Nem szívesen beszélünk emésztési problémákról, de a hasmenés nem eltitkolható. Előbb-utóbb feltűnik a környezetünkben levőknek, hogy már sokadszorra megyünk ki. Tarthatatlan állapot, ezért akkor inkább már ki sem mozdulunk a mellékhelyiségről. „A gyakori, napjában háromnál többszöri sürgető híg széklet az a tünet, ami miatt néhány napos betegállományba vételt kérnek a háziorvostól a betegek, hiszen így nem tudnak bemenni a munkahelyükre – mondja dr. Soós Krisztina háziorvos. – Legtöbbször valóban csak futó fertőzésről van szó, és hasznos, ha ezt nem adjuk tovább. A fertőzések 40%-át vírusok okozzák, legtöbbször rota- és calicivírus. A betolakodók lehetnek még baktériumok, gombák, férgek, egysejtűek. A kórokozók vagy az általuk termelt méreganyagok, toxinok károsítják a bélbolyhokat, fokozzák a bélnedv kiválasztást vagy gátolják a víz visszaszívását, gyulladást okoznak a bélfalban, és emiatt nagyobb a széklet víztartalma, illetve gyorsult fel a bélmozgás.

Az is előfordulhat, hogy egyszerűen csak túl nagy mennyiségű, hosszabb emésztési idejű étel került a belekbe, amivel nem birkóznak meg az emésztőnedvek, ilyenkor beszélünk gyomorrontásról.”

A hasmenés kezelése házilag 

Akár túlettük magunkat egy vendégségben, akár valami kórokozót nyeltünk be, a néhány napos hasmenés vagy gyomorrontás is nagyon kellemetlen tünetekkel jár a gyakori futkosáson kívül. Hascsikarás, puffadás, hangos bélmozgások, rossz közérzet. Hogyan oldjuk meg, ha halaszthatatlan dolgunk van éppen ezekben a napokban? „A hasmenés kezdetekor még nem tudhatjuk, mi okozza a bajt – folytatja a doktornő. – A leggyakrabban fertőzésre gyanakodhatunk, ilyenkor pedig az a jó, ha minél előbb megszabadulunk a kórokozóktól, hagyjuk, hogy a gyakori széklettel eltávozzanak a belekből. A reklámokból ismert székletfogók nem a hasmenés első napjaiban, hanem krónikus esetekben ajánlottak. A hasmenéssel járó nagy folyadékveszteség néhány napon keresztül megfelelő pótlással jól tolerálható, ezzel kiürülnek a kórokozók is, hosszabb távon azonban hiányállapothoz, fogyáshoz, legyengüléshez vezethet, akkor alkalmazzuk többek között a székletfogókat.”

Ha tartós a hasmenés

Felnőttként elbánunk egy kis hasmenéssel magunk is, gondoljuk, de egy-két hét után elfogy a türelmünk. Aggódni kezdünk, mégis mi lehet a baj. „Ilyenkor forduljunk orvoshoz – figyelmeztet dr. Soós Krisztina. – Egy hétnél hosszabb hasmenés hátterében baktériumfertőzés is állhat, ennek a megállapítása széklettenyésztéssel történik. Ha beigazolódott a gyanú, antibiotikumos kezelésre van szükség. Ennek során azonban nemcsak a káros baktériumok, hanem a bélflórához tartozó hasznos baktériumok is pusztulnak, amiket probiotikum kúrával kell visszapótolnunk. Ha a széklettenyésztés nem mutat kórokozót, akkor »steril« hasmenésről beszélhetünk, és tovább vizsgáljuk a pácienst. Lehet, hogy éppen egy más betegségre szedett antibiotikum vagy egyéb gyógyszer mellékhatása a hasmenés. Az életkor előrehaladtával vagy éppen egy korábbi hasmenés következtében előfordulhat, hogy nem termelődik elegendő, a tejcukor bontásához szükséges laktáz enzim, ezért tej és tejtermékek bővebb fogyasztása okozza a problémát. A spontán nem gyógyuló, elhúzódó hasmenésnek tehát már több oka lehet, az egy hónapnál régebb óta fennálló krónikus hasmenés pedig gasztroenterológiai vizsgálatokat igényel. A laboreredmények utalhatnak már felszívódási zavarra, vérszegénységre, hiányállapotra, gyulladásra.”

Mi zajlik a gasztroenterológián? 

A krónikus hasmenés hátterében számos betegség állhat, de ezeknél a közös tünet, a hasmenés mellett más egyedi tünetek szintén jelentkeznek. Sőt, a hasmenés jellege is különböző, ezért érdemes„betegnaplót” vezetni már az első gasztroenterológiai vizsgálat előtt. Jegyezzük fel milyen ételek fogyasztása után, mennyi idő elteltével jelentkezett a hasmenés, és milyen egyéb panaszaink (pl. puffadás, hasfájás, fogyás) vannak. Gasztroenterológiai vizsgálatra háziorvos beutalóval vagy magán egészségügyi szolgáltatás keretében juthatunk el. „Egy előzetes gyanút, a bél betegségei közül elsőként a daganatot megerősíthet vagy kizárhat az endoszkópos vizsgálat, szükség esetén biopszia – magyarázza dr. Soós Krisztina. – Gyulladásos bélbetegségek, hasnyálmirigy-elégtelenség, lisztérzékenység, de nem emésztőrendszeri betegség, például a pajzsmirigy túlműködése is krónikus hasmenéssel jár. Jó esetben hamar kiderül a kiváltó ok, és annak kezelésével a hasmenés mint tünet is mérséklődik. Előfordul azonban, hogy a hosszabb ideje fennálló állandó gyors ürülés következtében a hasznos tápanyagok nem tudnak felszívódni, így fogyás, hiányállapotok is súlyosbíthatják a helyzetet. Ilyenkor a folyadék- és ásványi anyagok, ionok pótlására ajánlottak az elektrolit italok, az ürítés mérséklésére a székletfogók tüneti kezelés gyanánt.”

