• Nemcsak a szigorúan vallásos keleti társadalmak, a nyugati világ közösségeinek jó része is patriarchális berendezkedésű.
• Ezekben a közösségekben a társadalmi működés többnyire a férfiaknak kedvez.
• Néhány elszigetelt kultúrában azonban a nők jutottak vezető szerephez, a matriarchális társadalmakban ők irányítanak. Ezek közül mutatunk be néhányat.

Bár az utóbbi években fokozatos elmozdulás látszik; az, hogy a társadalmak jelentős része keleten és nyugaton is férfiközpontú, még jó ideig nem fog teljesen megváltozni. Persze nem is tegnap alakult így… Legkorábbi őseink abból indultak ki, hogy a gyorsaság és a nagyobb testi erő kiemelten fontos a közösség túlélése szempontjából, hiszen ez kell a vadászathoz és a legkülönfélébb ártalmak elleni védekezéshez is.

A legerősebb, leggyorsabb tagokat – akik jellemzően a férfiak közül kerültek ki – ezért értékesnek tartották, és talán ennek tudható be, hogy néhány kultúra kivételével a világ minden táján a patriarchátus vált uralkodó társadalmi renddé.

Patriarchátus vs. matriarchátus

Csakhogy (amellett, hogy a nők által képviselt értékek sokáig nem kapták meg az ugyanilyen fokú elismerést) az évszázadok során a fizikai erőfölény jelentősége egyre csökkent, a patriarchális társadalmak egyenlőtlen viszonyai viszont nemhogy csökkentek volna, inkább nőttek. A társadalmak nagy részében a férfiak ma is (néha vallási törvényen, néha szokáson, hagyományon alapuló) előjogokkal rendelkeznek, az öröklés sok kultúrában férfiágon történik, a férfiak társas viselkedésével kapcsolatban megengedőbbek a közösségek tagjai, és a vezető pozíciókat csaknem kizárólag férfiak töltik be.

Eközben a nők feladatkörét elsősorban az otthoni tevékenységek és a gyereknevelési teendők körében jelölik ki, és mindez akkor is az ő feladatuk, ha mára egyenlő részt vállalnak a munkaerőpiacon is. Viszont ma is léteznek (és léteztek mindig is) olyan matriarchális társadalmak, ahol a nők lettek a domináns, irányító tényezők minden társadalmi, politikai és gazdasági kérdésben.

Milyen egy matriarchátus?

Amikor a matriarchátus szót halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ezekben a társadalmi berendezkedésekben a nőket illetik meg azok az előjogok, amik a férfiközpontú közösségben a férfiaknak járnak, de a valóságban nem erről, nem csak, vagy nem úgy van róla szó.

A matriarchátusokban többnyire nemek közötti egyenlőség a norma, a közösség tagjai egyenrangú partneri viszonyban dolgoznak egymással,

viszont a felügyelő pozíciókat itt többnyire nők, vagy nők is látják el, és ezekben a közösségekben a nők reprodukciós képességét értékeli elsődleges fontosságúnak a társadalom. A matriarchális társadalmi berendezkedés ma inkább szigetszerűen, egy-egy kisebb, elszigeteltebb törzsi közösségben létezik, és egyre erősebb kihívásokkal küzd, mert miközben a közösségek lélekszáma csökken, egyre nagyobb a feléjük érkező kulturális befolyás is. Lássunk néhány olyan közösséget, amiben a nálunk megszokottól valamiben eltérő a nők szerepe.

1. Moszuó, Kína matriarchális közössége

A moszuó nők Kína utolsó fennmaradt matriarchátusának irányítói. A Délnyugat-Kínában élő tibeti buddhista törzs tagjai ma körülbelül negyvenezren vannak, és a közösségben a nőket olyan előjogok illetik meg, amik a nyugati társadalmakban egyáltalán nem jellemzőek.

Moszuó nők egy karneválon (Fotó: CFOTO/Future Publishing via Getty Images)

Nemcsak szexuális partnereik illő számát nem szabja meg senki, de

a név és a vérvonal is a család nőtagjain keresztül vezethető vissza, és ezen az ágon öröklődik a vagyon is.

A nagy, együtt élő, többgenerációs családok feje a nagymama, akinek a szava szent, ha a család ügyeiről van szó. A nőknek saját vagyonuk van, dolgoznak, és többnyire nem is házasodnak. Ha mégis úgy döntenek, hogy társat választanak, nem élnek együtt partnerükkel, így a gyermeknevelésben az anya játssza az elsődleges szerepet, a férfiakkal szemben pedig a jó megjelenés az egyik legfontosabb elvárás.

A moszuó törzs matriarchális berendezkedéséről korábban hosszabb cikkben is írtunk.

2. Bribri, Costa Rica matriarchális törzse

A BriBri törzsnek becslések szerint ma mintegy 12 000-35 000 tagja van, akik hisznek nemcsak nő és férfi, de minden élőlény, ember, állat és növény egyenlőségében. Ezzel együtt a társadalom legfőbb értéke a nő és a lánygyerek: ebben a társadalomban a földet az anya örökíti a gyermekeire, míg a férfiaknak kötelezően más törzsből, a BriBrit elhagyva kell párt választania.

