Ki tudja, idén hányszor vehetjük fel a tavaszi kabátunkat? Tudják, ez az a ruhadarabunk, amelyhez általában egy évben egy napig ideális az idő, közvetlenül a sídzseki és a fürdőruha között. A klímaváltozás hatásaival szemben néha tehetetlennek érezhetjük magunkat, máskor pedig nem tudjuk, van-e értelme annak, ha a Föld védelmében nem eszünk húst, vagy biciklivel járunk. Épp ezért annak néztünk utána, mi az, amivel tényleg tehetünk a környezetért.

Amit ma megtehetsz, tedd is meg…

Dr. Kovács Erikben, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatójában nincs klímaszorongás. Ő bízik az emberben, a fajban, amely már sokszor bizonyította: képes alkalmazkodni. Úgy véli, az a nehezebb kérdés, hogy egyénenként miként alkalmazkodhatunk, mert ahány ember, annyi válasz létezik.

– Én letettem az autót, tömegközlekedéssel járok – meséli –, de ezt megtehetem, mert a fővárosban lakom. Ha valaki olyan térségben, településen él, ahol nincs tömegközlekedés, vagy az illető mozgásában korlátozott, akkor autót kell használnia, és emiatt nem érezheti rosszul magát. Viszont változtathat egy másik szokásán, igényén. 

Fűteni továbbra is fogunk

Kovács Erik azt mondja, mivel egyre melegebbek a nyarak, tartósnak bizonyulnak a hőhullámok, és ez 2024-ben is így lesz, a házak, épületek szigetelése az egyik legfontosabb – ez vezeti az alkalmazkodási teendők listáját a világ bármely pontján. A szigeteléssel öt-hat fokot nyerhetünk, ezzel egyrészt energiát spórolhatunk, kevesebbet kell hűtenünk és fűtenünk, tehát a pénztárcánkat is védjük. 

– Nem gondolnánk, de a klímaváltozással együtt jár, hogy a telek szélsőségesebbek lesznek a Kárpát-medencében – folytatja a szakértő. – Általánosságban ugyan enyhülnek, de egy-egy extrém hideg télre számítanunk kell, a fűtési szezon át fog alakulni, és október elejétől, közepétől április végéig is tarthat majd egyes években.

Egyrészt a nyarak szárazabbá válnak – ezt mindannyian tapasztaltuk –, másrészt a hőhullámokat záró viharok, a betörő hidegfrontok hevesebben támadnak, különösen a Dunántúlon, Észak-Magyarországon. A biztosítási adatokból is látszik, hogy a hidegfrontokkal jövő villámárvizek egyre komolyabb problémákat okoznak: a pincéket, garázsokat elöntő vízzel és a medrükből kilépő patakokkal is meg kell küzdeniük az embereknek. 

– Elköltözni azokból a házakból, ahol ez rendszeresen gondot okoz, nyilván nem opció – mondja a kutató –, helyette a patakmedrek szélesítése, az utak melletti vízelvezető árkok rendszeres tisztítása lenne nagyon fontos. Ezek sajnos sok helyen nincsenek karbantartva, és ha a víz nem tud elfolyni, utat tör magának máshol. Az erdők meghagyása vagy visszatelepítése emiatt is lényeges, mert a cserjeszintű növényzet és a fák rengeteg vizet képesek visszatartani – mondjuk, egy lejtős területen ez óriási segítség. 

Bizarr változások – Így formálja a testet a klímaváltozás.

Tényleg hagyjuk el a húst?

Legalább egy héten egyszer ne együnk húst – szajkózzák már egy ideje a környezetvédők. A klímaszakértő szerint állatvédelmi és egészségügyi okból lehet jelentősége annak, ha csökkentjük a húsfogyasztásunkat, de a klímavédelemben nem segít, erre semmilyen tudományos adat nincs. 

– Szegény szarvasmarhákat szokták vádolni azzal, hogy nagy mennyiségű metánt bocsátanak ki (a metán a szén-dioxidnál jóval erősebb hatású üvegházgáz – a szerk.), miközben bármilyen furcsa, a rizstermesztés körülbelül négyszer annyi metánkibocsátásért felel, mint az állattenyésztés. Persze ettől függetlenül bárki dönthet úgy, hogy nem eszik húst, de ezzel a Földön nem fog segíteni.

Ha állatokról van szó, nagyobb gond, hogy a meleg telek miatt a kártevők, rágcsálók elszaporodnak, ezzel a jelenséggel szintén találkozhatunk a kiskertünkben, de a mezőgazdaságban dolgozóknak okoz igazán fejtörést. Mivel a nulla fok alatti maximum hőmérsékletű napok száma a kilencvenesek évektől csökken, a mínusz tíz fok alatti maximum hőmérsékletű napok száma pedig egy-kettő a korábbi tizenöt-húszhoz képest, a házi veteményeseknél például a növényevő bolhák támadják a cukkinit vagy a zöldborsót, a Dunántúlon pedig a földi pockok elszaporodása ellen kellene fellépni. 

