Magyarországon legutóbb 1999-ben volt teljes napfogyatkozás, legközelebb pedig 57 év múlva, 2081. szeptember 3-án köszönt ránk újra ez a ritka égi jelenség. (Bár 2075. július 13-án is lesz, akkor egy kisebb, úgynevezett gyűrűs napfogyatkozás tanúi lehetünk.) Persze ekkor sem szabad majd „csak úgy” a Napba nézni, sőt!
Napfogyatkozás idején még a megszokottnál is veszélyesebb a fény felé tekintenünk. Szerencsére a megfelelő eszközökkel a vész minimálisra csökkenthető – de még annál is jobban tesszük, ha fotón vagy videón nézzük (vissza) a napfogyatkozást.
Az első, napfogyatkozást megörökítő fotográfia 1851-ben készült, és olyan jól sikerült, hogy nemcsak maga a napkorona, hanem több napkitörés is remekül látható rajta. A dagerrotípiát egy Berkowski nevű fotós készítette július 28-án kora délután a königsbergi csillagvizsgálóból.
Az alábbi Nők Lapja cikkben a 70 évvel ezelőtti, 1954. június 30-i részleges napfogyatkozásról írtunk. A technológiának hála pedig most egy videót is tudunk mutatni, ha esetleg lemaradtál volna róla annak idején…
Nők Lapja 1954/24: Június 30-án napfogyatkozás
A teljes napfogyatkozások már a legősibb idők óta izgalmas eseményt jelentettek az emberiség életében. Már az ókori Kínában észrevették, hogy körülbelül 18 évenként ismétlődik ez a természeti jelenség. Két kínai csillagászt, Hi-t és Ho-t a császár le is fejeztetett, mert részegségükben elfelejtettek egy napfogyatkozást bejelenteni.
A teljes napfogyatkozás tüneményes szépségű jelensége, lenyűgöző látványa az ókori egyiptomiak képzeletét is megragadta. Napistenük képét hatalmas szárnyakkal ábrázolták. Ezek a szárnyak bizonyára onnan erednek, hogy teljes napfogyatkozás idején már ők megfigyelték a Napot ilyenkor sugarasan körülvevő fényt — a napkoronát — és ezt a Nap szárnyainak vélték.
Ma már tudjuk, hogy a napfogyatkozás nem véletlen jelenség, hanem törvényszerű oka van. Napfogyatkozás mindig akkor jön létre, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy egyenesbe kerül, mégpedig úgy, hogy a Hold ekkor a Föld és a Nap között van.
Ez csak újholdkor lehetséges, de nem minden újholdkor következik be, mert a Hold rendszerint vagy valamivel a Nap „fölött” vagy „alatt” vonul át az égen, tehát árnyéka ilyenkor a Föld „fölé” vagy „alá” vetítődik. Amikor a Hold egészen pontosan a napkorong elé kerül, árnyékát a Földre vetíti és a Földnek azon keskeny területsávjáról, ahol árnyéka végigvonul, napfogyatkozás látható
A Hold Földre vetített árnyékának bizonyos részeire a Nap egyetlen pontijáról sem jut fény: itt teljes napfogyatkozás van. Az árnyékterület más részeiről nézve a Hold a Napnak csak egyes részeit takarja el: ilyen lesz a június 30-i, Magyarországról is megfigyelhető részleges fogyatkozás. A részleges fogyatkozás sávja általában 7000 km széles.
Mivel ez kisebb, mint a Föld átmérője, a napfogyatkozás nem látható mindenünnen. A június 30-i magyarországi részleges napfogyatkozáskor különösebb elsötétedés nem lesz észlelhető. A napkorong szabadon maradó része ugyanis még elegendő fényt sugároz ahhoz, hogy ne lehessen észrevenni lényegesebb elsötétedést. Kormozott üvegen keresztül azonban megfigyelhetjük, hogyan vonul a Nép tányérja elé a holdkorong, hogyan fedi el egy jó részét, majd ismét elvonul előle.
A legszebb látvány
A legszebb látvány és tudományos szempontból is a legérdekesebb a teljes napfogyatkozás. Ilyenkor láthatóvá válik a Nap légköre, a napkorona, amelyben különleges, laboratóriumban elő nem állítható körülmények közt tanulmányozhatjuk a Nap anyagát, tulajdonságait.
Ezért szerveznek expedícióikat a napfogyatkozás megfigyelésére.
Teljes napfogyatkozáskor a Nap peremén hatalmas, fényes kiszökelléseket is megfigyelhetünk. Ezek tulajdonképpen a Nap légkörében mozgó gázképződmények, amelyek nagy magasságokba lövellnek. Nevük: protuberancia.
Sajnos, a teljes napfogyatkozások rövid ideig tartó jelenségek. Nálunk Magyarországon legközelebb 1999. augusztus 11-én délben lesz látható teljes napfogyatkozás.
Az 1954. június 30-i napfogyatkozás adatai Budapesten a nyári időszámítás szerint: kezdete 13 óra 50 perckor; legnagyobb fogyatkozás 15 óra 07 perckor; a Hold ekkor a Napkorong 82 százalékát takarja el. A fogyatkozás véget ér 16 óra 17 perckor.
Az ország területén a fogyatkozás a budapestinél valamivel előbb vagy később kezdődik, aszerint, hogy a megfigyelő Budapesttől nyugatra vagy keletre helyezkedik el.
Sinka József
A Nők Lapja-archívum további cikkei a link alatt elérhetők.
Nők Lapja 1954/24. (Forrás: Nők Lapja archívum)
Kiemelt kép: Irodai dolgozók az 1954-es napfogyatkozást nézik a londoni Shell Mex House tetőteraszán – Fotó: Ron Stone/Fox Photos/Getty Images