Bár nem túl gyakran olvassuk el a tisztítószerek apróbetűs leírásait, a legtöbb flakonon ott áll, hogy nem szabad összekeverni más szerrel. Csakhogy olyan gyakran használjuk őket, hogy idővel elfeledkezünk arról, hogy ezek komoly vegyszerek, és

a kémia a saját fürdőszobánkban is ugyanolyan reakciókat generál.

Azaz ha felmosáshoz vagy vécépucoláshoz savból és lúgból keverünk magunknak bombabiztos szert, könnyen kórházba kerülhetünk, ugyanis veszélyes klórgáz keletkezik, ami a tüdőbe érve olyan súlyos roncsolást okozhat, hogy akár az életünkkel is fizethetünk a tévedésünkért.

Veszélyes tisztítószerek

Az elővigyázatosság nem merül ki abban, hogy a kisgyerekektől távol tartjuk a tisztítószereinket, vagy hogy gyerekzáras a kupakjuk. Ha nem szeretnénk bajba kerülni, tudnunk kell, mit mivel (nem) szabad összekeverni.

Ehhez viszont egy kicsit értenünk kell ahhoz, mi számít savnak és mi lúgnak, ők ketten ugyanis ősellenségek.

Savas kémhatású például az ecet, a citromsav, a salétromsav, a hidrogén-peroxid, a sósav. A vízkőoldó szerek is savasak szoktak lenni. Lúgos pedig minden, ami szappan, de hipó és a mosószóda is. Gyakran a fehérítőszerek és a lefolyótisztítók is lúgos kémhatásúak.

A takarítás csak akkor ilyen vidám, ha nem keverjük a veszélyes tisztítószereket! (Kép: Getty Images)

Vigyázzunk az ecettel!

A tíz vagy húsz százalékos, vízzel hígított ecetsav olcsó, kiválóan leszedi a vízkövet és még a baktériumok nagy részét is megöli. Csakhogy savként nem szabad összekevernünk semmivel, ami lúgos, például klórtartalmú fehérítővel. Ez gyakran mégis megtörténik mosáskor vagy takarításkor. Pedig ez gyilkos kombináció, mivel a fehérítők fő összetevője a lúgos nátrium-hipoklorit, ami ecettel keveredve klórgázt hoz létre.

Ez kezdetben égő érzést okoz a szemben, az orrban és a torokban.

Emellett mellkasi szorítás, légzési nehézség, hányinger vagy hányás is felléphet. Nagy mennyiségben a gáznak rendkívül csípős szaga van, és sárgászöldnek tűnik, kis mennyiségben viszont szinte láthatatlan, és ez az, ami valójában veszélyes.

Ha nem kerülünk időben kórházba, a klórgáz tényleg végezhet velünk. Ugyanígy veszélyes hidrogén-peroxidot ecettel keverni, akkor ugyanis perecetsav keletkezik. Ez egyrészt gyengébb az ecetsavnál, másrészt 110 Celsius foknál magasabb hőmérsékleten robban. Irritálja és akár véglegesen károsíthatja a bőrt, a szemet, a torkot, az orrot és a tüdőt.

Ne keverjük össze az alkoholt a fehérítővel!

A nátrium-hipokloritot tartalmazó fehérítő és az izopropil-alkohol sem túl jó barátok. Keveredésükkor nehéz, édes szagú kloroformot, valamint sósavat és klór-acetont hoznak létre. A kloroform szédülést és émelygést okozhat, de ha nagy mennyiségben kapunk belőle, az idegrendszer, a szem, a tüdő, a bőr, a máj, a vese is károsodhat, akár életveszélyes módon. Vigyázzunk, mert a fehérítőszerek a sütőtisztító takarítószerekkel is káros módon keveredhetnek.

Ne fehérítsük a vécét!

Bár csábítóan hangzik, hogy a tolaettet ne csak a kórokozóktól szabadítsuk meg, de egy kis fertőtlenítővel visszaadjuk a fajansz eredeti színét, ez veszélyes vállalkozás. A savas alapú vécécsésze-tisztítóhoz semmilyen más vegyszert ne adjunk! A fehérítő azért különösen veszélyes, mert a más említett klórgáz jön létre. Ugyanígy soha ne mixeljünk saját keveréket fehérítőből és penészírtóból. Válasszunk csak erre a célra készített szert, vagy használjunk egyféle vegyi anyagot. Ha nem így teszünk, nem csak a penész fogja károsítani a légutainkat, de a klórgáz is.

Legyünk türelmesek a lefolyóval!

A kisebb dugulások általában nem igényelnek szakembert, így jó adag erős vegyszert szoktunk a lefolyóba önteni, majd várjuk a hatást. Két dolgot nem szabad tennünk: a lefolyó fölé hajolva várni, mi lesz már, hiszen így beszívjuk a vegyi anyagot, a másik pedig a türelmetlen kevergetés. Lehet, hogy fél óra nem elég az adott kemikáliának a dugulás elhárítására, de

nem segítünk rajta, hogy valami másik nevű kotyvalékot öntünk a tetejére.

Káros gázok képződhetnek, a lefolyó ugyanúgy zárt marad, mi pedig nem is tudjuk, hogyan szabaduljunk meg a rossz szagtól, hiszen már nem tudjuk kimerni a keveréket a csőből (és nem is lenne ajánlatos). A lefolyótisztításnál a kulcsszó a türelem, ha úgy érezzük, megbolondulunk a várakozásban, inkább ugyanazt a szert öntsük még egyszer a csőbe, mint hogy vadul mixelni kezdjünk.

A szellőztetés alap

Nem lehet elégszer elmondani, miután csak 2013-ban több mint százan betegedtek meg klórmérgezésben Magyarországon: akárhol is állunk neki takarítani, kiemelkedően fontos, hogy a vegyszereket ne keverjük egymással.

Ugyanilyen életbevágó, hogy takarításkor nyissunk ablakot, lehetőleg csináljunk kereszthuzatot,

ami kiviszi a keletkező gázokat (a tisztítószerek önmagukban is maró hatásúak lehetnek). Soha ne a gyerek jelenlétében vegyük elő az erős vegyszereket, és folyamatosan tartsuk nyitva az ablakot. Ne hajoljunk mindenáron a felületek fölé, ne szagolgassuk a flakonokat. A lefolyó álljon készenlétben, ha gyanús folyadékot látunk, húzzuk le a vécén. Mindig védjük a bőrünket megfelelő ruhával, kesztyűvel, a takarítószereket pedig valahol jó magasan és megfelelően elzárva tároljuk.

A vegyszerek ismerete persze nem elég a jó takarításhoz: itt van 6 hiba, amit még gyakran elkövetünk!

Kiemelt kép: Getty Images