Mostanában egyre több helyen bukkan fel egy titokzatos japán falu, Juzurihara neve, ugyanis egyes vélekedések szerint itt birtokában vannak a lakosok az örök fiatalság kulcsának. Mitől olyan különleges ez a település? És vajon a világ más tájain is hasznosítható az ott élők tudása?

A hogyan világszerte nő az emberek várható életkora, úgy kerül elő folyamatosan az a téma, hogy rendben van, hogy sokáig élünk, de miért nem a fiatal éveink nyúlnak hosszabbra? Miért az időskor, amikor sokan már betegek, fájdalmaik vannak, hanyatlásnak indulnak? 

Létezik azonban egy japán falu, ahol ezeket a kérdéseket senki sem firtatja, ugyanis fel sem merülnek. Juzurihara elszigetelt kis település a hegyekben, kétórányi autóútra Tokiótól északra. Első látásra pont olyan, mint az átlagos japán falvak, ha azonban közelebbről szemügyre vesszük lakóit, bámulatos jelenségnek lehetünk tanúi. 2000-ben az amerikai ABC News Prime Time Live csatorna riportere odautazott, hogy behatóbban tanulmányozhassa a helyet, amelyet már akkor is „a hosszú élet falujának” neveztek. A műsor, amely végül ebből a látogatásból készült, hatalmas érdeklődést váltott ki világszerte. Kiderült belőle ugyanis, hogy ebben a kis hegyi faluban egyáltalán nem ritka a kilencven feletti életkor, sőt, a lakosság tíz százaléka nyolcvanöt éven felüli. Ez az ezredfordulókor érvényes adatokat tekintve tízszer nagyobb arányt jelent, mint az Egyesült Államok lakosságának körében. És az ittenieknek sikerül az, ami a világ többi részén élőknek sokszor csak vágy marad: sokáig élnek, mégpedig egészségesen. Errefelé senki sem aggódik különösebben a rák, az Alzheimer-kór vagy épp a cukorbetegség miatt, ugyanis a helyiek szinte soha nem betegek. Sem súlyos, sem enyhe betegségekkel nem kell megküzdeniük, ezért nem is foglalkoztatja őket ilyesmi. Gyógyszerek, fájdalmak és demencia nélkül érik el akár a kilencven-száz éves kort is, és ami szintén lenyűgöző: alig ráncosodnak. 

Egészségesek és szépek

A tévécsatorna kisfilmjében több helyi lakos is szerepel, akik tényleg akár húsz-harminc évet is letagadhatnának a korukból. Ráadásul néhányukról kiderül, hogy dohányoznak. A falu lakosságának jelentős része évtizedeket tölt a napon, hiszen rengeteg a munka a földeken, mégsem ráncos az emberek arca. Lehetséges, hogy ebben a közösségben ennyire jók a gének? Vagy a stresszmentes életstílus tartja ilyen egészségesen a testet és feszesen a bőrt? Sokszor és sokan kutatták már a falu titkát, és meglepő eredményre jutottak. 

Tény, hogy Juzurihara idős lakosai egészen más benyomást keltenek, mint a nyugdíjaskorban lévők a világ más pontjain. A sima bőr, a rugalmas ízületek, a jó minőségű, dús haj szinte mindenkinél adott, olvasószemüveggel pedig alig találkozni. Dr. Tojosuke Komori, a falu doktora öt könyvet is írt a témáról a hetvenes-nyolcvanas években. A jelenséget ő elsősorban az alacsony vastartalmú, ragacsos zöldségeken alapuló étrendnek tulajdonítja, amely nagymértékben hozzájárul a magas hialuronsavszinthez a szervezetben. 

Az itt élők kisebb termetűek, mint az átlagos japán felnőttek, ezt az orvos az alacsony vasbevitellel hozza összefüggésbe, hiszen a vas fontos szerepet játszik a növekedésben. A napjainkban gyakran emlegetett, csodaszernek számító hialuronsav pedig az emberi szervezet vízzselésítő molekulája. Egy kilogramm hia­luronsav hat liter vizet képes zselévé változtatni. Fiatalkorban az emberi szervezet még bővelkedik ebben a molekulában, amely kitölti a sejtek közötti teret a kötőszövetben, illetve jót tesz az ízületeknek és az idegeknek. Később, az életkor előrehaladtával a hialuronsav mennyisége egyre csökken a testben, a bőr ráncosodásnak indul, a szem és az agy összezsugorodik, az ízületi terek beszűkülnek, a porcok összemennek, a haj elvékonyodik, röviden: az ember öregszik. 

Hogy megtaláljuk az összefüggést a hialuronsav és a juzuriharaiak hosszú élete között, érdemes kicsit alaposabban tanulmányozni, pontosan hogyan is néz ki az itt élők étrendje. A kutatók is ezt tették, és megfigyelték, hogy a földeken legnagyobb részben kukoricát, tarót, okrát, lila hagymát, paradicsomot, uborkát, sárgadinnyét és burgonyát termesztenek. Ezen a területen olyan meredek lejtők vannak, hogy Japán jellegzetes ételét, a rizst nem is lehet megtermelni, ezért az úgynevezett szatoimo burgonyával helyettesítik, amely kimondottan ragacsos fajta.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .