebben ragyogó csillaga! De ugyanígy forgathatjuk a tésztát paradicsomszószba, megspékelve némi kapribogyóval és szardellával. (A szardellával viszont csínján bánjunk, mert igen magas a sótartalma!)
Aki pechére nem szereti a halakat, esetleg próbálja ki a halkrémet görög joghurttal és fűszerekkel!
Tudtad, hogy a mediterrán étrend a tüdőnek is kedvez?
Kiemelt kép: Getty Images