A 47 éves színészt nem látjuk romkomokban, nincs tinikből álló rajongótábora, nem szerepel kigyúrva Marvel-filmekben, mégis van két Laurence Olivier-díja, két IFTA-díja, és elnyerte a Brit Akadémia televíziós díját is. Hogy miért? Egészen egyszerűen azért, mert szikrázóan tehetséges. Vegyük is végig, hol csillogtatta meg képességeit a Sherlock sorozaton kívül!
Már a Ryan közlegény megmentésében is kapott szerepet, ezt a Hosszú út az éjszakába című színdarab követte, amiért 1998-ban megkapta az év színészének járó díjat. Ewan McGregor oldalán is megnézhettük a Nora és Joyce című filmben, amit további színpadi munkák és mozik követtek. Sokféle szerepben kipróbálta magát, de például
a 2001-es Az elit alakulatban cseppet sem érezte jól magát – annak ellenére, hogy a legnagyobb színészek mellett játszhatott.
Pályája meredeken ívelt felfelé, a Broadway-en Julianne Moore és Bill Nighy mellett lépett színpadra, 2008-ban pedig a John Adams sorozatban játszotta Meryl Streep lánya, Mamie Gummer testvérét. Rádiójátékok, hangoskönyvek, színpadi és filmes szerepek, főgonoszok vagy ártatlanul halálra ítélt szereplők, gyilkos csalók, szexi és szerelmes pap a Fleabag című sorozatban: Andrew Scott mindenben brillírozik.
Legutóbb a Mind idegenek vagyunk című angol filmdráma egyik főszerepében mutatta meg az érzékeny oldalát. A történet két férfi kapcsolatáról, a családi viszonyokról, az elengedésre és a kapcsolódásra való képességünkről ad nagyon finom és intim képet, most pedig a Netflixen a velejéig gonosz Ripley-t alakítja fekete-fehérben, művészien.
Andrew Scott zsenialitása
Scott 2014-ben már szerepelt a Mind idegenek vagyunk című drámához hasonló témájú filmben. A Pride (magyarul Büszkeség és bányászélet címmel jelent meg) igaz történetet dolgoz fel 1984-ből, amikor meleg aktivisták kezdtek pénzgyűjtésbe a sztrájkoló bányászok megsegítésére. A két közösség nem is állhatna egymástól távolabb, mégis megtalálják a közös hangot. A homoszexuális színész számára bizonyára a film üzenetértéke is fontos volt.
Scott zsenialitása azonban mégis abban rejlik, hogy páratlan szenvedéllyel, finomsággal, átütő erővel formál meg minden karaktert. Csak hogy még egy példát említsünk: a londoni Duke of York’s Theatre színházban Csehov Ványa bácsiját úgy írták újra, hogy minden szerepet ő játszik benne. Egyedül van a színpadon, mégis, egy percig sem unatkozunk. (Az előadást a National Theatre Live jóvoltából talán hazánkban is megnézhetjük majd a képernyőn.)
A színészet mellett sokféle hobbija van, az egyik az öltözködés – pláne vörös szőnyeges eseményeken. Az idei Met Gálán éppúgy megdöbbentette az embereket, mint máskor szokta. Saját bevallása szerint szeret játszani és úgy öltözni, hogy látszódjon: egyáltalán nem fél a kritikáktól. Úgy fogalmaz, hogy természeténél fogva mindig is lázadó volt, sosem érdekelte túlzottan, hogy mit gondolnak róla az emberek.
Éppen ezért, annak ellenére, hogy nevét most már tényleg az egész világon ismerik, nem szeretne mindenáron nagyszabású filmekben szerepelni. „Egyszerűen nem azzal szeretném tölteni az időmet, hogy hét hónapon át forgatáson legyek és csak csirkét és brokkolit egyek – nyilatkozta, hozzátéve: szeretné továbbra is meglepni az embereket, esetleg visszatérni eredeti szenvedélyéhez, ami a rajzolás és a festés. – Szeretném felfedezni jobban ezt az oldalamat. Szeretnék minél színesebb életet élni.”
Nem Scott játszotta az egyetlen szexi papot a filmvásznon: másik két színész is híressé vált így. Melyikük a kedvenced?
Kiemelt kép: Steve Granitz/FilmMagic/Getty Images