„A spontán nem gyógyuló, elhúzódó hasmenésnek több oka lehet, az egy hónapnál régebb óta fennálló krónikus hasmenés pedig gasztroenterológiai vizsgálatokat igényel.”

Hasmenés: ha látszólag nincs oka

„Az is előfordulhat azonban, hogy a vizsgálatok nem mutatnak ki szervi okot – folytatja a doktornő. – Funkcionális hasmenés például az irritábilis bél szindróma, ami komoly krónikus panaszokat okoz a betegnek, gyakran hosszú kivizsgálások után kizárásos diagnózisként állapítjuk meg, és a tüneti kezelés mellett ( székletfogókkal) legjobban pszichoszomatikus betegségként tudjuk kezelni. Ismeretes az is például, hogy a turistáknak hasmenésük lesz ugyanattól az ivóvíztől, amitől a helyieknek semmi bajuk. Az ő bélrendszerük ugyanis már hozzászokott és felkészült az adott mikroorganizmusokhoz. Másról van szó az úgynevezett utazási hasmenés esetében. Ilyenkor valóban kórokozó okozza a bajt, ami étellel, itallal került a szervezetbe. Utazáskor soha ne feledkezzünk el arról, hogy sok mediterrán országban nem minden csapból ivóvíz folyik. Az ázsiai és afrikai országokban pedig gyümölcs- és fogmosáshoz is kizárólag palackozott vizet használjunk, mindemellett csak jól átsütött, főtt, csomagolt ételt fogyasszunk.”

Fotó: Unsplash

Veszélyes is lehet a hasmenés?

A hasmenés veszélyes szövődménye a kiszáradás. Leginkább a legyengült időseket (idős korban jellemzően amúgy is gyakoribb a hasfájás, gyomorpanasz) és csecsemőket, kisgyerekeket fenyegeti, ha a folyadékpótlás nem kielégítő, tehát nem isznak eleget, vagy az ürülés igen heves. A fejlődő országokban az akut hasmenéssel járó fertőző gyomor- és bélbetegségek vezetik a halálos kimenetelű betegségek sorát. Súlyos következményekkel járhat a kolera, a vérhas – ezek megjelenése Magyarországon nem jellemző, de egzotikus helyeken járva össze lehet szedni őket. Az egész szervezet súlyos hiányállapotát, nagyfokú súlyvesztést eredményezhet, ha a krónikus hasmenés hátterében álló betegség kezelésében minden próbálkozás eredménytelennek bizonyul. Ebben a vészhelyzetben alkalmazzák olykor egészséges emberek bélbaktériumainak átültetését a betegbe.

Koronavírus is okozhatja

A koronavírus-járvány kezdete óta világszerte sokan átestek már a fertőzésen, így a kutatóknak lehetőségük nyílt a tünetek és szövődmények, utóhatások vizsgálatára is. Ezekből kiderült, hogy a jellegzetes légúti tünetek mellett, olykor azok nélkül vagy azt követően átlagosan a betegek 10%-ánál emésztőrendszeri tünetekkel is járt a betegség. A vírusfertőzésen átesettek között a gyógyulás után öt hónappal kétszer-háromszor gyakoribb volt a híg széklet, különösen azoknál, akiknél a betegség alatt is voltak hasmenéses tünetek. Egyértelműen a vírusfertőzéshez köthetők az emésztőrendszeri panaszok, hasmenés, hányás, étvágytalanság, ha a gyógyulás után két-három hét múlva jelentkeznek. „Amennyiben lezajlott Covid-fertőzés után kezdődik a hasmenés, arra is kell gondolni, hogy kapcsolatban van a vírusfertőzéssel – tájékoztat a doktornő. – Elhúzódó vagy ismételten meg-megjelenő híg széklet esetén javasolt felkeresni a háziorvost, aki indokolt esetben poszt-Covid szakambulanciára ad beutalót.”

Tévhitek és hasznos tudnivalók

• Koplalni, de meddig?
  Egyáltalán nem szükséges koplalással sanyargatni magunkat, csak a zsíros, fűszeres, nehezen emészthető ételeket és a tejtermékeket hagyjuk ki, mert ezek feldolgozásához nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű emésztőnedv. Különösen hosszabb hasmenés esetén szükséges a tápanyagbevitelről gondoskodni.
• Kizárásos diéta
  Ha felmerül a laktózintolerancia, lisztérzékenység gyanúja, következetesen hagyjuk ki az étrendünkből ezeket az alapanyagokat, és figyeljük meg, hogyan változnak a tünetek. 
• Ropi és kóla?
  Cukor és só egyidejű bevitele szükséges a felszívódáshoz, emellett azonban ásványi anyagok, a kálium-, nátrium-, klórionok pótlása is fontos az elegendő mennyiségű folyadékpótlás során. Az elektrolititalok a szükséges összetételben tartalmazzák mindezt. 
• Fermentált termékek
  A természetes módon erjesztett joghurt és a savanyú káposzta olyan hasznos baktériumokat tartalmaz, amelyek az egészséges bélben nagy tömegben élnek. Rendszeres fogyasztásuk a krónikus hasmenéses betegeknél is jótékony hatású.

Szöveg: Balányi Klári, kiemelt kép: Canva, a cikk a Nők Lapja Egészség 2022. márciusi számában jelent meg.