Korunk egyik legjobb énekesnője. A vintage melankólia amerikai csillaga. Hollywoodi glamúrlány. Férfifaló. Drogos nőszemély, fiatalokra káros dalszövegekkel. Marilyn Monroe-utánzat. Gengszter Nancy Sinatra. Antifeminista. Rasszista. Lana Del Rey-re már tényleg mondtak mindent, és annak az ellenkezőjét is. Egy biztos: ennyire egyedi hangzásvilágot és fájóan őszinte szövegeket nem sokan tudnak felmutatni az utóbbi évtizedekben.
Lana Del Rey több mint tízéves karrierje látott már jó néhány botrányt, rögtön az elején például arról ment a heves vita, hogy kicsoda is ő valójában. Mindenfélét írtak róla az újságok, azt is, hogy egy lakókocsiparkban nőtt fel szerény körülmények között, ahogy azt is, hogy az apja milliomos, és az énekesnő csak eljátssza a befutott szegény lányt.
Született: Elizabeth Grant
Az igazság az, hogy Elizabeth Woolridge Grant 1985. június 21-én született New York államban, és itt is nőtt fel a Lake Placid nevű, akkor kilencszáz lelket számláló kisvárosban, átlagos körülmények között, bár tény, hogy édesapja jóval később „beszállt az internetbe” (Vágási Feri után szabadon) és azzal már szépen keresett. Az énekesnő eleinte Lizzy Grant néven lépett fel, majd folyamatosan váltogatta művészneveit. Volt Lana Rey Del Mar, Sparkle Jump Rope Queen (Szikrázó Ugrókötél Királynő) és May Jailer is, míg végül kikötött a spanyolos hangzású Lana Del Rey névnél.
A mai napig vita tárgya, hogy az énekesnő vajon mennyire autentikus, és hol helyezkedik el valójában a Lizzy Grant-Lana Del Rey tengelyen. Ő ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy
soha nem volt színpadi perszónája, mert sosem volt rá szüksége, és a jövőben sem lesz.
Az pedig teljesen természetes, hogy a karrierje kezdetén keresgélte önmagát, az idő előrehaladtával viszont ő is változik, és ez meglátszik a stílusán, a külsején, a zenéjén és a szövegein is. Az biztosan látszik, hogy önérzetes és szenvedélyes: időről-időre kifakad a közösségi médiában a róla terjesztett valótlanságok vagy éppen a dalait ért kritikák miatt, aztán nemegyszer ezeket az írásbeli kirohanásokat gyorsan törli is. Azt például nagyon rosszul viselte, amikor antifeministának és rasszistának bélyegezték.
Miután évekig úgy érezte, hogy a média manipulálja és zaklatja, rászokott arra, hogy az interjúk alatt ő is bekapcsolja a saját telefonját és rögzíti a beszélgetést, biztos, ami biztos. Nem számít kezesbárány interjúalanynak, lazán hárítja az unalmasnak vagy lényegtelennek tartott kérdéseket, és gyakori válasz nála a „No comment”.
Időutazó sanzonénekesnő
Lana hangjának leírására általában az angyali, éteri, égi jelzőket használják, ugyanakkor füstösnek és érdesnek is titulálták már. Számos zenei producer meg akarta mondani neki, milyen hangon énekeljen, néhányan pedig arra buzdították, hogy hagyja el a régi sanzonénekesnőkre jellemző „levegős” énekstílust, amely később a védjegyévé vált. Széles alt hangterjedelme több mint három oktávot ölel fel, könnyeden vált a magas hangokról és a kislányos hangszínről az alsó regiszterre és a jazzes díszítésekre. Dalainak sajátja egyfajta fülledt, bágyadt és epekedő, melankolikus hangulat.
Egyedülállóan érzelmes előadásmódja tömegeket szólít meg, saját bevallása szerint a legfontosabb, hogy úgy adja elő a dalait, hogy azok a hallgatót gondolatban máshová repítsék.
Stílusát nevezték már alternatív és álompopnak, indie és barokk popnak, pszichedelikus rocknak és „Hollywood sadcore”-nak is, amit talán hollywoodi bánatzenének lehetne fordítani. Eddig kilenc albuma jelent meg, amelyek zenei váza többé-kevésbé ugyanaz, ám minden alkalommal különböző műfajok stíluselemeivel egészíti ki azt, a raptől a rockon át a jazzig. Szeptemberben jelenik meg Lasso című, tizedik stúdió albuma, amellyel először kalandozik el a country műfaj világába. Az 1950-es és 1960-as évek Amerikája iránti nosztalgia állandó eleme a zenéjének, ahogy ő fogalmaz: „Még meg sem születtem az ’50-es években, de úgy érzem, mintha ott lettem volna”.
Jaj, azok a dalszövegek…
Lana szövegei általában nem habkönnyűek: toxikus párkapcsolat, erőszak, droghasználat, kétségbeesés, öregedés és halál jelenik meg bennük. Ultraviolence című albumán egy férfi és egy nő közötti bántalmazó kapcsolatról ír, amelyben a mérgező férfi nem más, mint az alkoholizmus megszemélyesítése. Kritikusai több oldalról is támadják.
Egyesek szerint rossz példát mutat a fiatal lányoknak azzal, hogy a férfi-női kapcsolatot alá-fölérendeltségi viszonyrendszerként írja le, ahol a nő a kiszolgáltatott fél.
