A testszag szó kapcsán sokan egyből valami kellemetlenre gondolnak a „szag” utótag negatív kicsengése miatt, ami ápolatlanságra, rossz személyes higiéniára enged asszociálni. Pedig a testszag természetes jelenség, hiszen mindannyian rendelkezünk olyan mirigyekkel és baktériumokkal, amelyek ezért felelősek – működésük és összetételük viszont eltérő a különböző korosztályok esetében.

A testszag egyedi elegy

„Szervezetünkben közel két-négy millió verejtékmirigy található, ezeknek többféle típusuk van, és nem is mindegyik okoz testszagot. Az ekrin mirigyek száma a legmagasabb, ezek egyenesen a bőrfelszínre ürítik szagtalan váladékukat: az a szerepük, hogy a környezeti hatásoktól vagy a sportolástól felhevült test, bőrfelület hőmérsékletét csökkentsék az általuk termelt izzadság révén, melynek összetétele leginkább víz, só és lipidek.

Ezzel szemben az apokrin mirigyek leginkább a hónaljban és a nemi régióban fordulnak elő, kivezető csöveik a szőrtüszők oldalára nyílnak, oda öntik ki verejtéküket, mely lipidekben és fehérjékben gazdagabb, mint az ekrin váladék. Az apokrin mirigyek egészen a serdülőkorig nem túl aktívak, épp ezért addig nem igazán fordul elő testszag. Amikor viszont működésbe lépnek a hormonok, ezek a verejtékmirigyek is beindulnak, elkezdenek egyre több váladékot termelni, és főleg stresszhelyzetben aktiválódnak.

Itt már nemi különbségek is megfigyelhetők: a fiúknak több a szőrszáluk, erősebben izzadnak, így jellemzőbb rájuk az erős testszag – fekteti le az alapokat dr. Hatvani Zsófia bőrgyógyász PhD. –

A mirigyekből kikerülő váladék a bőrfelszínre jutva összekeveredik az ott élő, sokféle normál baktérium flórával, és ezek elegye alkotja a testszagot,

amely mindenkinél egyedi. Van, aki rengeteget izzad, de ez nem érződik rajta, míg másoknál egy egészen kevés izzadás is kellemetlenséget okoz. Az ilyen különbségek mögött genetikai okok is állhatnak. Gond általában akkor van, ha a szervezet megszokott működése felborul.”

Fotó: Unsplash

5 dolog, ami befolyásolja a testszagot

Női ciklikusság és a testszag

A nemi eltérések nem merülnek ki annyiban, hogy a nőknek kevesebb az apokrin mirigyük: esetükben a hormonális érintettség is meghatározó. „A nemi hormonok hatással vannak a mirigyváladék és a baktériumkultúra összetételére, mely változik a menstruációs ciklus során – mondja a bőrgyógyász. – A ciklus alatt a testhőmérséklet is ingadozik, ezt verejtékezéssel szabályozza a szervezet: a legerőteljesebb izzadékonyság az ovuláció és a vérzés között jellemző, főként a menzesz előtti napokban.

Ha ettől a természetes körforgástól függetlenül változás áll be, érdemes megvizsgálni, nincs-e a háttérben hormonális zavar. A cikluson túl a várandósság is érezteti hatását: ilyenkor gyakran erősödik a testszag, a menopauza során pedig fokozódó verejtékezés jellemző.” A szakorvos hozzáteszi, a testszag feromonokat is tartalmaz, így a párválasztásban is szerepe van. „Nem csak az lehet evolúciós előny, ha valakinek nincs vagy alig van testszaga.

Ha valakinél ez erősebb, találhat olyan párt, aki nem érzi annyira, nem zavarja, sőt, akár vonzónak tartja.” Azonban az is előfordul, hogy valakinek a testszaga alapvetően nem rossz, mégis taszítja a másik felet.

Időskori jellegzetességek

„Az életkorral változik a testszag, az időskor pedig különösen komplex kérdés ebből a szempontból. A kor előrehaladtával a bőr szerkezete, működése (hidratáltsága, zsírtartalma), valamint baktériumflórája is jelentős változáson megy át” – magyarázza dr. Hatvani Zsófia. A 2-nonenal nevű kellemetlen szagvegyület egy bomlástermék, mely az idő múlásával folyamatosan erősödik.

Egy, a Journal of Investigative Dermatology című folyóirat által közölt vizsgálat során a kutatók 26 és 75 év közötti kísérleti alanyok ruházatáról gyűjtött szagmintákat elemeztek. Kiderült, hogy a legidősebb résztvevők esetében a 2-nonenal háromszoros mennyiségben volt jelen a középkorúakhoz képest, míg a vegyületet a fiatalok mintáin lehetett legkevésbé kimutatni, negyven év alatt nem is volt jelen.

A Monell Chemical Senses Center kutatása pedig azt vizsgálta, hogy a testszag alapján mennyire határolható be az életkor. Míg a 20–30 és a 45–55 évesek szagmintái között nem tudtak különbséget tenni a résztvevők, addig a 75–95 évesek mintáit azonosították. „Időskorban gyakoribbak a testszagra kiható krónikus betegségek is, ilyen például a sokakat érintő diabétesz. De nemcsak a betegségek, hanem az azokra szedett készítmények is befolyásolhatják a testszagot: számos gyógyszer megváltoztathatja annak erősségét, minőségét. Az idősek jellemzően többféle készítményt szednek, és ez ilyen szempontból is hatással van rájuk” – hangsúlyozza a szakorvos, aki szerint mindezek ellenére nem törvényszerű az időskor és a kellemetlen testszag összekapcsolódása. Kiemeli, hogy nagyon sok múlik az odafigyelésen, a ruhaminőségen, a szabad levegőn töltött idő mennyiségén és a higiéniai szokásokon – fontos, hogy ezeket ne hanyagolják el.

