Sok szülő felhorkan, hiszen úgy tűnik, az igazi, kézzel fogható könyvek és a csendes olvasás a múlt századba emigrált, hogy soha többé vissza se jöjjön. A mai gyerekek nem könyvtárba járnak, hanem
okostelefonért, tabletért, laptopért nyúzzák a szüleiket,
és a neten lógnak, de még ott is videókat, rövid klipeket néznek, a hosszabb szövegeknek neki sem veselkednek. De azért nincs minden veszve, némi furfanggal újra meg tudjuk szerettetni az olvasást a gyerekekkel.
Az olvasás egyik akadálya: a szövegértelmezés
Nagyon nehéz az olvasást népszerűsíteni egy olyan korban, amelyben az általános iskola első két évében nem feltétlenül a legjobb módszerekkel tanítják a gyerekeket írni, olvasni, szöveget értelmezni. Időt sem hagynak rá annyit, mint a mi időnkben, karácsonyra olvasni kell sok helyen, ha a fene fenét eszik is, szegény gyerekek meg pont ott maradnak le, ami a lényeg lenne.
Megtanulják dekódolni az ábécét és össze tudják olvasni, ki tudják mondani a hangokat, de ez nem jelenti azt, hogy meg is jelenik egy belső kép a fejükben az olvasott szóról, szövegről.
Azaz mechanikusan, mint egy számítógép megfejtik ugyan az írást, olvasást, de a szövegértelmezésük igen gyenge.
Már a mostani kamaszoknál megfigyelték ezt a folyamatot a tanítók és a szülők: a jó módszer és a türelem hiánya miatt, no meg a felgyorsult világnak és az internethasználatnak köszönhetően a gyerekek agya nehezebben alakítja ki azt a belső fantáziaképet, ami magát az olvasást élménnyé teszi. Hiszen amikor mi, felnőttek a szövegen haladunk a szemünkkel, belül egy, a könyv által írt és saját fantáziánkból szőtt világba csöppenünk, és
ha ez a belső mozi elég izgalmas, akkor gondoljuk azt, hogy egy könyv jó.
Azok az iskolások, akiknél ez a belső kép részlegesen vagy alig alakul ki, nem értik, mégis miért vegyék kezükbe mondjuk az Egri csillagokat, mikor tele van apró betűkkel, amin fárasztó átrágni magukat. Ők nem képzelik magukat Gergely vagy Vica helyébe, nem rettegnek Jumurdzsáktól, nem kaszabolják a törököt képzeletben, csak dekódolnak. Az meg unalmas.
A régi könyvek veszte
Elérkeztünk a mai gyerekek olvasási szokásainak másik rákfenéjéhez, a könyvekhez. Az általános iskolák egy része egyáltalán nem halad a korral, ahogy a tanterv sem, és ugyanazokat a kötelező olvasmányokat sózzák rá a kicsikre, amiket annak idején ránk is.
Csakhogy harminc meg negyven évvel ezelőtt a világ, amiben éltünk, hasonló tempóban hömpölygött, mint a sok oldalnyi tájleírással, a paraszti élet kemény valóságával vagy a szegénységgel foglalkozó könyvek. Képesek voltunk azonosulni a szereplőkkel, így a történetüket kicsit a magunkénak éreztük.
De melyik gyerek figyeli a madarakat vagy a rókákat órákon keresztül csendben fekve a mezőn, hogy aztán este ugyanilyen jól szórakozzon Fekete István valamelyik ifjúsági regényén?
Állatokat maximum az állatsimogatóban, vadasparkban látnak, vagy ha látogatóba mennek a nagyszülőkhöz vidékre. A mai gyerekek nem úgy unatkoznak, ahogy mi, akik a nyári melegben szálló por illatára is emlékszünk, ami a meztelen lábunk alatt szállt fel séta vagy egyszerű piszmogás közben.
