Lányregénybe illő szerelem, vitatott történelmi hűség, kikozmetikázott cselekmény. Megszámlálhatatlan alkalommal hallottuk már a Sissi-trilógiát illető kritikákat, mégis, évről-évre hidegen hagynak valamennyiünket, amikor karácsony tájékán elhelyezkedünk a kényelmes fotelban a sokadik televíziós ismétlésre várva.
Ernst Marischka drámával, szerelemmel, látványos jelmezekkel és hollywoodi idillel felruházott története bőven túlteljesítette készítése célját, hogy a háború borzalmai után egy kis színt csempésszen a borússá vált otthonokba. Valóságos filmjelenséggé nőtte ki magát az azóta eltelt évtizedek során.
Azonban igazán az osztrák születésű francia színésznő, Romy Schneider szépsége és természetes bája tette felejthetetlenné a film romantikus képsorait. A 1955-ben megjelent első rész készítésekor mindössze 17 éves volt, és hiába a többgenerációs színészcsalád vagy későbbi meghatározó szerepei,
Romy Schneider alakja sokak számára összeforrt a lázadó, csupaszív császárné szerepével.
Utóbbi miatt aztán egészen Franciaországig menekült a beskatulyázás elől. A negyedik Sissi-részt már anyja unszolására sem volt hajlandó elvállalni, s bár később olyan kultikussá vált alkotásokban szerepelt, mint a Mi újság, cicamica? vagy A medence, élete szakmai sikerei ellenére tragikus fordulatot vett.
Környezete Alain Delonnal való mérgező viszonyát okolta visszatérő depressziójáért, alkohol- és drogproblémáiért, de válással végződő házasságai, romló egészsége és kisfia halálos balesete is testi-lelki fájdalmakba taszították. „Pokol az életem” – írta naplójában 1965-ben, és, ahogy élete későbbi eseményei is bizonyították, ez az érzés sosem enyhült már benne.
Mindössze 44 éves volt, amikor 1982-ben, azon a bizonyos májusi napon elaludt az íróasztalnál – és többé nem ébredt fel.
Noha halála okaként szívelégtelenséget írtak le, szervezetében nagy mennyiségű gyógyszert és alkoholt találtak. Sokak szerint öngyilkos lett.
7 érdekesség Romy Schneider életéről és a Sissi-filmekről
Dacára annak, hogy máig az európai filmművészet egyik legnagyobb csillaga, ha egy Romy Schneiderről készült fotót látunk, önkéntelenül is az osztrák császárné filmbéli arca mosolyog vissza ránk, pompás hajkoronájával, monumentális ruháiban. A 69 évvel ezelőtt debütált örökzöld film készítése ráadásul legalább annyi érdekes kulisszatitkot tartogat, mint Romy Schneider hullámvölgyekkel teli élete. Az alábbiakban a kevésbé ismert érdekességeket gyűjtöttük össze.
(Wittelsbach Erzsébet magyar királynét a valóságban Sisinek becézték. Később a Romy Schneider-filmek nyomán terjedt el a Sissi írásmód. Cikkünkben mindkettőt használjuk – kontextustól függően.)
1. Sisi anyját Romy Schneider édesanyja alakította
Romy művészcsaládba született, nagymamája ausztrál film- és színpadi színésznő volt, anyja, Magda Schneider és apja, Wolf Albach-Retty egyaránt színészek voltak. Többek között ez segítette elő Romy korai debütálását is. Magda Schneider egy alkalommal legújabb filmje rendezőjének javaslatára kérte fel a lányát, játssza el filmbéli gyermeke szerepét. Így történt, hogy az akkor 15 éves lány az Amikor újra virágzik a fehér orgona című filmben játszhatott.
A kritikai siker után Romy-t őstehetségnek tartották, mivel sosem tanulta a szakmát, később pedig újra együtt játszhatott édesanyjával a Sissi-saga három felvonásában. Magda Ludovica bajor hercegnőt, Sisi anyját alakította, a szerep pedig megmentette a korábban náci szimpatizáns színésznő kétes hírnevét.
Zsófia főhercegnőt a Romy Schneider-féle Sissi-filmek borzalmasan gonosz nőként ábrázolták. A valóság azonban egyáltalán nem ez volt.
2. Romy eredetileg iparművészeti iskolában tanult
Romy Schneider 1949-ben a Schloss Goldenstein lányinternátusba került, ahol gyakran vett részt az iskolai színházi előadásokban, és saját bevallása szerint is ekkor fedezte fel magában az előadóművészet iránti szenvedélyt. 1953-tól a kölni iparművészeti iskolában folytatta tanulmányait, mivel kitűnően rajzolt, ám a neki szánt sors itt sem kerülhette el. Ekkoriban kérte meg édesanyja, hogy ő is vegyen részt az Amikor újra virágzik a fehér orgona forgatásain.
