Foglalkozása: újszülött ‒ töltötte ki Schütz Ila lakcímbejelentőjét apja 1944-ben. Ila ‒ vagy ahogy mindenki hívta: Süci ‒ első emléke, hogy kis totyogóként mezítláb szökött volna ki az óbudai, Pacsirtamező utcai házból. Ha visszagondolt erre, érezte a talpán a lépcsőház fekete-fehér kőkockáinak hidegét. Melegség csak akkor töltötte el, amikor a Föld utcai házuk jelent meg előtte, ahova 1947-ben költöztek. „Az volt az én álombeli Édenkertem” ‒ fogalmazott életútinterjújában (Sas György Újra veled ugyanitt című könyvéből – a szerk.). 

A szülei a helyi moziban találkoztak, egymás mellett ültek. „Ismerek itt a közelben egy kedves kis vendéglőt. Szívesen meghívnám oda magát vacsorára” ‒ mondta a fiatalember mozi után, de azt, hogy „ha maradt volna nálam pénz”, már nem tette hozzá. A számlát így a lány rendezte. ­(Később a hódolója kifizette neki a vacsorát.) A színésznő szerint anyja két dologról vált híressé: sakkban mindenkit legyőzött a környéken, és elszánt Újpest-drukker volt, pedig focimeccsen sohasem járt. 

Felvételik

Gyerekként még arról álmodozott, biológiaprofesszor lesz, de beszippantották a szavalóversenyek és a színjátszókörök. Nyolcadikban az iskolai színjátszó csoportban A kőszívű ember fiaiból Baradlay Jenő szerepét osztották volna rá. Süci viszont elolvasta a szöveget, és közölte a tanárnővel, hogy ő bizony Baradlayné lesz. Csúnyán összeszólalkoztak, végül úgy rácsapta a tanárra az ajtót, hogy egy nagy darab vakolat lehullott a mennyezetről. „Mindenki azzal számolt, hogy Ila számára a dolognak komoly következménye lesz. Lett is. Ő játszotta Baradlaynét” ‒ jegyezte le Sas György.

Első atyai tanítómesterének ­Keleti Istvánt, az Óbudai Irodalmi Színpad legendás vezetőjét tekintette. Ő készítette fel a színművészetis felvételikre. Márpedig azokból akadt bőven, háromszor is elutasították. Először azért, mert túlságosan kidolgozta az előadást, még a hangsúlyokat és a levegővételt is bejelölte. „A bizottság tagjai nem tudták eldönteni, hogy fegyelmezett zseni vagyok-e, vagy jól nevelt papagáj” ‒ mesélte. A második nekifutás előtt vakbélműtéten esett át. Altatás helyett csak elbódították, az orvos azt mondta, bármit csinálhat, csak ne nevessen, mert attól mozog a hasa. Ila huszonöt percig szavalt. Évekkel később, egy szekrény tetején talált poros válaszlevélből tudta meg, hogy a harmadik felvételi kudarc után apja titokban lobbizott a lányáért,­ a szavalóversenyek eredményeivel, fotóival ostromolta a főiskolát.

Sztankayval a színpadon

Érettségi után a Margit Kórházban, majd a kerületi tanácsnál dolgozott adminisztrátorként, közben különböző színtársulatokkal lépett fel. Az Egressy Klubbal például munkásszállásokon, szanatóriumokban, nevelőintézetekben terjesztették a kultúrát. Filmben először 1963-ban statisztált, egy bokszmeccsen kellett szurkolnia. A végtelenül zsúfolt napok állandó kialvatlanságot és rendszeres késést eredményeztek a munkahelyén.

1965-ben, a negyedik színművészetis felvételijén a monológja közben lefagyott. „Az lehetetlen, hogy most se sikerüljön!” ‒ kiabálta. ­Néhány nap múlva Marton László felhívta a munkahelyén: ­„Figyelj, felvettek. De ha öt éven belül még egyszer ilyen hisztit csinálsz, nem maradsz a pályán. Gratulálok. ­Na szia.”