Nem építenek wigwamot és falják Karl May-t, akit évtizedeken át May Károlynak hazudtak, vagy veszik elő Verne Gyula kalandos műveit. Őket influenszerek, youtuberek, podcasterek, sztárok veszik körbe az interneten, az utazás repülőn történik vagy autóval, a szekér szó jelentését meg kell nekik magyarázni. Hogyan várjuk, hogy élvezettel olvassák a régi idők pöttyös, csíkos, poros műveit?
A megoldás: a gyerek azt olvassa a nyári szünetben, ami illik hozzá.
Ha azt szeretnénk, hogy a gyerekünk olvasó emberré váljon, a példamutatáson túl be kell vezetnünk egy általa nem ismert világba. El kell vinnünk olyan gyerekkönyvtárba, ahol dolgoznak azon, hogy a könyvek izgalmasak legyenek, az olvasás pedig menő kihívás.
Limitáld a telefonozást!
Nem szabad okostelefont adnunk a gyerek kezébe nagyjából 12 éves koráig, vagy csak napi egy órára korlátozni a használatát. Ne hagyjuk, hogy rászokjon arra a fényerőre, sebességre, könnyű megértésre, mert az mindig könnyebben fogyasztható, mint az olvasás.
Okostelefon és tablet nélkül megőrizhetünk valamit abból a belső, békés lassúságból, amire a könyvforgatáshoz szükség van.
Meséljünk sokat, ezzel is segítve a belső kép kialakulását, a fantázia fejlődését. De ami a legfontosabb: keressünk olyan könyveket, amelyek a mai gyerekeknek szólnak. Ha ezek képes-szöveges könyvek vagy képregények, akkor azokat. Olyan művekre lesz szükségünk, amelyek rezonálnak a mai gyerekek érzelmeivel, vágyaival, gondolataival, amelyekben közvetlen a nyelvezet és sok a humor. A kisebbeknek az is fontos, hogy színesek, érdekesek legyenek a rajzok és megfelelően nagy a sortávolság.
Nem is könyvet, alternatív világot keresünk
S persze számít a világ is, amit ábrázolnak. Nem véletlen, hogy az alkar vastagságú Harry Potter könyvek egy egész generációt hoztak vissza az olvasáshoz, míg ugyanezt Mikszáthtal nem lehetett volna elérni. Nagyon sok gyerek Rowlingon kívül nagyjából mást nem is hajlandó könyvként kezelni, pedig ha szétnézünk a könyvpiacon, sok hasonlót találunk. Szinte minden problémára, érzelemre találunk könyvet, kezdve Cidrimókussal, vagy a Mit keres Jakab az ágy alatt? című művel, ezek a félős gyerekeket kuncogtatják meg.
A kislányok könnyen azonosulnak Borival, aki pont olyan kalamajkákba keveredik, mint ők,
a fiúknak pedig ott a sok varázsvilág vagy a modern világot elmagyarázó Hogyan működik? könyvek. Azok is sikert aratnak, amelyeket varázslámpával, kihajtható részekkel, kis naplóval bolondítanak meg, ezek képesek felkelteni a gyerekek érdeklődését és segítenek megszeretni az olvasást.
Ha aztán ezt elértük, utána már csak arról kell gondoskodnunk, hogy mindig az életkorhoz, élethelyzethez igazodó könyvek legyenek a gyerek keze ügyében. Lehet, hogy ezek vámpírosak lesznek vagy fantáziavilágokat, romantikus történeteket kínálnak, de ez nem a sznobizmus helye, arra ráérünk a kamaszkorban. Ettől persze nem fogják a gyerekek az egész nyári szünetet a szobában kuksolva, csendes olvasással tölteni, de legalább ez is egy lehetőség lesz a szórakozásra. Egy nagyon fontos lehetőség.
Mi történik az általános iskola felső tagozatában az olvasás szeretetével? Ebből a cikkből kiderül!
Elindult a Nők Lapja Olvasósarok nevű kortárs könyvklubunk!
Kiemelt kép: Getty Images