Az 1934-es születésű dr. Paul Ekman amerikai pszichológus, a Kaliforniai Orvosi Egyetem nyugdíjas pszichológiaprofesszora 1954-ben kezdte kutatni az emberek arckifejezéseit. Teóriája szerint a testbeszédünk mindig elárul bennünket. Amikor nem mondunk igazat vagy elfojtjuk valódi érzéseinket, és hamis képet próbálunk mutatni magunkról, hiába mondjuk a meggyőző szavakat, a testünk elárulja a valódi gondolatainkat.
Még azok testbeszédéből is ki lehet olvasni az igazat, akik nagyon fegyelmezetten uralják a vonásaikat. Pókerarccal is tesznek önkéntelen és kontrollálhatatlan mozdulatokat, például megrebben a szemhéjuk, aki pedig képes olvasni ezekből a jelekből, megállapíthatja, hogy az illető valóban igazat mond-e vagy sem.
Paul Ekman felfedezése leleplezi a hazugokat
Az emberi érzéseket és arckifejezéseket ehhez évtizedeken keresztül kellett tanulmányoznia. Társával együtt kidolgozta az Arctevékenység-kódoló Rendszert. Ehhez nagyon pontosan meghatározták az arc 23 pár izmát, azok működését, illetve azt, mikor és miért mozognak akár akarattal, akár akaratlanul. A hazugság felismerése, azaz az önkéntelen izomrángások felismerése aprólékos és olykor hosszantartó folyamat.
Tehát nem fogjuk egy ismeretlenről húsz méterről megállapítani, hazudik-e, erre a szakemberek sem képesek.
Egy rendőrségi kihallgatáson viszont már nagy hasznát veszik a szakértői tudásnak. Képesek megkülönböztetni a színlelt és a valódi érzelmeket. Például amikor valaki csak tettei az igazi örömöt, mosolygás közben három izom is elárulja. Ekman végül annyira sikeressé vált ebben, hogy öt évtized kutatásait összegyűjtve más kutatókkal együtt létrehozta a Paul Ekman Csoportot. Különböző szakértőket, rendőröket oktatnak az arcfelismerésre, a hazugság kiszúrására.
Miért olyan sikeres Ekman?
A TIME magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta. A 21. század legbefolyásosabb pszichológusai között is a tizenötödik helyen szerepel. Számos könyv szerzője, és online képzéseket kínál a mikro-arckifejezésekről, a hazugságok felismerésének kulcsfontosságú összetevőjéről. Sikere valószínűleg annak is köszönhető, hogy
amióta hazudni tudunk, azóta kiszolgáltatott helyzetben is vagyunk.
Átlagemberként nem vagyunk képesek egyértelműen eldönteni valakiről, hogy az igazat mondja-e nekünk. Ez pedig mondjuk egy házasság, egy munkakapcsolat vagy egy tárgyalás során létfontosságú lenne. Ezért küzdünk azért, hogy megjegyezzük azokat a jeleket, amelyek önkéntelenül is elárulják a füllentőket. Ekman ehhez egy egész rendszert alkotott.
Miért nem ismerjük fel, ha hazudnak nekünk?
Ekman szerint a leggyakrabban azért vezetnek félre bennünket, mert egyszerűen nem akarjuk tudni az igazságot. Megkönnyítjük a hazugnak a dolgát, mert az igazságot sokszor kényelmetlen lenne megtudnunk. Ráadásul állandóan gyanakodni fárasztó és egészségtelen, a szakértő szerint azok az emberek, akik elhiszik, hogy mások igazat mondanak nekik, általában tovább élnek. Ráadásul az igazságot sokszor azért hallgatják el előlünk, mert az fájdalmas lenne nekünk.
Nem veszik figyelembe, hogy akármit is hallgatnak el, az átverés plusz kínt és bizalomvesztést okoz a kapcsolatokban.
Még egy fontos pontot meg kell említeni: manapság a megbeszélések egyre ritkábban történnek személyesen. Ha nem szeretnénk, hogy hazudjanak nekünk, szokjunk le arról, hogy cseten beszélünk meg dolgokat, sőt a videótelefonálást is hanyagoljuk. Ha tehetjük, találkozzunk a másikkal szemtől szemben, így ha szeretnénk, könnyebben kiszúrjuk, igazat mondanak-e nekünk. Ám ha az Ekman által hosszú évtizedeken át kutatott és összeállított rendszert szeretnénk alkalmazni, azt előbb meg kell tanulnunk. Ehhez kezdetnek Ekman weboldalán letesztelheted, mennyire jól ismered fel a különféle arckifejezéseket, rezdüléseket.
Amikor egy elnök kérte tőle, tanítsa meg hazudni
Ekman maga sem feltétlenül örül annak, ahogyan az emberek az általa készített rendszert használják. Többen is azt szeretnék, ha megtanítaná őket észrevétlenül hazudni, amire persze a tudós nem hajlandó. Ugyanakkor azzal kapcsolatban sincsenek feltétlenül jó érzései, hogy a nyilvánosságra hozta a hazugság jeleit.
„A legnagyobb félelmem az, hogy az emberek beleegyezés nélkül használják fel a rendszert arra, hogy megsértsék mások magánéletét – nyilatkozta. – Egy ponton megpróbáltam szabályozni, hogy ki használhatja a képzéseimet, és a védelmi minisztérium volt az, aki azt mondta, hogy ha egyszer nyilvánosságra hoztam, semmiképpen nem tudom teljesen irányítani. A rosszindulatú felhasználás lehetőségei sokfélék: beleegyezés nélküli megfigyelés, ellenséges nemzetek kihallgatása és ehhez hasonló dolgok. Mivel nem befolyásolom, hogy ki és milyen okból használja a rendszert, vegyes érzéseim vannak ezzel kapcsolatban.
Nehéz megmondani, hogy újra megtenném-e, ha visszamehetnék az időben. Lehet, hogy igen, de aztán elpusztítanám…
Viszont ha nem én dolgozom ki, azt hiszem, valaki más megtette volna, és talán nem is ilyen jól. Csak remélni tudom, hogy azáltal, hogy általánosan elérhetővé teszem az eredményeimet, jobb, ha a nyilvánosság is hozzáférhet, és nem csak magántulajdonban lesz elérhető a potenciálisan rosszindulatú erők számára.”
A Hazudj, ha tudsz sorozatról
Ekman a Hazudj, ha tudsz sorozatnak sem örült, eleinte kategorikusan elutasította a hozzájárulását, sőt a sorozat létrejöttét is igyekezett megakadályozni. Attól félt, az emberek elhiszik, hogy egy sorozatból képesek megtanulni a hazugság felismerését, pedig ez totális tévút, a rendszer messze nem ilyen egyszerű. Amikor Sam Baum megírta a forgatókönyvet, azt tanácsolta Ekmannak (a főszereplőt részben róla mintázták), hogyha együttműködik a készítőkkel, minden forgatókönyvet megnézhet és tudományos tanácsadóként visszajelzést adhat. Ez volt az a pont, ahol a szakértő beleegyezett az epizódok átnézésébe és elkezdte oktatni Tim Roth színészt.
A hazugság jeleit nem csak Ekman módszerével szúrhatod ki. Kattints a cikkre és kiderül, milyen jelekből lehet olvasni.
Kiemelt kép: Getty Images/Steven Dewall/Redferns