3. Az igazság a Sisi-parókáról
1955. december 21-re, karácsonyra időzítették az első Sissi-film megjelenését, és attól a naptól fogva valamennyi hölgy a Romy Schneider-féle, dúsan leomló Sisi-frizurára vágyott. Az igazi Erzsébet császárné szépségéről, darázsderekáról és meseszép, sarkáig leérő hajkoronájáról legendák keringtek. Állítólag egy egész napba telt a mosása, de formázása is több órát ölelt fel Sisi gondos szépségrutinjában.
Ernst Marischka rendező ragaszkodott hozzá, hogy a világ leghíresebb császárnéjának figyelemre méltó fizikai tulajdonságait élethűen vigyék vászonra, ezért a folyamat felgyorsítása érdekében látványos parókákat csináltatott.
Egy egész fodrászcsapat dolgozott a műtincsek elkészítésén, melyeket aztán más-más frizurákhoz újra felhasználtak.
Az első film 1955-ös bemutatása után Romy Schneider elárulta, néhány paróka több mint hat kilót nyomott és viselésük elviselhetetlen fejfájással járt.
4. Anyjának és Hitlernek állítólag viszonya volt
Ezt maga Romy Schneider állította egy interjú során, bár a közvélekedés szerint a kijelentés inkább pletyka volt, mintsem bizonyított tény. Az mindenesetre biztos, hogy a Rosemarie Magdalena Albach-Retty néven született színésznő Königsseeben, egy Schönau nevű faluban nőtt fel. 1944-től itt járt általános iskolába, házukból pedig ráláttak Hitler nyaralóhelyére, Obersalzbergre, ahol a Führer időnként fogadta is őket édesanyjával. Magda Schneidert Hitler a kedvenc színésznőjének nevezte, nem mellesleg Romy édesapja, Wolf Albach-Retty a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt tagja volt.
5. Szerelmi pletykák és Karl bácsi
A kultikus Sissi-filmben Romy Schneider mellett az osztrák Karlheinz Böhm bújt Ferenc József császár bőrébe, és, ahogy ez ilyenkor lenni szokott, a két színészt hamar összeboronálta a nyilvánosság.
A sajtó előszeretettel híresztelte, hogy viszonyuk van, de a valóságban a színészek csupán barátok voltak
és jó testvérekként tekintettek egymásra. Mivel Romy az első film forgatása során mindössze 17 éves volt, gyakran hivatkozott Karl bácsiként a nála 10 évvel öregebb Karlheinz Böhmre.
6. Elveszítette fiát, lánya ma is színésznő
Miután híresen viharos kapcsolata Alain Delonnal zátonyra futott, Romy öngyilkosságot kísérelt meg, majd egy évre visszavonult a filmezéstől. Ezt követően, 1965-ben forgatta le a kritikusok köreiben legnagyobb sikert aratott munkáját, a Woody Allen forgatókönyvéből készült Mi újság, cicamica? című filmet. A németországi sajtóúton ismerkedett meg Harry Meyennel, akivel egy évvel később össze is házasodtak, közös fiuk, David Christopher még ugyanezen év decemberében meg is született.
David 14 éves volt, amikor a nagyszülők otthonában megpróbált felmászni egy rácsos kerítésre, ám megcsúszott és lezuhant, a combartériáját ért szúrás pedig halálosnak bizonyult. Tíz évvel később, a Daniel Biasinivel kötött házasságából született meg Romy Schneider egyetlen lánya, Sarah Magdalena Biasini, aki később anyja nyomdokaiba lépve szintén színésznő lett. Biasini La beauté du ciel címmel könyvet is írt édesanyjával való kapcsolatáról, mely 2021 januárjában jelent meg.
7. Az eredeti filmes bútorokat múzeumban őrzik
Ernst Marischka rendező nem csupán parókaügyben volt alapos, ami a korhű látványvilágot illeti: a forgatási helyszínek és a jelenetekhez használt bútorok tekintetében szintén teljes hitelességre törekedett. A Sissi-filmeket olyan autentikus helyszíneken vették fel, mint a Schönbrunni kastély vagy a budapesti Szent Mihály-templom (itt a filmbéli Sissi koronázását forgatták).
Sőt, a korabeli enteriőr megidézése érdekében a bútorok is szakértői gyűjtésből származtak. A berendezések felkutatására Ernst Marischka nem mást, mint a híres Fritz Jüptner-Jonstorffot kérte fel, aki kizárólag a filmekhez vásárolt bútorokat, melyek ma a bécsi Imperial Furniture Collection bútormúzeumban láthatók.
Ferenc József Ilona hercegnő helyett a lány húgát, Sisit választotta. De mi történt ezután a megalázott nővérrel? Korábbi cikkünkből kiderül!
Kiemelt kép: Romy Schneider a Sissi című film egyik jelenetében – Fotó: Herzog-Filmverleih