Ültessünk el mindent,amit szeretünk enni is (Fotó: Getty Images)

– Az biztos, hogy a jövőben többet kell védekezni a növénytermesztésben, remélhetőleg természetes permetszerekkel, amelyeket egyebek között Németországban már szinte kötelező használni – fűzi hozzá a szakértő. – A paradicsom, a paprika és a szőlő nagyon élvezi ezt az új meleget, de ott a locsolás kérdése is mint a szárazság másik hozadéka. ­Érzékelhetik a kert­tulajdonosok, hogy egyre mélyebbre kell fúrni a kutak vizéért, de ez igazából a 19. századi folyószabályozás miatt­ következett be, nem a felmelegedés miatt. A vízvisszatartás szintén fontos alkalmazkodási technikánk lesz, egyre több helyen látunk ilyet állami és civil tevékenységnek köszönhetően is, például több kistelepülésen felszíni víztározót hoztak létre. Ezeket a tavacskákat az eső feltölti, és később locsolásra használhatják a vizüket. Hamarosan felszín alatti víztározókra is szükség lesz itthon, ez a módszer már működőképes Amerikában, Izraelben. 

Az esővíz gyűjtése nem új keletű felvetés, de Kovács Erik szerint rendkívül hasznos. Egyrészt spórolunk a locsoláson, másrészt teszünk a vízvédelemért, harmadrészt természetes vizet juttattunk a földbe. Az esővíz kémiája más, mint a csapvízé, ha ezzel öntözünk (a szobanövényekre is mehet, de emberi fogyasztásra nem alkalmas!), a föld biológiai sokszínűségéhez járulunk hozzá. 

Megremeg a kezünkben a bankkártya

Tény, hogy a szállítás az egyik leginkább környezetszennyező iparág, erre a vásárlásaink során nem árt emlékeztetnünk magunkat. Kovács Erik arra biztatna, hogy az olcsó, online kínai áruházak kínálata helyett szavazzunk a helyi, vagy legalább az ­európiai termékekre. 

– Ezek a filléres tömegcikkek több tízezer kilométert tesznek meg hajókon vagy repülőkön, óriási mértékű levegő- és környezetszennyezést okozva. Ugyanezért karácsonykor élő fenyőt állítanék, mert a facsemetéket erre nevelik, úgyis ki fogják vágni őket. Egy műfenyő – amíg előállítják, plusz Kínából ideér – száz kilogramm szén-dioxidot juttat a levegőbe. A fast fashion okozta problémákról szintén sokat hallhatunk, de hajlamosak vagyunk ezeket elfelejteni a bevásárlóközpontokban sétálva. Nem lehet eleget hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy magyar tervezők termékeit és second hand darabokat vásároljunk. 

Az élelmiszerekkel kapcsolatban szintúgy kereshetünk alternatívát: kesudió helyett remek a magyar mandula vagy dió, kókuszolaj helyett a napraforgó- vagy repceolaj. Lazac helyett isteni a hazai pisztráng, de itthon mindenféle egyéb hal megtalálható. Kereshetjük a hazai termelésű kivit (Zala, Somogy, Tolna és Vas vármegyében termesztik), ahogy a citromot is. Magyarország ma már Közép-Európa legnagyobb kivitermesztője – ezt akár a klímaváltozás javára is írhatjuk. A dél-alföldi területeken narancsot, mandarint szintén termesztenek – és édesek, finomak! A datolyakaktusz, a datolyaszilva, de a mangó is egyre jobban érzi magát itthon, és ezek fokozatosan nagyobb területeken fognak elterjedni. A külföldről érkező narancsot, amit a boltokban találunk, egy-három hónappal korábban szedték le, és kémiai anyagok garmadával kezelték, mielőtt kikerültek a polcokra…

Nyaralni melegben szeretünk – még mindig

Lassan itt a nyár, közeledünk a nyaraláshoz – jó tudni, hogy pihenés közben is tehetünk olyan apró gesztusokat, amelyekkel védjük a környezetet.

– Sajnos még senkitől nem érkezett hozzánk kifejezetten az a kérés, hogy szervezzünk neki fenntartható nyaralást – kezdi Toldi Gabriella, egy utazási iroda ügyvezető igazgatója. – A magyar egyéni utazó még mindig árérzékeny, és kiemelten fontos számára, hogy mennyit költhet az éves nyaralására, akár itthon, akár külföldön. Ugyan idén télen sokan szembesültek a globális felmelegedés következményeként hóhiánnyal a sípályákon, mégsem érezhető, hogy az utazási szokásokon emiatt tudatosan változtatnának. A forróság miatt nem csökkent az érdeklődés a mediterrán tengerparti üdülőtelepülések iránt, és továbbra is a legkedveltebb desztinációk között szerepel Thaiföld vagy a Maldív-szigetek, ahogy népszerűek a karibi hajóutak is. A fenntartható turizmusban élen járó Svájc vagy a skandináv országok kínálatának árfekvése jóval magasabb, ezt a legtöbb magyar utazni vágyó nem engedheti meg magának.

Pár éve a szállodák és a szolgáltatók a forró térségekben a magas UV-sugárzás miatti veszélyes órákban egyre több benti, légkondicionált programlehetőséget ajánlanak. Sőt, néhol már a tengerparthoz közeli bevásárlóközpontok is akciós árakkal várják a turistákat 11 és 15 óra között, mert tudják, hogy akkor sokan fogják ott tölteni az időt.