Az Adriai-tengerben főként palackorrú delfinekkel találkozhatunk, de az elmúlt években a regionálisan kihaltnak vélt közönséges delfinek is megjelentek. A Blue World Institute kutatói a Kornati Nemzeti Park közelében pár évvel ezelőtt több mint 50 közönséges delfint figyeltek meg, ami arra enged következtetni, hogy a faj időszakosan ugyan, de évről évre magasabb számban tehet látogatást a térségben.
A közönséges delfinek egykor Horvátország legnépesebb delfinfajának számítottak. Évtizedekkel ezelőtt a jugoszláv állam azonban úgy határozott, hogy veszélyeztetik a halállományt, ezért az ötvenes években közel 800 delfin lelte halálát csak az Adriai-tenger északi részén.
A fajnak a túlhalászás, illetve a globális felmelegedés okozta környezeti változások sem kedveztek, így a hetvenes évekre szinte teljesen eltűntek a térségből – mindezek fényében tehát igazi sikertörténetnek számít, hogy a horvát törvények szerint azóta szigorúan védett, nagy örömmel fogadott populációk ismét megjelentek az adriai vizeken.
Bár nem nevezhető mindennapos látványnak, Horvátországban viszonylag gyakoriak a delfinészlelések – különösen május és szeptember között. Ha szívesen látnánk élőben is a tengerek és óceánok legjátékosabb képviselőit, számos delfinnéző hajókirándulás közül szemezgethetünk Dalmáciában.
De nem feltétlenül kell plusz pénzt költenünk az élményre, hiszen ha szerencsénk van, a partról bámészkodva is találkozhatunk halászhajókat követő csoportokkal.
Így történt ez velünk nemrég egy hangulatos primošteni étterem tengerre néző teraszán, ahol legnagyobb meglepetésünkre a tonhalsteak mellé még „delfinshow” is járt. A steak egyébként kétségkívül finom volt – ahogyan minden más is –, de tősgyökeres alföldi lányként az éhségem is megszűnt létezni a fel-felbukkanó uszonyok láttán.
Delfinek Primoštenben (Fotó: Mohos Márton/24.hu)
Ha nem ismerném az illemet, és nem tudnám, hogy Horvátországban egyébként nem megengedett delfinekkel úszni – mert egyrészt tiltják a vadon élő állatok védelmét szolgáló törvények, másrészt betegségeket adhatunk át nekik, illetve kaphatunk el tőlük –, szinte biztos, hogy azonnal fejest (a valóságban inkább hasast) ugrok a tengerbe.
Ahhoz, hogy ezeket a lenyűgöző lényeket a jövőben is láthassuk, tisztes távolságból, élőhelyüket és biztonságukat óvva kell csodálnunk őket. De a természet és az állatvilág szerelmeseinek akkor sem lehet okuk panaszra, ha a delfinek éppenséggel szégyenlősebb kedvükben vannak. Ahogyan azt mi is megtapasztalhattuk, Dalmácia állat- és növényvilága hihetetlenül gazdag, ami egy perce sem engedi, hogy a különleges látnivalókra szomjas természetjárók unatkozzanak – különösen akkor, ha a térség nemzeti parkjait tervezzük feltérképezni.
Napfényes nyaralásra vágysz? Kattints a linkre, és ismerd meg Európa 10 legnaposabb városát!
Krka Nemzeti Park
Ami Šibenik-Knin megye karsztvidékeinek egyediségét, történelmi látnivalóit és ritka természeti jelenségeit illeti, Európa egyik legértékesebb madártani megfigyelőhelyét, a több mint 200 (köztük számos védett) madárfajnak otthont adó Krka Nemzeti Parkot mindenképp megéri útba ejteni.
A 109 km²-es területet 1985-ben nyilvánították nemzeti parkká, bár története még ennél is régebbre nyúlik vissza: ókori római települések maradványai, középkori kolostorok és 19. századi vízimalmok alkotnak harmonikus egységet a természettel. Ahogyan a neve is sejteti, a park a Krka folyó ölelésében fekszik, és összesen hét, geológiai szempontból igencsak érdekes mésztufa vízeséssel – Bilušića buk, Brljan, Manojlovač, Rošnjak, Miljacka, Roški és Skradinski buk – büszkélkedhet.
