Úgy vagyunk vele, hogy az IQ sosem hazudik. Részben ez alapján vesznek fel valakit a Mensa tagjai közé (130-as IQ felett), ez az a mérőszám, ami alapján valakit az átlagosnál okosabbnak, vagy épp butábbnak tartanak. De melyik IQ-teszt megbízható? Egyáltalán: alkalmas még ez a mérce arra, hogy az intelligenciát megítéljük?

Sokak szerint még a megbízható tesztek sem képesek figyelembe venni az emberi elme sokféleségét.

Sőt az akárhol elérhető, nem szakember által végzett tesztek még áltudományos maszlagnak is bizonyulhatnak. A legrosszabb esetben pedig az IQ-értékeket rasszista ideológiák megalkotására, gyűlölet és diszkrimináció terjesztésére használják fel.

Megváltoztatta a világot az első IQ-teszt

Az első teszt 1905-ben készült, amikor Alfred Binet és Théodore Simon pszichológusok megterveztek egy kérdőívet. Arra szerettek volna rájönni, hogy melyik franciaországi iskolásnak van szüksége extra segítségre a tanulásban. A gyerekeket három kulcskészség – a verbális gondolkodás, a munkamemória és a vizuális-térbeli képességek – alapján mérték fel a korosztályukhoz viszonyítva.

Mindegyik diák kapott végül egy pontszámot, ami alapján összehasonlították az eredményeiket.

Ez lett a modern intelligenciatesztek alapja, bár az IQ kifejezést, amely az intelligenciahányados rövidítése, csak 1912-ben alkotta meg William Stern német pszichológus és filozófus. Az egyik első, IQ-tesztekhez hasonló kérdőívet széles körben az első világháború során alkalmazták. Az amerikai katonáknál az IQ alapján döntötték el, ki milyen posztra, feladatra alkalmas. 1,7 millió újoncot teszteltek egy olyan teszt segítségével, amelyet Robert Yerkes pszichológus dolgozott ki. Az a Yerkes, aki később a faji alapon embereket hátrányosan megkülönböztető eugenikai mozgalom egyik fő alakja lett.

Az IQ-teszt eredménye nem alkalmas mindenre (Kép: Getty Images)

Mit tudnak a mai IQ tesztek?

A modern IQ-tesztek még mindig hasonló elven működnek, mint a francia gyerekek körében használt kérdőív. Ugyanazokat a kognitív képességeket mérik, mint annak idején: a verbális gondolkodást, a munkamemóriát és a vizuális-térbeli képességeket. Az adatok mennyisége már akkora, hogy táblázatokat lehet róluk alkotni, és

ezek alapján besorolni az embereket az átlagos, átlag alatti és átlag feletti tartományokba.

Az átlagos IQ-értéket 100-ban határozzák meg, ami azt jelenti, hogy a vizsgált személyek körülbelül fele 100 fölött, míg másik fele 100 alatt teljesített. Van egy 15 pontos szórás is, így a tesztet kitöltők körülbelül kétharmada 85 és 115 közötti pontszámot ér el. A besorolások eltérőek, de a 120 feletti értékek általában nagyon magasnak vagy kiválónak, míg a 80 alatti értékeket nagyon alacsonynak vagy határesetnek nevezik.

Mutatunk 7 szokást, amitől még intelligensebbnek fogsz tűnni! Kattints az IQ-tréningért!

Mit tudhatunk meg az eredményekből?

A magasabb intelligenciahányadossal rendelkező emberek általában sikeresebbek a szakmai életben. Egyes tanulmányok szerint a magasabb IQ-jú emberek általában jobban teljesítenek a tudományos életben, sikeresebbek a karrierjükben, könnyebben teremtik meg az anyagi biztonságukat. Viszont az IQ pontszáma mára vetélkedés tárgya lett: akármilyen versenyben találunk két embert, hamar előkerül, kinek milyen az intelligenciahányadosa.

Csakhogy mivel a zömüket különböző teszteken kapták eredményül, azok nem feltétlenül összehasonlíthatók.

Ahogy az sem igaz, hogy akinek magasabb az IQ-ja, az feltétlenül intelligensebb és jobb képességű. A legmegbízhatóbb teszt sem mér mindenfajta képességet, például az érzelmi intelligenciát, a kreativitást, a gyakorlati készségeket.

