Ha felnézünk a megújult városháza impozáns homlokzatára, kecskemotívumot is látunk rajta. Vajon hogyan került az állat a város nevébe, címerébe? Egyes vélekedések szerint Szent Miklós püspök a megtérített híveknek kecskét ajándékozott, míg egy másik verzió úgy tartja, a város neve „a kecske kiszáradt medrét” jelenti (a források szerint a kecske eredetileg személynév lehetett – a szerk.). Bármi legyen is az igazság, a helyiek sikeresen vették fel a küzdelmet a futóhomokkal, a gyümölcs- és szőlőtelepítés hosszú távra megoldotta a problémájukat.
Szecessziós paloták
Az alföldi város nem csak a mezőgazdaságáról híres, a hetvenes évek elején itt alapították meg a Pannónia Filmstúdió vidéki telephelyét, ahol gyerekkorunk legkedvesebb figuráit rajzolták, például a Vízipók-csodapók vagy a Magyar népmesék hőseit. Itt látható az ország egyik legszebb, Zsolnay-majolikával díszített épülete, a Cifrapalota is, amely a századforduló óta a leghíresebb nevezetesség. Olyannyira, hogy még egy népdal is szól róla. A legenda szerint Kodály Zoltán az 1900-as években gyűjtötte a „Cifra palota, zöld az ablaka” kezdetű dalt, a kecskemétiek csak később vallották magukénak, és festették zöldre az épület ablakait.
Kecskemét az utóbbi évtizedben egy fényes „csillag”, a Mercedes-gyár idetelepülésének köszönheti hírét, de a helyi katonai repülőtér miatt is rendszerint „hírbe hozzák”. Polgárosodását több mint száz éve kezdte meg, amikor a szőlő-, de leginkább a barackértékesítésből tehetőssé váltak a helyiek, és a bevételből komoly városfejlesztésbe fogtak. A kecskeméti barack és a belőle készülő pálinka azóta is tartja pozícióját, a konzervipar pedig olyan fejlődési pályára állította a várost, hogy a századfordulón sorra nőttek ki a földből a szebbnél szebb, lechneri mintát követő épületek. Ma ezek itt a legjelentősebb műemlékek, mintegy tizenegy szecessziós palotával (például az Iparosotthon, Piarista Iskola, Postapalota) büszkélkedhet a belváros, amelyet családi házas övezetek ölelnek körbe, a távolban pedig a tanyavilág a homokhátságon.
Városháza 2.0
Gyerekkoromban évente láttam a Cifrapalotát útban a nagymamám felé, és akkor azt gondoltam, ilyen gyönyörű épület csak a mesében létezik. Pedig dehogy! Kecskeméten több hasonlóan kiemelkedő szépségű műemlék található, amelyet neves építészek álmodtak meg. A legszebb talán a mostanra felújított, szecessziós stílusú, impozáns városháza, amelyet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezett, mellette a nagytemplommal. Nagyszerű kezdeményezés, hogy megnyitották a városháza kapuit a turisták előtt: interaktív kiállításon tárul elénk a település története. Ezzel bekapcsolták a hétköznapi vérkeringésbe az épületet, amely ily módon is szolgálja, szórakoztatja az érdeklődőket. A középkortól egészen máig jutunk el, a beszélő köntös felnagyított másába bele is bújhatunk, és felidéződik a török idők legendája. „Engedelmeskedjetek e köntös viselőjének” – ez a hímzés hatalmazta fel a bírót a török portyázók távoltartására. Ez persze csak egyike a látványosságoknak: többek között bemutatják a város polgármestereit; híres szülöttei, Kodály Zoltán és Katona József életművét; óriás maketten felülről szemlélhetjük a nevezetes épületeket, például a Márkus Géza által tervezett (jelenleg felújítás alatt álló) Cifrapalotát. A kiállításon nem feledkeztek meg a Pannónia Filmstúdióról, a katonai repülőtér tevékenységéről sem, és a Mercedes-gyár egy autója fémjelzi az itt zajló változásokat.
A tárlat itt még nem ér véget, a szecessziós előcsarnokon és a díszlépcsőházon keresztül az emeleti díszteremig mehetünk, amelyet Székely Bertalan freskói díszítenek. Itt tartják az önkormányzati üléseket; a muzeális jellegű térben visszarepülünk az időben az egyedi kézműves famunkák, műbútorok láttán. A freskók többek között a hét vezért, a vérszerződést, történelmi nagyjaink arcképét örökítik meg. A lépcsőház boltíves mennyezete egy történelmi palotát idéz meg, de jobb, ha topánka helyett tornacipőben megyünk a lépcsők miatt. Amikor odakint eltávolodunk az épülettől, akkor tudjuk igazán befogadni a szépséges toronydíszeket, szobrokat és a harangokat, amelyeknek játékában óránként gyönyörködhetünk. Akárcsak Prágában, az Óváros téren.
A városháza része a Lechner Kávéház: a patinás helyen sós és édes sütemények közül válogathatunk a finom kávé vagy tea mellé. Az épület előtt található napóra kicsik és nagyok gyülekezőhelye, itt különböző külföldi városok Kecskeméttől mért távolságát is szemrevételezhetjük az ábrákon. Egy kiadós sétával bejárhatjuk a belvárost, hogy megnézzük szép, régi templomait, piacát, a Katona József Színházat, amelyet ugyanaz a tervezőpáros rajzolt meg, mint a Vígszínházat (Fellner & Helmer Bécsből); a 19. századi zsinagógát, amelyben jelenleg a Technika és Tudomány Háza működik, és az ikonikus szalagházat a hetvenes évekből, amely a szocialista idők brutalista építészetét jeleníti meg.