Bár mindegyik egyedi karakterrel és szépséggel rendelkezik, a leghosszabb és leglátogatottabb vízesés mind közül a szigetek és tavak alkotta Skradinski buk, amit egy hangulatos és biztonságos úthálózaton keresztül vehettünk szemügyre. Külön érdekesség, hogy éppen itt találhatók az egykori Krka vízerőmű maradványai is, melynek köszönhetően 1895-ben Šibenik lett az első város a világon, amely váltóáramú közvilágítást használt.
Tekintve, hogy természeti szépsége, növényvilága mellett rendkívül gazdag állatvilággal is rendelkezik, a hely szinte érintetlen ökoszisztémájának aligha akad párja Európában.
Csak a Krka Nemzeti Park földalatti faunája több mint 170 – többségében endemikus és védett – állatfajnak ad otthont.
A vizes, mocsaras területek felé fordulva húszféle halfajjal és számos kétéltűvel, a sziklás és bokros területeken pedig hüllőfélékkel találkozhatunk. Ami az emlősöket illeti, a park lenyűgöző állatvilágát többek között denevérek, mókusok, pelék, vidrák, sőt, alkalomadtán farkasok is színesítik.
Bár a találkozás esélye kicsi, az itt élő hüllők közül egyedül az orrcsúcsán lévő pikkelyszarvról felismerhető homoki vipera számít emberre is veszélyes fajnak, így – ahogyan hazánkban a keresztes- és rákosi vipera miatt, úgy – itt sem árt körültekintőnek lennünk. Mivel május közepén még nem nyüzsgött annyi látogató a park területén, egy (szerintem) balkáni haragossiklóval nekünk is sikerült összefutnunk, aki a sajtó tapintatos érdeklődésére igencsak szégyenlősen, szinte nevét meghazudtolva reagált.
Hát nem édes? (Fotó: Mohos Márton/24.hu)
Kornati Nemzeti Park
Ahogyan a Krka-, úgy a Kornati Nemzeti Park is megér egy egész napos kirándulást, ami kihagyhatatlan látnivalók tárházát kínálja a hozzám hasonlóan megszállott tengerrajongóknak. Ha a bőrünkön is megtapasztalnánk a víz ősi erejét (akár szó szerint is), a végeláthatatlan tengerből kimagasló sziklafalak látványa garantáltan felér egy kiadós meditációval – még hetekkel az utazás után is.
A számos szigetből, szigetecskéből, aprócska falvakból, zátonyokból, lagúnákból, tagolt partokból és hatalmas sziklafalakból álló tengeri paradicsomot 1980-ban nyilvánították természetvédelmi területté. A Kornati felé tartó hajós kirándulások az Adriai-tenger egyik legvédettebb területét, a Telašćica Natúrparkot is érintik, melynek egyik fő látványossága a tengernél is sósabb Mir-tó.
Az utolsó jégkorszak végével víz lepte el az egykor teljesen száraz karsztfennsíkot, ahol a tengervíz napjainkban földalatti mikrorepedéseken, valamint a tópart legalacsonyabb pontján keresztül tud behatolni. Az intenzív kipárolgás miatti magas sótartalomhoz, illetve a különleges mikroklímához csak néhány apróbb tengeri élőlény tudott alkalmazkodni, így nagyobb halakra nem, rákokra, kagylókra, csigákra, és friss sós levegőre viszont annál inkább számíthatunk.
A Mir-tó partján (A cikk szerzőjének fotója)
Látnivaló azonban így is bőven akad, hiszen a natúrpark teljes területe 70,50 km², ahol a szárazföldön egyaránt megtalálhatók csupasz sziklák, mediterrán aleppói fenyők, szőlőültetvények, olajfa-ligetek és régészeti örökségek is. Nem beszélve a Kornati-szigetcsoport változatos tengeri élővilágáról, amit a csónak fedélzetéről is szemügyre vehetünk. Bár ezúttal nem volt szerencsénk, a térségben hajózva viszonylag nagy esély van arra, hogy delfineket is lássunk.