A főiskolán Szinetár Miklós osztályába került. „Maga rendkívüli, egyedi tehetség, ugyanakkor lassan érő ember ‒ mondta Sücinek. ‒ De 1979-re eljön a maga ideje is. Addig ne is számítson rá, hogy a szakma elkényezteti jó szerepekkel.” A jóslat szinte napra pontosan bejött: Ila legátütőbb sikere, a Jövőre, veled, ugyanitt premierje 1978 végére esett. A huszonöt éves titkos viszonyról szóló darabot Sztankay Istvánnal közel ötszázszor adták elő. „Tudtuk, hogy nem szabad engednünk az előadás hőfokából, őszinteségéből. Minden előadás előtt fel kellett ajzanunk egymást Pistával, hogy aztán úgy állhassunk a színpadon, mintha a világ kezdete óta ismernénk egymás érintését, lelke sugárzását, teste melegét.” Természetesen a közönség biztosra vette, hogy az életben is szerelmesek, de ezt Ila cáfolta. „Az biztos, hogy a Sztankus csípett, de meglógtam előle. Mi sohasem tudtunk egymásnak könnyű kaland lenni, a nagyobb bonyodalmaktól pedig ösztönösen menekültünk.”

Azokban az években már folyamatosan forgatott, miközben három színház között ingázott. Pályáját végigkísérték a cseléd- és szobalányszerepek, akárcsak a Csehov-darabok. „A legblődebb helyzetkomikumban is először megkeresem a tragikus mélységet, a drámai magot. Ahhoz, hogy kellően színes legyek a nevettetésben, előbb magam elé festem a komikus figura fekete kontúrjait ‒ magyarázta. ‒ Nem mondanám, hogy az effajta emberábrázolás könnyed bohóckodás. Mégis meghalnék, ha nem hagynának bohóckodni. De ha csak bohóckodnom kellene, abba is beledöglenék.”

Szerelmek

Háromszor ment férjhez. A tehetséges operatőrrel, Halász Mihállyal a főiskola menzáján ismerkedtek meg. „Misi nem volt szép. Alacsony, zömök, szemüveges, gyér haja fésülhetetlen. Korábban mozigépészként is dolgozott. Megérintett azzal a független, vakmerő Ikarosz-szellemével.” A fiatalember a hosszúra nyúlt legénybúcsú miatt majdnem elkésett az esküvőről. A házasságuk alatt is rendszeresen eltűnt néhány napra, olyankor tántorogva ért haza. Ila három év után, 1970-ben költözött el. A férfi 1984-ben, negyvenkét évesen öngyilkos lett.

Dégi Istvánnal először a Sirályban, majd a való életben alakítottak boldogtalan házaspárt. Amikor a színészre a zsenialitásához képest méltatlan szerepeket kezdtek osztani, egyre gyakoribbá váltak a hangulatingadozásai. Fiuk, Zsolt 1976-ban született. A férj az ötödik házassági évforduló napján költözött el. A színésznőtől a válóperes ügyvédje megkérdezte, milyen a kocsijuk. „Hát kék” ‒ felelte Süci, és elnevették magukat. Egymásba habarodtak. Amikor a Velencei-tónál vakációztak, Ila egyszer megpihent egy szénakazalban, a férfi pedig fejessel utánaugrott. Nyakcsigolyatörést szenvedett, kezelésekre szorult.

Harmadik férje, Török Tamás taxisként fuvarozta a színészeket, de előtte tengerészként behajózta a világot. Ilához egy hétfőn költözött oda, ezért azt a napot minden héten megünnepelték: virágokat, átlőtt szívet rajzoltak egymásnak. A színésznő kezét a temetőben Süci szüleitől is „megkérte”. A férfi végül a művésznő titkárává lépett elő. A kölcsönös rajongás dacára az évek alatt mégis elromlott valami. A férfi kiugrott a pszichiátria ablakán, a pletykák szerint egy fiatal lány miatt. Előtte hunyt el Dégi István is, a depressziójára szedett rengeteg gyógyszert nem bírta a szíve. A színésznő összeroppant a tragé­diáktól. A Duna-parton, a kocsijában találtak rá begyógyszerezve. Akkor még meg tudták menteni.