- Mindnyájunkkal előfordult már, hogy hiába minden igyekezet, egyszerűen nem jutottunk dűlőre egyik vagy másik vita során – olyan, mintha partnerünkkel más nyelvet beszéltünk volna.
- A stressznyelvek ismerete az ilyen és ehhez hasonló helyzetekben válhat segítségedre.
- 5 különböző stressznyelv, vagyis stresszreakció létezik, te vajon melyik csapatot erősíted?
A dr. Gary Chapman író, párkapcsolati szakértő által meghatározott szeretetnyelvekről – elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívesség, érintés – mindannyian hallottunk már. Egymás szeretetnyelvének ismerete számos előnnyel járhat, beleértve a kommunikációs készségek fejlődését, a felek közötti kötelék elmélyülését, a félreértések számának csökkenését. Vagyis a párkapcsolat minden területét jobbá tehetjük a szeretetnyelv felismerésével, ami hosszú távon elégedettséget, boldogságot eredményez.
Chantal Donnelly író, fizikoterapeuta és stresszkutató szerint azonban legalább ugyanennyire fontos tisztában lennünk az úgynevezett „stressznyelvekkel” is. Ha felismerjük a stresszreakciókat, akkor kezelni is jobban tudjuk majd, ezáltal
kikerülhetjük a korábbi, berögzült kommunikációs csapdákat és viselkedésmintákat.
Chantal Donnelly saját, Body Insight Inc. nevű kaliforniai magánklinikáján 2006 óta foglalkozik fizikoterápiával és stresszkezeléssel, ahol a különféle fizikai diszfunkciók és az idegrendszeri problémák közötti összefüggéseket is vizsgálja. A stressznyelvek koncepcióját kutatásai alapján, a stressz fizikai hatásait figyelve alkotta meg.
Test és lélek kapcsolata
Amikor stresszesek vagyunk, a vér a homloklebenyt elhagyva áramlik tovább a test többi részébe – vagyis az önkontrollért, érzelmekért és gondolkodásért is felelő homloklebeny egyfajta offline állapotba kerül, ami a kommunikációhoz kapcsolódó koponyaidegek működésére is hatással lehet.
Donnelly szerint mindez pedig megmagyarázhatja, hogy miért reagálunk különféle módon a problémás helyzetekben, miért nehezebb feszültség hatására kommunikálnunk, és miért beszélhetünk el egymással mellett vita közben.
A stresszérzékelésünk szubjektív: kattints a linkre, és teszteld, hogy mennyi stressz van az életedben!
A stressznyelvek megértése eredményesebb kommunikációhoz vezethet a vitás helyzetekben (Illusztráció: Getty Images)
Ahogyan a szeretetnyelv, úgy a stressznyelv sem számít hivatalos típuselméletnek, a fogalom ismerete ugyanakkor mégis segítségünkre lehet az önismereti folyamatokban, önmagunk és a másik megértésében.
Neked mi a stressznyelved?
Donnelly és csapata 5 gyakori stressznyelvet – de mondhatjuk úgy is, hogy stresszreakciót – különböztetett meg:
1. A robbantó
A robbantó stressznyelv egy külső szemlélőként is jól látható, szorongásról, ingerlékenységről, frusztrációról és haragról árulkodó stresszreakció. Az egyént ebben az esetben az „üss vagy fuss” vészreakció jellemzi, ami a fenyegetést jelentő helyzetekben aktiválódik, és ami arra késztetheti az érintettet, hogy problémamegoldás nélkül hagyja el a számára kényelmetlen, megoldhatatlannak tűnő helyzetet – például vita során kihátrál, kiviharzik a szobából.
2. A lefagyó
A robbantóhoz képest kevésbé szembetűnő reakció a lefagyás. Ebben a helyzetben az egyén tehetetlennek érzi magát stresszhelyzetben, nehézségei adódhatnak a szemkontaktus kialakításában és a kommunikációban, ami gyakran keltheti azt az érzetet a másik félben, hogy partnere figyelmen kívül hagyja.
3. A megoldó
A megoldó stresszhelyzet esetén azonnal akcióba lép: mindenkihez van egy jó szava, és minden felmerülő problémára megoldást, ötletet kínál. Amivel idáig nincs is semmi gond, hiszen ez alapvetően hasznos reakció, ugyanakkor megoldóként könnyen átléphetjük a határokat is, ha egy párkapcsolatban például szülőként, nem pedig partnerként vagyunk jelen.
4. A tagadó
Donnelly szerint a tagadás általános védekezési mintává válhat, ha olyan környezetben növünk fel, ahol a stressz jelei a gyengeséggel egyenlők („egy fiú nem sírhat”). A tagadó kizárja a valódi érzelmeket, stresszhelyzet esetén pedig gyakran jellemző rá a tehetetlenség szülte toxikus pozitivitás is („katonadolog”, „lehetne rosszabb is”), ami tulajdonképpen menekülést jelent a valóság elől.
5. A tompító
A tompító a figyelemelterelést használja megküzdési stratégiaként, azaz a nagyobb kihívást jelentő helyzetekben például alkohollal, drogokkal, szerencsejátékkal, vásárlással, túlzott testmozgással vagy munkavégzéssel próbálhatja enyhíteni a stressz hatásait.
Fontos leszögezni, hogy a stressznyelvek ismerete nem a címkézésről, a hibáztatásról és mások megítéléséről, sokkal inkább önmagunk és a közvetlen környezetünkben élők megértéséről szól,
ami hatékony segítség lehet a társas kapcsolatokban keletkező feszültségek kezelésében, hogy előbb építsünk együttérzésre, mint vádaskodásra vagy önvédelemre.
A stressznyelvek megértése kiegyensúlyozottabb, eredményesebb kommunikációhoz vezethet a vitás helyzetekben, ehhez azonban azt is fontos látni, hogy bizonyos emberek milyen stresszreakciókat váltanak ki belőlünk, hiszen másképp kommunikálunk például a partnerünkkel, a gyerekünkkel, a szüleinkkel és a kollégánkkal.
Csakúgy, mint a szeretetnyelvet, úgy a stressznyelvet is érdemes megismerni. Hogy a fentiek közül melyik lehet igaz ránk, azt nem minden esetben egyszerű megállapítani, hiszen a felsorolt kategóriákból több elem is részese lehet a tanult viselkedésmintáknak. Ha nem vagyunk biztosak a saját mintázatainkban, érdemes lehet kifaggatni a közvetlen környezetünket, majd ennek fényében megfigyelni magunkon, hogy miként kommunikálunk éles helyzetekben.
Olykor a legjobbakkal, a legnyugodtabb természettel bírókkal is megesik, hogy stresszes helyzetben eluralkodik rajtuk az indulat. Mutatunk egy másik tuti módszert is a kontroll megőrzéséhez!
Kiemelt kép: Getty Images
