Persze Hollywood sokat alakított az eredeti történeten. Az 1895-ös születésű Almásy László Adolf Ede György Mária valóban Afrika-kutató volt, kiváló, bátor pilóta, és tényleg ő fedezte fel az úszók barlangját. Szerelme azonban cseppet sem hasonlított Kristin Scott Thomasra, ugyanis Almásy közismerten homoszexuális volt. Sosem égett össze, és amőbás vérhasban hunyt el 1951-ben.

Viszont autóversenyzőként, pilótaként, utazóként többször is megsérült.

Egy alkalommal egy olyan afrikai kórházba került, ahol egy sérült kanadai pilótának tolmácsolt. A pilóta repülőgépét lövések érték, amitől a földre zuhant és kigyulladt. A szerencsétlen férfi annyira összeégett, hogy egy hét múlva életét vesztette. Almásy lejegyezte a hátborzongató történetet, ennek nyomán építették be ezt a szálat a filmbe, végül a grófot téve meg áldozatnak.

Az angol beteg valójában magyar gróf volt

A filmben a főszereplő magyar származására és családjára sem térnek ki túlzottan. Az Almásy család a borostyánkői (ma már bersteini) várában élt, ott született László, illetve két testvére, Georgina és János. A szülők nemcsak magas rangúak és vagyonosak, de nagy felfedezők is voltak, így nem csoda, hogy

Almásy László már középiskolás korára a madarak és a repülés szerelmese lett,

falva nagyapja kalandos történeteiről szóló úti beszámolókat. Mai szóval nyugodtan hívhatnánk rosszcsontnak, tízéves korától dohányzott, egymaga megépített egy vitorlázó repülőgépet, amivel lezuhanva bordáit törte, kerékpárral, igaz véletlenül, de elütötte az iskolaigazgatót.

1911-től Angliában tanult, innen erednek műszaki ismeretei, nyelvtudása, de amint tehette, már repülőre is ült. Az első világháború nem adott neki sok választást, olasz és orosz területeken vetették be felderítő pilótaként. Ezek a készségek segíthették abban is, hogy később felfedezze az úszók barlangját.

A magyar gróf, aki angol betegként híresült el (Kép: Wikimedia Commons/Makary)

A felfedezés, ami világhírnevet hozott

Autókkal, repülőkkel és tevék hátán is is többezer kilométereket utazott Afrikában, korábban járatlan utakat felfedezve. Két afrikai férfi is segítette: Kemal el Din herceg és Farouk egyiptomi király. Az ő adományaiknak köszönhetően a magyar gróf egy sor, korábban feltérképezetlen részét járta be és írta le Afrikának: a Zarzura oázist, a Vádi Abd el Malikot, a Szahara közepén elhelyezkedő Nagy-homoktengert és a Gilf Kebir fennsík északi fővölgyét Egyiptomban.

Ez utóbbi úticél vált a legizgalmasabbá,

amikor a Líbiai-sivatagban olyan homokkő sziklabarlangokra talált, amelyek falait ősi falfestések díszítették. Vörös festékkel zsiráfok, gazellák, struccok szaladgáltak pálmaligetekben, illetve egyértelműen emberek úsztak a vízben. Az úszók barlangjából kiderült, hogy azon a helyen, ahol Almásyék már csak forró, száraz homokot és kihalt tájat találtak, korábban nagy kiterjedésű tó vagy tenger helyezkedett el.

A második világháború

Almásy olyan jól megismerte Afrika tájait, hogy a magyar, majd a német hadsereg is felderítőként alkalmazta. Bőven akadt dolga itt is kalandokkal, az egyikből, amiért kitüntetést kapott, könyvet is írt, de a szíve sosem a náci németekhez húzta. 1944-ben budapesti lakásán pont a német egyenruhát, kitüntetést és tekintélyt használta arra, hogy magyar zsidókat bújtasson, és

rendszeresen elzárja az utánuk kutató katonákat.

Ennek ellenére a háború végeztével fasiszta vádakkal illették, kétszer is börtönbe vetették, kínvallatták, perbe fogták. Az egyiptomi királytól kezdve többen is kiálltak érte, de így is csak házát, vagyonát hátrahagyva tudott külföldre menekülni. Kairóban telepedett le, később onnan indult felfedezőútjaira. Sok ideje nem maradt, 55 éves korában elhunyt.

Az úszók barlangja

A barlangok, amelyekben a világhírű úszó embereket, a gazdag állat- és növényvilágot örökítették meg őseink, ma is megvannak, sőt új és új felfedezések születnek a turistáknak köszönhetően. Csakhogy míg a kirándulók (igaz, csak katonai engedéllyel) a világ minden tájáról utaznak oda, helyben is laknak emberek, zömében nomád afrikai törzsek, akik gyakran egymással is harcban állnak. Kereset-kiegészítésként nemcsak csempésznek és kirabolják az utazókat, de

2008-ban tizenegy kalandort és nyolc egyiptomi kísérőt is túszul is ejtettek,

akik a magyar gróf által felfedezett úszók barlangjában tartottak fogva. A 15 millió dolláros váltságdíjat nem fizették ki, olasz és német hírszerzők segítségével végül szudáni és egyiptomi katonák mentették meg a túszokat.

A tanulság nagyon komoly: ha végig szeretnénk menni a kalandvágyó Almásy nyomain, előbb egyeztessünk biztonsági szakértőkkel, mert gyakran a magyar gróf is majdnem otthagyta a fogát utazásai során. Talán biztonságosabb, ha az Almásy által írt könyvekből ismerjük meg kalandjait, expedícióit, vadászkalandjait.

Nem egyetlen magyar kutatta Afrikát: ismerd meg Szilasi Ildikó Hermina történetét!

Kiemelt kép: Getty Images/Primo Barol/Anadolu Agency