Városnézés (majdnem) madártávlatból
Aki szeretne, akár extrémebb vizek felé – vagy inkább fölé – is evezhet, a térség ugyanis átcsúszópályákból, azaz zipline-okból sem szenved hiányt. Ha elég bátrak vagyunk hozzá, júniustól Horvátország egyik legjelentősebb középkori építményéből, Knin várából csúszva is megcsodálhatjuk a Krka folyó kanyonját.
Felmérvén helyben a magasságokat, a tériszonyom parancsára jómagam inkább behúztam a kéziféket, de akit érdekel, hogy milyen is lehet madártávlatból gyönyörködni a tájban, az kattintson tovább bátor kollégám beszámolójára.
Program nélkül azonban így sem maradtam, hiszen a vár környéke is tartogat kellemes meglepetéseket. Ljubač felé tartva, a Krka folyó mentén egy hangulatos gyalogos ösvény felé vettem az irányt, ahol itt-ott horgászó helyiekkel, de leginkább a természet békés csendjével találkoztam. Ha úgy tartja kedvünk, a régió természeti szépségét két keréken is felfedezhetjük – a könnyűtől a nehezített terepig összesen 13 biciklis túraútvonal található Knin körzetében.
Barangolás a Krka partján (A cikk szerzőjének fotója)
Egy kiadós sétát maga Knin városa is megér. A település kulcsfontosságú szerepet játszott a délszláv háború alatt: Knin és környéke a Vihar hadművelet helyszíne volt, melynek során 1995-ben a horvát erők visszafoglalták a szerbek által ellenőrzött területeket, beleértve Knint is. A csata következményei nem múltak el nyomtalanul, de ma már béke és csend honol a bájos, turisztikailag folyamatosan fejlődő városban.
Minőség és profizmus a tányéron
Ennyi izgalom után nem csoda, ha megéhezik az ember. Ha pedig farkaséhesek vagyunk, a lehető legjobb helyen járunk: a horvát vendégszeretet egy percig sem hagyja, hogy étlen-szomjan kóricáljunk!
Míg az isztriai térségben a szarvasgomba, addig Dalmáciában a pršut, vagyis a hagyományos dalmát sonka a sláger, amivel akkor is hajlandó vagyok kivételt tenni, ha sokadik nekifutásra próbálok vegetáriánus lenni. Tudom, jó kifogás, de ha már egyszer nyaralunk, akkor nyaraljon a gyomrunk is, nem igaz?
Dalmácia ráadásul kiterjedt borvidék, ahol a kopár, meredek lejtőktől a dimbes-dombos lankákig szinte mindenhol találkozhatunk szőlőültetvényekkel. Egy hangulatos primošteni borászatban mi is megízlelhettük a térség kiváló minőségű nedűit, melyek közül a babić és a debit ágyazott meg leginkább az ezután következő ebédnek.
Ha már az ebédnél tartunk: lévén, hogy egyszerre közép-európai és mediterrán állam, Horvátország igencsak sokszínű gasztronómiával büszkélkedhet. Ahogyan minden tengerhez közeli térségben, úgy Dalmáciában és Šibenik-Knin megyében is hangsúlyosabb a „legkönnyebben tartható és legegészségesebb diétaként” jellemzett mediterrán étrend – ami
nem véletlenül került fel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökségének listájára.
Feldolgozott ételekkel aligha, friss, teljes értékű összetevőkkel, helyi olívaolajjal, rengeteg gyümölccsel, zöldséggel, mennyei sajtokkal, ómega-3 zsírsavakban gazdag halakkal és tengeri herkentyűkkel viszont annál inkább találkozhatunk a dalmát éttermek étlapjain. Bár némi odafigyeléssel minden itthoni étkezésünkbe csempészhetünk hasonló elemeket, a frissesség, az ár-érték arány és az elkészítés módja nagyon nem mindegy. Töltsünk bármennyi időt is az Adriai-tenger mellett, mindenképp élvezzük ki a térség nyújtotta minőséget és vendégszeretetet!
Biztonság és kényelem – tudj meg mindent Európa legtisztább fürdőhelyeiről is!
Kiemelt kép: Kornati-szigetek – Fotó: Getty Images
