Megrázta a tejipart, és világszerte készenlétbe helyezte az egészségügyi szakembereket a tengerentúlról érkező járvány híre. Először március végén mutatták ki a H5N1-et szarvasmarhák között, és az elmúlt hetekben sem mutatott lassulást a járvány terjedése, eddig kilenc államban bukkant fel a tehénállomány soraiban.
Habár a vírus nem tud csak úgy átugrani tehénről emberre, áprilisban egy texasi mezőgazdasági dolgozó madárinfluenza-tesztje pozitív lett. A kutatók legelőször arra voltak kíváncsiak, hogy a vírus egyáltalán hogyan volt képes megfertőzni a teheneket.
Milyen betegség a madárinfluenza?
A madárinfluenza az influenza A csoportba tartozik, amely a négy influenzatípus egyike, és az egyetlen, amelyről ismert, hogy influenzajárványt okoz.
Elsősorban a madarakat érinti, a madárinfluenza egyes törzsei azonban más állatokat is fertőzhetnek, illetve az embert is.
A madárinfluenzának is vannak altípusai, ezek közül három – a H5N1, H5N6 és H7N9 – emberekben is megbetegedést okoz.
A madárinfluenza első és legismertebb altípusa a H5N1, amelyet először 1996-ban azonosítottak házilag tartott libákban a dél-kínai Guangdong tartományban. Ez a madárinfluenza azon altípusa, amely jelenleg a madarakat és szarvasmarhákat fertőzi az Egyesült Államokban.
Új vírusgazdák tűntek fel
A magas patogenitású H5N1 madárinfluenza elsősorban a madárpopulációra korlátozódik, az utóbbi időben azonban egyre több emlős is megfertőződött, ami arra utal, hogy a vírus elkezdett alkalmazkodni, és egyre közelebb kerül ahhoz, hogy emberi kórokozóvá váljon.
Kizárólag pasztörizált tej fogyasztását javasolják a szakértők (Fotó: Getty Images)
A kereskedelmi forgalomban lévő baromfiállományokat már megtizedelték a madárinfluenza vírusok, és a sertéseket is alaposan megfigyelték, mivel róluk ismert, hogy elkapják a vírust. A tehén azonban eddig nem szerepelt a potenciális vírusgazdák listáján.
Most kiderült, hogy a tehenek ugyanazokkal a receptorokkal rendelkeznek, mint az emberek és a madarak.
A tudósok attól tartanak, hogy a tehenek lesznek az új gazdatestek, amelyek segítenek megtanulni a vírusnak, hogyan terjedjen jobban az emberek között.
Ezt egyelőre nem tudni biztosan, a tehéntej azonban a figyelem középpontjába került.
Biztonságos a tehéntej fogyasztása?
Az Egyesült Államok Gyógyszer- és Élelmiszerfelügyelete a begyűjtött tejminták vizsgálata után közölte: a pasztőrözött tejminták 20%-ában megtalálták a madárinfluenza vírus maradványait. A pasztörizálás eljárása során pusztulnak el a kórokozók, például a H5N1, ami hátramarad, azok a vírus nem fertőző, inaktív maradványai.
A felügyelet biztosra akart menni, ezért külön vizsgálatnak vetették alá ezeket a DNS és fehérjedarabkákat, a tesztek azonban negatív eredményt adtak, ami azt jelenti, hogy a pasztőrözött tejben nincs bizonyíték élő H5N1 madárinfluenza-vírusra.
„A pasztőrözés egyenlő a biztonsággal” – mondta Michael Payne, élelmiszerbiztonsági szakértő a BBC-nek, aki rendszeresen nyilatkozik arról, hogy milyen veszélyeket hordoz a nyers tehéntej fogyasztása. Szerinte olyasmit fogyasztani, amiről tudni lehet, hogy egy emberre is potenciálisan veszélyes vírust tartalmaz, szembe megy a józan ésszel, és leginkább az orosz ruletthez lehetne hasonlítani.
Járványügyi szakértők figyelemre intenek a madárinfluenzával kapcsolatban (Fotó: Getty Images)
Kell-e aggódnia a többi országnak?
Bár az Egyesült Államok határain kívül eddig még nem igazoltak madárinfluenza-esetet teheneknél, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, hogy fennáll a veszély: a vándormadarak mozgása révén nemzetközileg is elterjed a vírus.
„A vándormadarak által világszerte terjesztett vírus miatt minden bizonnyal fennáll annak a veszélye, hogy más országokban is megfertőződnek a tehenek” – mondta Wenqing Zhang, a WHO globális influenzaprogramjának vezetője az április végén Genfben tartott sajtótájékoztatón.
Aggodalmát fejezte ki Jeremy Farrar, az Egészségügyi Világszervezet vezető kutatója is, aki szerint óriási kockázatról van szó: a H5N1 1997 óta bár csak szórványosan okozott humán megbetegedéseket,
az ember nem rendelkezik természetes immunitással a kórokozóval szemben, ezért a fertőzés halálozási aránya igen magas, 52 százalékos.
Az adatok nyomon követése és megosztása kulcsfontosságú az esetleges járványkitörésekkel kapcsolatban. „Távol vagyunk az emberi világjárványtól – közölte Rowland Kao, az Edinburgh-i Egyetem professzora. – De egy lépéssel közelebb kerültünk hozzá.”
A világjárvány után így élünk együtt a vírusokkal.
Kiemelt kép: Getty Images
