- A lépésszámláló csak azt mutatja, mennyit mentünk, de az aktivitást nem mutatja, hacsak nem kombináljuk pulzusméréssel is.
- A 10 000 lépés naponta már egy jó kezdés, de mit kell tenni, hogy a napi séta felérjen a sportolással?
- A lépések technikáján van hangsúly, ha jól lépkedünk, növelhetjük a hatékonyságot.
Önmagában a séta nem biztos, hogy elég a teljes életmódváltáshoz, de egy nagyon jó kiindulási pont, ha például a napi autózást gyaloglásra cseréljük. Nem kell persze teljesen lemondani az autóhasználatról, de sok esetben a kényelmünk feladásával kiváltható lenne az autózás. Lebegjen a szemünk előtt, hogy ez a séta lesz a napi mozgásunk!
Írtunk már arról, hogy a 10 000 lépés az ajánlott napi lépésmennyiség, amivel már jelentősen felpörgethetjük az anyagcserénket, átmozgathatjuk a testünket, felpezsdíthetjük a vérkeringést. Na és persze a mentális egészségnek is jót tesz, vagyis tényleg rengeteg előnye van. De séta és séta között nagy különbség lehet.
Ebben a régebbi cikkünkben írtunk arról részletesen, hogy honnan jött a napi 10 000 lépés mítosza és a napi séta ajánlása.
Valójában egy jó marketingfogás volt egy óragyártó cég részéről, de azért nem áll távol az igazságtól, hogy ennyi gyaloglással már tényleg tehetünk az egészségünkért. Ahogy korábban írtuk, ez viszont egyénfüggő, hogy kinek mennyi mozgás számít hatásosnak.
Például egy túlsúlyos embernek 120-180 kg megmozgatása 10 000 lépés erejéig már igen megterhelő.
Míg egy fitt, fiatal, sokat sportoló embernek ez a mozgás még talán szinten tartásnak sem elég.
A WHO szerint egy átlagos felnőttnek (18-64 év között) hetente legalább 150-300 perc mérsékelt, vagy 75-150 perc magasabb intenzitású testmozgásra van szüksége ahhoz, hogy hosszú távon megőrizhesse egészségét. Jó, jó, de egy pontos lépésszámot kérhetünk ehhez a kihíváshoz?!
Ezt nem olyan könnyű megállapítani, hiszen a gyaloglás hatékonyságát befolyásolja a korunk, a súlyunk, a terep, a sebesség és egy új szempont is.
Sétáljunk okosan!
Egy új, amerikai kutatás azt mutatta ki, hogy átlagos testalkatú felnőttek esetében az vált be, ha váltogatták a séta ütemét, vagyis a lépések hosszát és sűrűségét. 1%-kal nő a séta intenzitása egyből, ahogy ritmust váltunk.
A vizsgálatban 24 éves felnőttek lépéseit vizsgálták, akiknek átlagos testsúlyuk 70,5 kg volt, és
a kísérlet alatt változtatták a sétájuk gyorsaságát, a lépések hosszát, ez pedig különös felfedezéséhez vezetett.
Egy mozgásérzékelő rendszer rögzítette a fiatalok lépéshosszát a szokásos 1,2 méter/másodperc sebességnél. Majd ezek után egy második 5 perces futópados séta során úgy manipulálták a lépéseiket, hogy megvilágították azt a helyet, ahova a résztvevőknek lépniük kellett. A pozíciókat az átlagos lépéshossznál 5, illetve 10%-kal rövidebb és hosszabb lépésekkel variálták, és úgy tűnik ez utóbbi lett a kulcsa a hatékonyabb sétának.
A kísérleti alanyokon egy maszk is volt séta közben – ez a maszk az általuk kifújt szén-dioxid mennyiségét mérte, ennek a gáznak a mértéke nő a leheletben, ahogy nő az mozgás intenzitása.
A tanulmány társszerzője, Adam Grimmitt, a Massachusetts Amherst Egyetem mozgásfiziológiai szakértője elmondta: „Okkal feltételezzük, hogy a lépéshossz gyakori váltogatása, a lépések variálása gyorsítja az anyagcserét gyaloglás közben”.
Az eredmények leginkább az idősebbek, különösen a neurológiai betegségekben szenvedők számára lehetnek relevánsak, hiszen rájuk jellemző, hogy nem tudnak egyenletesen sétálni, lépni, ezt pedig érdemes lenne előnnyé kovácsolni. Még folynak a kutatások, hogy milyen lépéshossz-variációk lehetnek a leghatékonyabbak.
Tudtad, hogy a séta a kreativitást is fejleszti, sőt boldogsághormonokat is felszabadít?
Kiemelt kép: Getty Images