- Az Alzheimer-kór korunk egyik legrettegettebb betegsége.
- Egy új kutatás szerint emberről emberre is terjedhet.
- Fontos áttörést jelent ez az Alzheimer-kór kutatásában.
Tudósok egy csoportja felfedezte, hogy az Alzheimer-kór akár emberről emberre is terjedhet – bár nem olyan módon, ahogyan az elsőre gondolnánk. A szóban forgó kutatásban olyan betegeket figyeltek meg, akik elhunyt donorok agyalapi mirigyéből származó növekedési hormont kaptak. Néhány olyan betegnél, akik Alzheimer-kóros emberektől kaptak növekedési hormont, hamarosan a betegség tünetei jelentkeztek.
Fontos eredmény, hogy a kutatás megerősíti azt az elképzelést, miszerint az Alzheimer-kór hasonlóságot mutat a prionbetegségekkel. Ezek a betegségek általában spontán módon alakulnak ki, ritkán azonban genetikai mutációk is okozhatják őket, még ritkábban pedig fertőzött szöveteken keresztül terjedhetnek. A Nature című folyóiratban közölt tanulmány leírja, hogy 1959 és 1985 között az Egyesült Királyságban legalább 1848 beteg kapott holttestek agyalapi mirigyéből származó növekedési hormont.
A gyakorlatot 1985-ben betiltották,
miután kiderült, hogy néhány beteg az életét vesztette néhány, Creutzfeldt-Jakob-kórt (azaz úgynevezett kergemarha-kórt) okozó fehérjékkel szennyezett hormonminta miatt. A riasztónak hangzó felfedezés ellenére tehát nincs különösebb okunk az aggodalomra. Egyrészt a gyakorlat betiltása is véd minket, másrészt a szakértők világosan leszögezték, hogy az Alzheimer-kórt továbbra sem lehet úgy elkapni, mint például egy mezei megfázást.
„Egy pillanatig sem azt állítjuk, hogy el lehet kapni az Alzheimer-kórt. Ez nem egy fertőző, vírusos vagy bakteriális betegség. Csak akkor terjedhet emberről emberre, ha valakit, mondjuk, véletlenül beoltanak olyan emberi szövettel, amely Alzheimer-kórt okozó fehérjét tartalmaz. Ilyesmi viszont szerencsére nagyon ritkán fordul elő” – nyugtatott meg mindenkit John Collinge professzor, a tanulmány egyik szerzője.
Tudományos szempontból jelentős felfedezés
Andrew Doig, a Manchesteri Egyetem biokémiaprofesszora szintén hangsúlyozta, hogy a szakemberek már most is nagyon óvatosan bánnak minden olyan kísérlettel, aminek keretében agyszövetet kell(ene) átemelni egy adott emberi szervezetből egy másikba. „Az ilyen eseteknél a legkisebb kockázatot sem szabad vállalni. Bár az Alzheimer-kór új típusa, amelyről beszámoltunk, tudományos szempontból nagyon érdekes, mivel a betegség terjedésének új módját tárja fel,
nincs okunk félni tőle, mivel azt a gyakorlatot, ami a betegség ily módú kialakulását okozhatná, már 40 évvel ezelőtt betiltották.
Ennek értelmében a betegség ilyen módon történő átvitele emberről emberre soha többé nem fordulhat elő” – mondta.
Fotó: Getty Images
Tudományos szempontból tehát egyértelműen fontos, hogy kiderült: Alzheimer-kór ilyen módon is kialakulhat az embernél. De ezen kívül az eredmények a sebészeti eszközök hatékony fertőtlenítésének jelentőségét is hangsúlyozzák.
Jelenlegi tudásunk szerint Alzheimer-kór általában az életkor előrehaladtával, illetve genetikai mutációkkal kapcsolatos kockázati tényezők megléte esetén alakulhat ki. Az öröklődés mint kockázati tényező manapság egyre nagyobb figyelmet kap a kutatásokban, ez pedig mindannyiunk számára jó hír. Ugyanis
a jelenleg gyógyíthatatlan betegség hirtelen gyógyíthatóvá válhat,
ha a tudósok meg tudják állapítani, pontosan milyen gén hogyan vezethet az Alzheimer-kór esetleges kialakulásához. Amennyiben sikerül minél több információt feltárni ezzel kapcsolatban, a lehetséges kezelési módszerekre is fény derülhet.
Nemrég kiderült, hogy egy gusztustalannak nevezhető emberi szokás is növelheti az Alzheimer-kór kockázatát.
Kiemelt kép: Getty Images