Kóros hatások

Bármilyen életkorban érheti a szervezetet olyan hatás, amely hosszabb- rövidebb időre módosítja a korábban jellemző szagösszetételt. „A kellemetlenné váló testszag hátterében gyakran a baktériumflóra felborulása áll – ez történhet azért, mert megváltozik a jelen lévő baktériumok aránya, vagy mert olyan típus tűnik fel, amely korábban nem volt a kultúra része.

Egy másik jellemző probléma a gombás fertőzés az összefekvő bőrfelületeken: ennek hatására a bőr először kipirosodik, majd kialakul rajta egy fényes, rendkívül kellemetlen szagú nedvet eresztő réteg. Ez időskorban különösen gyakori, de túlsúly esetén is jellemző – sokszor a mell alatti részen, a hason vagy az összeérő comboknál jelentkezik.”

A bőrgyógyász arra figyelmeztet, hogy visszatérő fertőzés esetén fontos kivizsgálni a hátteret is, mert többek között akár diabétesz is okozhatja. A kezeletlen vagy rosszul kezelt cukorbetegség és inzulinrezisztencia a leheleten is érződik. „A vércukorháztartás ilyenkor felborul, ketoacidózis alakul ki: a szervezet savas állapotba kerül a magas ketonszinttől, aminek jellegzetesen gyümölcsös a szaga” – teszi hozzá a doktornő, kitérve arra is, hogy a kellemetlen lehelet gyakran nehezen különíthető el a testszagtól, illetve összeadódik azzal.

„Sokszor már ez alapján felmerülhet például a gyomorprobléma gyanúja, de máj- és vesebetegségek jelenléte is: utóbbiak a felhalmozódó toxikus melléktermékek miatt okozhatnak kellemetlenebb leheletet, illetve ez fogászati és szájüregi problémák első tünete is lehet.”

Ételek, stressz, időjárás

„A nyomelemben, kénben gazdag ételek is megváltoztatják a testszagot: ilyenek a hagymafélék (például a vörös-, póré- és fokhagyma) és a keresztesvirágú zöldségek (többek között a káposzta, kelbimbó, brokkoli, karfiol)” – hoz példát az étkezés és a testszag kapcsolatára a szakorvos. A csípős ételek és az olyan erős aromájú fűszerek, mint a curry, a kurkuma és a kömény szintén kiérződnek, de a vörös húsok, a koffein és az alkohol is illatnyomot hagyhatnak.

„Stressz hatására is változhat a testszag, mivel ilyenkor az apokrin mirigyek működése jelentősen, akár harmincszorosára is fokozódhat: a bőrfelszínre kerülő izzadság szaga általában a nagy mennyiség miatt is erőteljesebb.”

Bár a testszag nem csak nyári téma, és sokféle tényező állhat mögötte, mégse feledkezzünk meg a meleg időjárás hatásáról: ilyenkor az összeérő bőrfelületek izolálása, a laza, pamutöltözet előnyben részesítése, és az izzadást okozó, nejlonanyagok kerülése rendkívül előnyös bármilyen életkorban.

A hiperhidrózis kezelhető

„Hiperhidrózis, vagy más néven túlzott izzadás esetén a verejtékezés bizonyos helyzetekben – például mozgás vagy stressz hatására – sokkal erőteljesebben bekapcsol, mint azoknál, akiket nem érint ez az állapot. Az izzadság ilyenkor szinte csöpög, főként a hónalj, a tenyér és a talp területéről, de ez az ekrin mirigyek szagtalan váladéka. 

A hiperhidrózis nem a testszag miatt kellemetlen, hanem a szociális életet nehezíti meg: rendkívül kínos például az, amikor valaki nem tud egy tollat megfogni egy vizsgán vagy egy állásinterjún, a ruhái foltosodnak, sárgulnak.

Pszichésen ez megterhelő állapot” – számol be dr. Hatvani Zsófia. Jó hír viszont, hogy van rá orvosi megoldás. „Az onabotulinumtoxin segítségével a verejtékezés kikapcsolható a hónalj területén, így nagyon eredményesen kezelhető: a panaszok megszűnésével az érintettek életminősége jelentősen javul. A kezelést átlagosan fél-háromnegyed évente meg kell ismételni, de vannak, akiknek az évi egy alkalom is elegendő.”

Babaillat: mítosz vagy valóság?

Az újszülöttek illatáért sokan egyenesen rajonganak, a tudomány pedig próbálja megfejteni, mi is ez, és miért olyan vonzó. Johannes Frasnelli, a Quebéci Egyetem anatómia tanszékének docense evolúciós szerepet tulajdonít neki: szerinte a szülők és a kicsik közötti kötődés kialakulását segíti, kötődési ingerként hat az emberi agyra.

Az általa vezetett kutatásba harminc nőt vontak be, a csoport fele nemrég szült, a másik felének viszont még nem volt gyermeke: azt vizsgálták rajtuk, hogy az agyuk hogyan reagál, ha megszagolják egy kétnapos csecsemő ruháját. Mindkét csoport agyi aktivitása fokozódott, az anyáké viszont erőteljesebben.

Az újszülöttek illata pár hétig érezhető, a babák valószínűleg a fejükön keresztül ürítik azokat a szekrétumokat (mirigyváladékokat), amelyek ezt az illatot adják – de a magzatmázmaradványok és a magzatvíz több hónapos hatása is érvényesül benne, különösen az első napokban.

Ha ilyen a testszagod, egészségesebb vagy, mint gondolnád!

Szöveg: Nádasi Eszter, kiemelt kép: Unsplash, a cikk a Nők Lapja Egészség 2023. augusztus-szeptemberi számában jelent meg.