Nagyon sok múlik például a racionális gondolkodáson: az intelligenciahányadostól függetlenül azok, akik gyakorlatiasan gondolkodtak és előrelátók voltak, kevesebbszer adósodtak el, estek véletlenül teherbe vagy kaptak dörgedelmes levelet az iskolaigazatótól.

A legmagasabb IQ-jú hírességek

A számok versenyében már Marilyn Monroe-tól kezdve az amerikai elnökön át a színészekig mindenkinek megmondták az IQ-ját, és ezek a számok gyakran nem egyeznek. Azaz egyik forrás szerint Leonardo da Vincinek 180 és 220 között volt az intelligenciahányadosa, de honnan szedjük ezt, ha soha nem ült le vele senki tesztet készíteni? Honnan vesszük, melyik hírességnek milyen az IQ-ja? Sokszor csupán találgatásokból és feltételezésekből. Így aztán az ilyen versenyeztetések kicsit sem helytállóak.

Az IQ mint fegyver

Az első világháború után fellángoltak a faji alapon megkülönbözető elméletek, amelyek végül a második világháborúban csúcsosodtak ki. Rengeteg amerikai őslakos és színes bőrű állampolgár szenvedte meg a fajgyűlöletet: kegyetlen kísérleteket végeztek velük, elvették földjeiket, vagyonukat, hagyományaikat. Azt állították, hogy akinek nem hófehér a bőrszíne, az biztos rosszabbul teljesít az IQ-teszteken is, azaz nemcsak buta, de veszélyes is, rosszabbul teljesít a munkában és emiatt biztos hajlamosabb a bűnözésre is.

Ezt arra alapozták, hogy az első világháborús besorozáson sok olyan feketét vettek fel katonának, akik első generációs amerikai állampolgárokként még angolul is alig beszéltek.

Ez a nagyon gonosz és veszélyes előítélet – mármint hogy az intelligenciahányadosból előre megjósolhatjuk, ki lesz sikeres, erkölcsös, vagy éppen bűnöző – egészen az 1990-es évekig tartotta magát. Ekkor viszont végre tudósok, újságírók cikkeztek arról, hogy a környezetnek milyen szerepe van az elme alakulásában.

Elkezdték vizsgálni, hogy sok, a fehértől eltérő bőrszínű ember szegénységben, rossz oktatási, egészségügyi, lakhatási körülmények között nőtt fel, így esélye sem volt kibontakoztatni a képességeit. S hogy ez milyen fontos tényező, azt most is látjuk a fejlődő országokban, ahol a kutatók az IQ-pontok meredek emelkedését tapasztalják, amint az emberek jobb körülmények közé kerülnek. 

Honnan tudhatjuk, mennyi a valódi IQ-nk?

Miután tisztáztuk, hogy egyetlen számból nem vezethetjük le senki életét, jövőjét vagy értelmi képességeit, azért arról sem árt szót ejteni, hogy milyen is a hiteles intelligenciateszt. A Mensa tesztjét például nyugodtan tekinthetjük mérvadónak, de szakemberek a Wechsler-tesztet is gyakran alkalmazzák.

Ennek segítségével gyerekeknél és felnőtteknél is meg lehet mérni a részképességeket, majd az összesítés alapján

kapunk egy korrekt számot, ami megmutatja, hogy az illető milyen területeken erős, milyeneken gyengébb.

Az összesítettek pontjai alapján az emberiség alsó 2,2 százalékába, az extrém alacsony IQ-jú emberek közé, vagy a határövezetbe tartozik, ahol a 70 és 79 közötti pontszámú emberek kapnak helyet. Utóbbiak a teljes populáció 6,7 százalékát teszik ki. A Wechsler skálája szerint a 80-89-es IQ alacsony átlagosnak számít, ahová az emberek 16,1 százaléka tartozik, míg a a 90-109 közti érték átlagost jelent.

Ennek megfelelően az emberek ötven százaléka tartozik ide. A magas átlagos pontszámú (110-119 között) tesztalanyok ugyanannyian vannak, mint az alacsony átlagos intelligenciahányadosú emberek, míg az átlag felettiek a populáció 6,7 százalékát teszik ki 120-129 közti értékekkel. A legokosabb két százalék 130 feletti eredményt ér el, a határ pedig a csillagos ég.

Közéjük tartozott a világ legmagasabb IQ-val rendelkező nője, Marilyn vos Savant is. Olvasd el a történetét!

Kiemelt kép: Getty Images