Akár saját kertünk van, akár csak egy erkélyünk vagy balkonunk, a tavaszi napsütés, a virágillat kertészkedésre csábít. Szerencsére palántázni bármekkora felületen lehet, ha jól választjuk meg a növényeket.

A saját magunk által termelt zöldség semmihez nem fogható ízű, zamatú, sokkal jobban megbecsüljük, mint a boltban vettet, mentes a vegyszerektől, nem kell érte piacra menni. Ráadásul a palánta növekedése, gondozása a gyerekeknek is érdekes, tanulságos folyamat. Érdemes már ott elkezdeni, hogy magot veszünk palánta helyett, majd ebből a szemünk láttára bújik ki maga a növény. Általában a sima palántaföld elegendő tápanyagot biztosít a növénykének, de ha fokozni akarjuk a tempót, különböző talajjavítókkal, nem vegyszeres trágyákkal, komposzttal keverhetjük a földet.

Hogy kerül a palánta a kertbe?

Azok a növényeket, amelyeket most palántaként árulnak, az idei év elején vetették el magról kis pohárkákba. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne nevelhetnénk most is magról palántát akár a kertben is. Annyi a különbség, hogy most szabadföldbe, vagy erkély esetén egy nagyobb cserépbe ültessük a magokat, rendszeresen locsoljuk és védjük a nagyon erős, tűző, nyári naptól, legalábbis az elején.

Igen hamar palánta fejlődik belőlük, amelyek a jó körülmények miatt hamar beérhetik az eleve palántaként ültetett növényeket méretben és termésben is.

A gondos gazda azon van, hogy egészen őszig folyamatosan ellássa a családot friss zöldségekkel, így a magvetés, palántanevelés folyamatos is lehet. Arra érdemes viszont figyelni, hogy a kizárólag bent tartott palántákat először egy-két hétig hozzá kell szoktatni a kintléthez. Minden nap egyre több órára vigyük ki őket egy félárnyékos részre a kertbe, majd estére menjenek vissza aludni. Ha ezt végigcsináljuk, nem kapnak akkora sokkot a kiültetéskor.

A palánta kertbe ültetése nagyon fontos része a kertészkedésnek (Fotó: Getty Images)

Az ültetés trükkjei

Először is készítsük elő a talajt. A növények laza szerkezetű, magas tápanyagtartalmú földben fejlesztik ki a legügyesebben a gyökereiket. Ha nem elég jó a kerti föld, javítsuk fel komposzttal (aki kertészkedik, az általában a fel nem használt növényi alkatrészeket, tojáshéjat egy vödörben vagy komposztálóban tápanyagdús földdé érleli minden évben), vagy érett szerves trágyával.

Ma már gazdaboltokban különféle, a gyökerezést és a terméshozamot serkentő granulátumokat is kaphatunk.

Az ültetőgödröt ássuk ki és öntözzük be alaposan. Ellenőrizzük, nem tűnik-e el gyanúsan hamar a víz, ez esetben vakond vagy pocok útvonalára bukkantunk, és máshová kell tennünk a növényt, ha viszont is szeretnénk még látni.

Mutatunk néhány kerti zöldséget, amelyek nagyon tűrik a szárazságot.

Napfény vagy árnyék?

A napigényes növények, például a paradicsom mehet teljes napfénnyel borított területre, de tulajdonképpen minden palánta jól érzi magát a napon. Félárnyékos vagy árnyékos helyre céklát, zellert, brokkolit, karalábét, répaféléket, kelkáposztát, krumplit tehetünk, de kalkuláljunk azzal, hogy árnyékos részen az érés is később következik be. Nagy előny viszont, hogy a perzselő nyári nap kevésbé rongálja meg a növényeket. A zsengén szedendő salátákat, mángoldot épp ezért szándékosan is ültethetjük félárnyékba.

Végső simítások

Ha megvan a beáztatott ültetőgödrünk, akkor mehet bele a palánta a saját földjével együtt. Nagyon figyeljünk oda arra, hogy lebomló edénykében van-e, mert ha nem, akkor azt előbb el kell távolítanunk. Most tudunk leásni a palánták mellé (figyelve arra, hogy a gyökérzetet ne sértsük meg) a karókat és az öntözésre alkalmas gömböket,

vagy ha a „klasszikus” megoldások hívei vagyunk, másfél literes ásványvizes palackokat, amelyeknek kilyukasztgattuk a kupakját.

Így közvetlenül a gyökerek mellé kerül majd a folyadék, nem párolog el a forró földfelszínen, így a vízen is spórolunk és a növény is szebben, zöldebben fejlődik. Persze a túlöntözés is visszaüthet, a paradicsom termése például kirepedezik tőle, így csak a forró nyári melegben öntözzünk naponta, akkor is a hajnali vagy késő esti órákban, lehetőleg összegyűjtött esővízzel vagy állott csapvízzel.

Hogy ne kelljen kapálni

Ha ezzel is megvagyunk, temessük be a gödröt a már fentebb taglalt földkeverékkel (a paradicsomot nyugodtan ültessük mélyebbre, mint ahogy a poharában volt, a többieknek elég a talajszint), nyomkodjuk kissé le, ha nincs mélyre ásott öntözőnk, akkor hagyjunk egy kis tányért a növény körül, ahol összegyűlhet az öntözővíz (a tökféléknél figyeljünk, hogy ők viszont kis dombon szeretnek palántáskodni).

Ezután ha tehetjük, borítsuk le a környéket geofóliával.

Ez megakadályozza a gazok előretörését, nedvesebben tartja a talajt, no és megment a kapálástól is. Ha nem akarunk fóliát szerezni, akkor a mulcsolás, a szalmával takarás is megfelelő lehet. Innentől kezdve nap mint nap figyelhetjük, ahogy a palánták megtalálják a helyüket és szinte szemmel láthatóan fejlődnek a májusi, napsütéses, és reméljük, elegendően csapadékos időben.

Ha kicsiben kezdenéd, próbálkozz fűszernövények termesztésével, például az ablakban, erkélyen.

Kiemelt kép: Getty Images