Iguanatenyésztéssel foglalkozó bribri nő (Fotó: Sylvain GRANDADAM/Gamma-Rapho via Getty Images)

A különböző munkákban (legyenek azok házon kívüli, vagy otthoni munka jellegűek) a nők és a férfiak egyaránt részt vesznek. Miközben a különféle döntéshozó testületekben nők és férfiak egyaránt helyet kapnak, néhány vallási rituálé gyakorlásában csak a nők vehetnek részt, és csak ők készíthetik el a vallási rituálékhoz fogyasztott kakaóalapú italt is.

3. Minangkabau, Indonézia matriarchális törzse

A minangkabau nép a legnagyobb fennmaradt matriarchális közösség, mely becslések szerint mintegy 7-8 millió tagot számlál. Ebben az – egyébként muszlim – kultúrában általános vélekedés, hogy az anya a legfontosabb személy a társadalomban. A nők irányítják az élet minden területét az otthonokban és a társadalmi színtereken is, a vagyont a lányok öröklik az anyjuktól, és házasságkötés esetén mindig a férfi költözik az újdonsült asszony házába.

Hagyományos Minangkabau viseletet hordó nőket fotóznak (Fotó: Adriana Adie/NurPhoto via Getty Images)

A nők hoznak döntést a legfontosabb mindennapi ügyekben és ők vezetik a különféle vallási szertartásokat is. Bár a közösséget irányító befolyás alapvetően a nők kezében van, ez a társadalom is inkább nő és férfi egyenlőségére alapoz, és a közösség tagjai igyekeznek úgy szervezni a tevekénységeket, hogy nők és férfiak is hasznosnak érezhessék magukat. És míg mifelénk még csak terjedőben van, hogy a házastársak külön hálószobában aludjanak, e törzs körében régóta ez a bevett szokás. 

4. Khaszi, India matriarchális törzse

A körülbelül egymilliós lélekszámú matriarchális Khaszi törzs klánokra és al-klánokra tagolódik, utóbbiak élén mindig a család legidősebb nőtaja áll.

A khasi törzs tagjai hagyományos viseletben a Khasi Seng Kut Snemen, a khasi közösség hagyományos év végi fesztiválján (Fotó: Md Rafayat Haque Khan/ Eyepix Group/Future Publishing via Getty Images)

Az öröklés anyagi ágon történik, és a törzset kötelező exogámia jellemzi, azaz a törzsben születő férfiak nem házasodhatnak a törzsön belül, felnőve el kell hagyniuk azt. Házasság esetén a gyerekek az anya nevét öröklik tovább, és nők döntenek a legfontosabb kérdésekben. Bár a klánokat vezető nők férfi testvérei szintén tagjai a különféle tanácsadó testületeknek, szerepük inkább névleges, jóváhagyó: a valódi döntéseket a legmagasabb szinten is nők hozzák. 

5. Umoja, Kenya matriarchátusa

Umoja faluban tragikus múltjuk elől menekülő nők élnek: az egyébként patriarchális berendezkedésű Samburu megyében ez egyfajta menedékhely azon nők számára, akik bántalmazás, nemi erőszak vagy épp csonkítás elől menekültek.

Az Umoja törzs női (Fotó: Magdalene Mukami/Anadolu Agency/Getty Images)

A közösséget 1991-ben alapították, és csupa olyan nő gyűlt itt össze, akik mindannyian átélték, hogy a nyolcvanas és kétezres évek eleje közt itt táborozó brit katonák rendszeresen megerőszakolták őket. Az itt élő szamburui nőket egyedülálló kötelék köti össze, a falut teljes egészében nők vezetik, ők tartják fenn, ők gazdálkodnak, építkeznek és gondoskodnak a falu biztonságáról is. 

6. Bijago, Bissau-Guinea matriarchátusa

A Bissau-Guinea partjainál található Bijagos-szigetek egyikén matriarchátus-jellegű berendezkedés van érvényben. A mintegy harmincezer főt számláló közösségben a nők fontos szerepet kapnak a különféle döntéshozó testületekben, emellett maguk dönthetnek házasságukról és párválasztásukról is, és a közösség tiszteli őket, mert úgy tartják róluk, hogy az élők és a holtak világa közötti egyensúlyért felelősek.

Bijago nő (Fotó: COLLART Hervé/Sygma via Getty Images)

Ez utóbbi legalább olyan fontos ennek a törzsnek, mint ember és természet harmóniája. aminek megőrzéséről szintén úgy tartják, hogy az a nők feladata. A nők ebben a törzsben keményen dolgoznak a családjuk megélhetéséért, miközben ők döntenek a család legfontosabb ügyeiről, arról, hogy mikor végezzék el a különféle munkákat, vagy mikor tartsák a különféle szertartásokat. 

Folyamatosan változó világunkban egyre nehezebben őrizik meg hagyományaikat a különféle kisebb kultúrák, pedig fennmaradásuk kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy Földünk minél sokszínűbb hely maradjon. A matriarchális berendezkedésű közösségek működése példát jelenthet a nyugati társadalmak számára, miközben ezek a kultúrák is sokat tanulhatnak azoktól, amelyek más elvek mentén rendezik be a mindennapjaikat. 

A világ egyek kultúrköreiben kamasznak lenni igen nehéz, és számunkra olykor felfoghatatlan beavatási szertartásokon kell átesniük a tiniknek és gyerekeknek.

Kiemelt kép: Khaszi nők egy helyi fesztiválon (Fotó: Md Rafayat Haque Khan/ Eyepix Group/Future Publishing via Getty Images)