A szemgolyó optikai rendszer, akárcsak egy távcső vagy mikroszkóp, így ezekhez hasonlóan a szemnek is megvannak az optimális méretei. Az egészséges szemgolyó átlagos hossza 23,0–23,5 mm, a szaruhártya és a szemlencse törőereje is viszonylag kis eltéréseket mutat. Ebben az esetben a fénysugarak pontosan az ideghártyán alkotnak éles képet. Rövidlátó szemről akkor beszélünk, ha a szem szaruhártyája túl meredek, domború, vagy a kelleténél hosszabb a szemgolyó.

Ilyenkor a kép az ideghártya előtt keletkezik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az illető homályosan lát távolra.

Genetika, környezeti tényezők és a rövidlátás

„Az újszülöttek kis szemmel születnek, így ők kezdetben távollátók – magyarázza dr. Domsa Patrícia szemész-gyermekszemész. – Ilyenkor még a külvilágról alkotott kép az ideghártya mögé kerülne, de az lehetetlen, viszont az így keletkező homályos kép arra »készteti« a szemet, hogy növekedjen. Ahogy a szemgolyó lassan eléri a felnőttekre jellemző méreteket, a gyermek távolra és közelre is éles képet lát, ideális esetben befejeződik a szem növekedése. Ezt a folyamatot nevezzük emmetropizációnak, vagyis »nullára állítódásnak«, ami hatéves korig lejátszódik.

A rövidlátóknak – nem teljesen tisztázott okokból – újra nőni kezd a szemgolyójuk.

Ebben szerepet játszanak genetikai tényezők, a rossz megvilágításban, mesterséges fényben töltött idő, illetve a közelre nézés, olvasás, tanulás mennyisége. Egy emmetrópiás, tehát fénytörési hibával nem rendelkező személynek nem kell segédeszköz ahhoz, hogy a végtelenből jövő sugarak az ideghártyán alkossanak éles képet. Egy rövidlátónál viszont a kép az üvegtestben keletkezik, ezért konkáv, szóró, mínuszdioptriás lencsére van szüksége ahhoz, hogy a kép az ideghártyára kerüljön.”

A Gyermekszemészeti Világtársaság idén megjelent, konszenzuson alapuló nyilatkozata szerint a környezeti tényezők nagyban befolyásolják a rövidlátás kialakulását. „E szerint van némi támpontunk az ázsiai társadalmak nagyfokú érintettségével kapcsolatban is: rohamtempóban érik be Európát és Észak-Amerikát az oktatás, az iskoláztatás, az olvasás terén. A rendszeres és hosszan tartó közelre nézés pedig az egyik fő oka a »rövidlátás-járványnak« – folytatja dr. Domsa Patrícia. –

A miópia kialakulását, illetve progresszióját az életmód más vonatkozásai is befolyásolják.

Szakmailag elfogadott tény, hogy a szabadban, napfényben töltött idő lassítja a rövidlátás előremenetelét. A napfény az ideghártyában dopaminfelszabadulást idéz elő, és ennek a biológiailag aktív, idegrendszeri hírvivő anyagnak tulajdonítható a védő hatása. Ha tehát egy gyermek kevés időt tölt a szabadban, természetes fényben, nagyobb eséllyel alakul ki nála rövidlátás, és romlik a dioptriaértéke is.”

Kütyühasználatnál fontos a 20/20/20 szabály

Mivel egyszerre tesznek elérhetővé könyvtárnyi könyvet, működnek tévéként, rádióként, vagy akár zsebmoziként is, így már a gyerekek is gyakran többet használják a kelleténél a kütyüket. „A telefon teljes képernyőnek tekinthető, akárcsak a laptop monitorja vagy a televízió, a kijelzője viszont icipici, ezért ösztönösen közelebb tartjuk magunkhoz – magyarázza a doktornő. – Távolra nézéskor az egészséges szem belső izomzata pihen, közelre nézéskor viszont alkalmazkodik, szakszóval akkomodál.

Tehát a belső szemizmokkal kissé begömbölyítjük a szemlencsét, hogy élesen lássunk.

Ha valaki nagyon sokat néz közelre, és távolra nem, a belső szemizmok begörcsölnek, kicsit úgy, mint amikor edzés közben beáll egy izom. Egyre több gyerek és fiatal felnőtt keres fel ilyen típusú panaszokkal a rendelőben. Tipikus probléma például, hogy képernyő előtti egész napos tanulás, munka után a páciens hazafelé, biciklizés vagy autóvezetés közben nem lát jól messzire, mert a belső szemizomzat nehezen »enged ki«.”

Fotó: Unsplash

Szakértőnk szerint az akkomodációs görcs könnyen összetéveszthető a valódi rövidlátás tüneteivel, de megfelelő gépi és kézi mérésekkel egyszerűen kiszűrhető, hogy valódi vagy úgynevezett „álrövidlátással” állunk-e szemben. „A túlhajtott akkomodáció nemcsak becsapós, de sajnos rövidlátó irányba tolhatja a gyermek látását, vagyis a valódi rövidlátás kialakulásának egyik kockázati tényezője is – mondja dr. Domsa Patrícia. –

Észszerűen kell tehát korlátozni, alakítani a gyerekeknél a közeli munka mennyiségét, és nem árt észben tartani az úgynevezett 20/20/20-as szabályt.

Ez azt jelenti, hogy hosszú ideig tartó írás-olvasás közben 20 percenként 20 másodpercre 20 láb (5 m) távolra kell elnézni, ezáltal megmozgatva a belső szemizmokat.”

Lassítható a látásromlás üteme?

