Ennek az egyik oka maga a napsütés. Van olyan bőrbetegség, amelynek nagyon sokat árt a napfény, ezért az UV-védő hosszú ruhára, vagy az óránkénti, legmagasabb faktorú, de például a napallergia tüneteit nem súlyosbító naptejre van szükségünk. Ez már épp elég feladatot ad. De a strandok klóros vize vagy a sós tengervíz marhatja is a bőrt, pláne ha sebes, ezért külön foglalkoznunk kell a bőrápolással.
A fő problémát mégsem feltétlenül ezek okozzák, hanem a többi strandoló.
Alapvetően emberként úgy vagyunk beállítva, hogy ha azt látjuk, érezzük, hogy egy társunk beteg, akkor – hacsak nem családtagunk – elhúzódunk tőle, attól tartva, hogy fertőz. Ez teljesen természetes reakció. Az emberek tudatában nem pörög ott folyamatosan egy orvosi kézikönyv, ami megmutatná, melyik bőrbetegség fertőző a strandon, és melyik nem az. Nagyobb gondot okozhat egy bőrgombával vagy szemölccsel küzdő, papucs nélkül rohangáló átlagember, mint egy vitiligóval, szklerodermával vagy épp pikkelysömörrel élő ember, aki látványra ugyan furcsa lehet, mégsem árt senkinek.
Bőrbetegség és bántó viselkedés a strandon
Az emberek mégis szinte menekülnek, ha meglátják, hogy valakinek a bőre nem makulátlan. A pikkelysömörrel száraz, érdes, vastag, hámló, kivörösödött foltok járnak, amelyek bizony feltűnőek lehetnek. A szkleroderma nevű, autoimmun eredetű bőrbetegség összehúzza, megkeményíti és gyakran be is barnítja a bőrt, látványos, jókora foltokat okozva. A napallergiások kiütésektől, piros foltokról szenvednek, a vitiligósoknak pedig eleve pigmenthiányos foltok alakulnak ki az egész testükön, melyek olykor élesen elütnek a természetes bőrszínüktől.
Nem minden bőrbetegség fertőző (Fotó: Getty Images)
Az ekcémások viszkető, vörös, száraz bőrrel küzdenek, ráadásul sok közülük még kisgyerek.
Ezen betegségek egyike sem adható át sem a vízzel, sem a bőrrel való érintkezés során,
mégis gondot okozhatnak. A látványos bőrbetegséggel élők nagy figyelmet kapnak a strandokon. A gyerekek őszinte kíváncsisággal kérdezgetik a szüleiket, hogy az a néni vagy bácsi miért így néz ki, a felnőttekben bekapcsol a védekező ösztön, és arrébb húzzák a törölközőiket vagy kikerülnek a vízben.
Ez pedig – hiába tudjuk érintettként, hogy természetes reakció – borzasztóan bántó tud lenni. Sokan eleve bizonytalanok vagyunk a strandon az alakunk, a fürdőruhánk miatt, néhányan teljesen egészségesen is feszengenek azon, hogy megbámulják őket. Bőrbetegként ehhez hozzájön még az is, hogy nagyjából el tudjuk képzelni, mit gondolnak mások: sajnálkoznak, megbotránkoznak, félnek tőlünk, hátha fertőzünk.
A bámuló tekintetek és elhúzódások különösen a kamaszok és a gyerekek lelkébe taposnak bele, akik azt érzik, hogy ők nem normális tagjai a társadalomnak, hogy csökkent értékű áruként néznek rájuk vagy épp fenyegető veszélyforrásként. S minderről nem tehetnek. Nem kérték a betegségüket, és hiába tesznek meg mindent a gyógyulásért, van, amin nem lehet változtatni.
Küzdeni kell az önbizalomért
Komoly lelki munka, vagy szakemberi segítséget igénylő folyamat elfogadni magunkat úgy, ahogy vagyunk – akkor is, ha sötétvörös, hámló foltok tarkítanak vagy épp mindenhol más színű a bőrünk. A reklámokban a szőrös, narancsbőrös, anyajegyes vagy striás bőr is a nem kívánt szekcióba tartozik. Akkor mit várjunk betegként?
Az emberek általában nincsenek hozzászokva ahhoz, milyen sokfélék vagyunk – és hogy ez teljesen rendben van.
Milyen jó lenne, ha mindenki kapna nyaranként egy táblázatot, amin képekkel mutatják meg a leggyakoribb, nem fertőző bőrbetegségeket, és odaírnák, hogy egyiket sem lehet elkapni érintkezés során! Ha nem lenne jobb ötlet inkább teljes testet takaró, UV-álló szörfruhában strandra menni, vagy felöltözve a parton üldögélni, mert akkor még mindig kevesebben bámulnak meg, mintha látják a foltjaimat. Talán egy napon eljutunk idáig is, addig pedig marad az önbizalomerősítés.
Betegségek, amiket tényleg elkaphatsz a strandon
A leggyakoribb nyavalyák közé tartozik a bőrgomba, ami viszkető, fehéren hámló foltokban jelenik meg – jellemzően a lábujjakon, nőknél a hüvelyben, és könnyen átadható másnak is a fertőzés. Ugyanilyen gyakori a szemölcs. A szabad vizekben, folyókban, tavakban, jellemzően külföldön a húsevő baktérium és más kórokozók, paraziták is betegségeket okozhatnak. A vírusos betegségek a zsúfoltság miatt könnyen terjednek a strandokon, amire jó példa volt a calici vírus okozta kisebb járvány a Balaton környékén 2014-ben.
Sokan azt hitték, maga a víz terjesztette a kórokozót, pedig azt az emberek (cseppfertőzéssel, még a parton) adták át tudtuk nélkül egymásnak.
Védelmet az jelenthet, ha az uszodákban mindig lezuhanyzunk megmártózás előtt és után is, csak a saját törülközőnket használjuk, papucsot hordunk, és ha nyílt sebünk van, akkor inkább megvárjuk, míg meggyógyulunk. Tökéletesen egészségesen akkor mehetnénk haza a strandokról, partszakaszokról, ha fertőző betegséggel, lázzal, hasmenéssel, szokatlan tünetekkel küzdő emberek le se mennének a többiek közé. Velük ellentétben a nem fertőző bőrbetegséggel küzdők teljesen ártalmatlanok.
Korábban egy gyakori bőrbetegség, a vitiligó kapcsán is írtunk az önelfogadásról.
Kiemelt kép: Getty Images