Emiatt antifeministának is nevezték, amit ő kikér magának: szerinte nem a szövegeivel van a probléma, hanem azzal, hogy a világon rengetegen valóban így élnek, talán anélkül, hogy felismernék. Lehet, hogy éppen az ő dala nyitja fel valakinek a szemét. Lana a magánéletéből merít a szövegeihez, ő tényleg átélte ezeket a romboló hatású családi, szerelmi viszonyokat. Saját szenvedése és küzdelmei jelennek meg a dalaiban, vagy éppen a pillanatnyi boldogság (illúziója), amelyet ezekből a kapcsolatokból kapott.
Nem csak dalszövegeket ír, Violet a fűben hátrahajol címmel 2020-ban saját fotóival illusztrált verseskötetet adott ki, amely hangoskönyv formában is megjelent – ezen Lana maga olvassa fel a költeményeket. Magyarul Tóth Réka Ágnes és Simon Márton költők fordításában olvashatjuk a verseket, a velük készült interjúban többek között szó esett arról is, hogyan egyeztethető össze világsztár státusz és a költői szárnypróbálgatás.
Az American Idol című műsor felvételén vendégelőadóként 2012. március 22-én Hollywoodban (Fotó: FOX via Getty Images)
Videóklip-nosztalgia és lámpaláz
Manapság már nincs olyan jelentősége a videoklipeknek, mint a kilencvenes-kétezres években, amikor egy-egy dalhoz – és annak sikeréhez – elengedhetetlen volt a méltó vizuális támogatás. Lana Del Rey ebben újat hozott, ráadásul nem szuperdrága és nagyszabású kisfilmekkel, hanem épp ellenkezőleg:
klipjeit gyakran jellemzi a retró hangulatú filmszerűség, olyanok, mint a kézi kamerával felvett otthoni családi videók.
Sok esetben a felvételeket valóban saját maga készítette. Később aztán lettek neki is nagy költségvetésű klipjei, de a tipikus Lana-hangulat ezekben is megmaradt. Egyik leghíresebb ezek közül a National Anthem (Nemzeti himnusz) című dalhoz készült klip, amely a Kennedy-gyilkosság parafrázisa: az elnököt egy fekete rapper, ASAP Rocky jeleníti meg, Lana pedig Marilyn Monroe-t és Jackie Kennedy-t is megidézi.
Bár videoklipek terén még a legfinnyásabb kritikusok sem találnak fogást rajta, élő fellépéseivel kapcsolatban nem ez a helyzet. Elhíresült egyik korai, 2012-es tévészereplése a Saturday Night Live című műsorban, ahol nagyon bizonytalanul – helyenként kifejezetten fakón és gyengén – énekelt, még paródia is született róla.
Azóta egyetlen élő tévés fellépést sem vállalt – 2020-ban ugyan élőben énekelt Jimmy Fallon műsorában, de azt nem közönség előtt vették fel a pandémia miatt. Ő ezt azzal magyarázta, hogy lámpaláza van, és a tévéfellépésekbe még bele kell nőnie, de ennek valahogy még nem volt itt az ideje, szemben a koncertezéssel és turnézással, amit egy évtizede rendszeresen űz, a kezdeti bizonytalanságot leszámítva, régóta kifogástalan minőségben.
Riválisok helyett barátok
A női előadókat és celebeket a média szereti egymásnak ugrasztani, nincs is jobb kattintásvadász hír két híres nő nyilvános veszekedésénél. Ezt Lanával is megpróbálták már néhányszor eljátszani, de ő köszöni szépen, nem kér belőle, és versenyzés helyett inkább jó viszonyt ápol pályatársaival. Taylor Swift ma a pop/country/folk zene királynője, úgyhogy éppenséggel utálhatnák is egymást Lanával. Ők viszont több mint tíz éve barátok, akik támogatják egymást és közös dalokat vesznek fel.
Swift 2022-es Midnights című albumán szerepelt kettejük duettje, a Snow on the beach (Hó a tengerparton). Amikor 2023 márciusában Swift megkezdte a The Eras Tour című világkörüli turnéját, egy Las Vegas-i koncerten meglepetésként eljátszotta közös dalukat, és a közönség előtt így méltatta Lana akkori új albumát: „Srácok, annyira jó! Ezt valószínűleg már tudjátok. De egyszerűen rendkívüli. Szerintem ő a legjobb, akink van. Ezért úgy gondolom, hogy prioritásként kell kezelnünk, hogy streameljük, megvegyük, támogassuk ezt az albumot és ezt a művészt”.
Nemrég Lana is elismerően nyilatkozott kolléganőjéről, amikor a BBC arról kérdezte, mi lehet Swift sikerének titka: „Akarja. Annyiszor mondta már nekem, hogy mindenkinél jobban akarja. És milyen csodálatos – pontosan azt kapja, amit akar. Elhivatott, és úgy gondolom, ez tényleg kifizetődik”. Hasonlóan jó a kapcsolata a nála tizenhét évvel fiatalabb Billie Eilish-sal is, akinek Lana bevallottan fontos zenei inspirációja és példaképe. Az idei Coachella fesztiválon két duettet is énekeltek, ahol Lana a mai generáció hangjának nevezte ifjú kolléganőjét.
Kiemelt kép: Lana Del Rey portrét áll a seattle-i 107.7 The End című rádióműsor felvételén 2019. október 2-án (Fotó: Mat Hayward/Getty Images)