A miópiakontroll viszonylag új keletű szakmai fogalom: azon vizsgálatok és beavatkozások összességét jelenti, amelyek alkalmasak arra, hogy a rövidlátás romlását lelassítsák, esetleg megállítsák. „Az első, bizonyítottan hatékony miópiakontroll-módszer az éjszakai kontaktlencse-viselés volt – emlékeztet a szemorvos. –

Az utóbbi néhány évben világszerte más lehetőségek is elterjedtek ezen a területen, megjelentek az optikai piacon az első olyan szemüveglencsék, illetve az utóbbi időben a lágy kontaktlencsék is, melyek bizonyítottan alkalmasak a rövidlátás progressziójának lassítására.

A miópiakontroll fontos tényezője, hogy nagyon pontos mérési adatokkal dolgozzunk. A szakember kikérdezi a pácienst, illetve a szülőket a genetikai háttérről és az életmódról. Elengedhetetlen a legjobb korrigált látásélesség felvétele, hiszen szakmailag már nem támogatott a rövidlátóknak a kelleténél gyengébb szemüveget kiadni. A kutatások nem bizonyították, hogy a szem »hozzáromlana« az új, erősebb szemüveghez, éppen ellenkezőleg, a megfelelőnél gyengébb üveg viheti előre a romlást.

A dioptriahibát gépi és kézi eszközökkel is mérik, a belső szemizomzat megfelelő szemcseppel való ellazítása mellett is (pupillatágítás).

Nagyon fontos kórjelző adat a szemtengelyhossz. Ennek mérése olyan speciális készülékkel történik, amely nem sokkal ezelőtt csak kórházi centrumokban állt rendelkezésre. A miópiakontroll-lencsékkel akkor lehet jó eredményt elérni, ha nagyon pontosan ismerjük a páciens szemének adottságait. Ha az illető az első szemüvegét kapja, fél év múlva kontrollra hívjuk. Ha 0,5 vagy annál nagyobb dioptriaromlás tapasztalható, akkor mindenképp érdemes miópiakontroll-lencsét ajánlani.

Ezek az innovatív technológiával készült szemüveglencsék körülbelül hatvan százalékban képesek megállítani a dioptriaromlás progresszióját. A különböző optikai eszközök, lencsék mellett a gyógyszeres terápia egyelőre korlátozott.

Jelenleg egyedül az alacsony koncentrációjú atropincseppről mondható el, hogy hatásos. Az atropin az Atropa belladonna (maszlagos nadragulya) nevű növény alkaloidja, amelyet sok egyéb területen is használnak. Segítségével növelhető a szívfrekvencia, oldja a simaizomgörcsöket, lehet vele pupillát tágítani, és – egyelőre nem teljesen tisztázott módon, de tudományosan bizonyítottan – nagyon alacsony koncentrációban lassítja a szemtengelyhossz növekedését, tehát a rövidlátás előrehaladását is.”

Időben elkezdett prevenció

A gyerekek egészségi állapotát figyelemmel kísérő, rendszeres védőnői jelenlét kiskorban segít kiszűrni, ha a gyermek rövidlátó, hiszen a státuszvizsgálatok része a látásélesség-vizsgálat is.

„A rövidlátás megelőzésében segíthet az is, hogy ma már tudjuk: léteznek olyan gyerekek, akik még nem rövidlátók, de »a rövidlátás előszobájában tartózkodnak «, dioptriaviszonyaikat a korosztályos átlaggal összevetve előre jelezhető, hogy nagy eséllyel rövidlátókká fognak válni – hangsúlyozza a doktornő. – Korbeosztás szerinti percentilis görbe mutatja a korhoz rendelt átlagos dioptriaértékeket.

Éppen ezért, ha mindkét szülő rövidlátó, vagy akár csak egyikük, de nagy fokban, ami jelentős kockázati tényező, érdemes már négy-öt évesen miópia tekintetében is szűrni a gyermeket.

Így lehet a jövőre nézve előjelzést adni, esetleg végrehajtani azokat az egyszerű életmódbeli változtatásokat – szabadban töltött idő növelése, megfelelő megvilágítás –, amelyek védelmet nyújthatnak. Bizonyos esetekben, ha a családi kórtörténet kifejezetten pozitív, az sem kizárt, hogy első szemüvegként miópiakontroll-lencsét adjunk egy »kezdő rövidlátó« gyermeknek.”

A rövidlátás kockázatai

A rövidlátás nem csak azt jelenti, hogy az illetőnek szemüveget kell hordania. A –6,0 dioptria feletti, úgynevezett nagyfokú miópia jelentős kockázati tényező súlyos, akár vaksággal járó állapotok tekintetében is. Ilyen a glaukóma (zöld hályog), a szem ideghártyájának leválása, rendellenes szemfenéki érburjánzás, illetve az éleslátás helyén képződő retinasorvadás. Mindezek nagy egészségügyi és anyagi terhet jelentenek az érintetteknek és a fejlett társadalmaknak.

Üvegtetejű tantermek, természetes fények

A fejlett gazdasággal rendelkező ázsiai országokban a tantermek tetejét manapság egyre több helyen plexiből vagy üvegből készítik, hogy napfényben, minél világosabb környezetben tudjanak tanulni a gyerekek. Ha erre nincs mód, természetes fényspektrumú izzókat használnak. Utóbbiak már itthon is beszerezhetők, így érdemes az ilyen világítótesteket előnyben részesíteni főleg az olvasásra, tanulásra használt helyiségekben.

Kapcsolódó: Közel hajol a mesekönyvhöz? – Fókuszban a gyerekek látása

A cikk a Nők Lapja Egészség 2023. augusztus-szeptemberi számában jelent meg.
Kiemelt kép: Unsplash