• Vannak gyógyszerek és kezelések, amelyek akár tudtunk nélkül is fényérzékenységet okozhatnak.
• Megmutatjuk a fényérzékenység tüneteit.
• És eláruljuk, hogyan védekezhetünk az UV-sugárzás ellen fényérzékenység esetén.

Lehet, hogy csak ideiglenesen kell lemondanod a napozásról, de az is lehet, hogy a fényérzékenység örökre veled marad – ekkor viszont érdemes erre berendezkedni. Amennyiben gyógyszerek, gyógykezelések váltották ki a fényérzékenységet, akkor szerencsés vagy, mert csak időszakosan kell lemondanod a simogató napsugarakról. 

Mit szedsz?

Számos olyan gyógyszer van, amely fokozott fényérzékenységet okoz, így alkalmazásakor a napozást, sőt akár a napfényen való tartózkodást is kerülni kell. Ilyenkor

vegyünk fel lenge, de egész testet takaró, természetes anyagú ruhákat (len, pamut, selyem), széles karimájú kalapot és napszemüveget.

Fényérzékenységet okozhatnak a hormontartalmú fogamzásgátlók vagy a menopauza tüneteire szedett hormonkészítmények. (Az emiatt bekövetkezett pigmentfoltokról írtunk már korábban.) Az ízületi panaszokra bevett nem szteroidos gyulladásgátlók esetében is előfordulhat, hogy az UV-sugárzásra megjelennek a kiütések.

Az antibiotikumok is fokozhatják a fényérzékenységet: a kúra alatt és még utána pár napig ne menjünk napra! Különösen figyeljenek azok, akik aknéra kapnak tetraciklin-tartalmú készítményeket – egy ilyen kúra eltarthat fél évig is, abban az időszakban sajnos kerülni kell a napfürdőt.

A húgyúti fertőzésekre, Lyme-kórra, egyes szexuális úton terjedő betegségekre, valamint a krónikus hörghurut fellángolása esetén adott antibiotikumok is válthatnak ki fényérzékenységet.

Néhány éve fedezték fel, hogy sok vérnyomáscsökkentő (amelybe egy bizonyos vízhajtót is kevertek) fényérzékenységet okozhat, és szerencsére azt is észrevették, hogy ez a gyógyszer emiatt növelheti a bőrdaganatok kialakulásának az esélyét is.

Van kozmetikai kezelés is, amely fényérzékenységet okozhat.

A fényérzékenység tünetei

A hirtelen megjelenő ekcémás foltok, a csalánkiütés, a bőrvörösség, apró, viszkető hólyagok megjelenése például tipikusan fényérzékenységre, napallergiára utalhat. Ha gyógyszereket szedünk, és ilyen bőrtüneteink vannak főleg nyáron, akkor gyanakodjunk a fényérzékenységre.

Kérdezzünk meg egy patikust a szedett gyógyszer összetételéről, és amint lehet, konzultáljunk a gyógyszert felíró orvosunkkal is a kiütésekről.

A fényérzékenységre jó megoldás lehet az egész testet takaró úszóruha (Fotó: Getty Images)

Pár orvosi kezelés is érzékennyé tehet

Szervátültetés után kötelező szedni a kilökődést gátló immunszupresszáns gyógyszereket, de sajnos ezek is fokozzák a fényérzékenységet, sőt egy-egy bőrgyulladásnál még a bőrrák kialakulását is elősegíthetik.

Az onkológiai terápiák alatt is különösen elővigyázatosnak kell lennie a betegeknek. A kemoterápiás szerek közül az úgynevezett tirozin-kináz-gátlók kiválthatnak erős fényérzékenységet.

Kemoterápiás kezelés mellett a fényvédelemre a hétköznapokban is szükség van. Sugárterápiás kezelés mellett szintén kerülendő a napozás,

annak ugyanis eredendően van bőrkárosító hatása, amire az UV-sugárzás ráerősít.

Lézeres szemműtét után szintén kerülni kell a napfényt: a látásjavító beavatkozások és egyéb, szemet érintő operációk után legalább fél évig UV-szűrős napszemüveget kell viselni.

Ebben a cikkben szedtünk össze mindent, amit tudni érdemes a naptejekről és az UV-sugárzás elleni védelemről.

Hogyan védekezzünk a napsugarak ellen?

Fényérzékenységet okozó gyógyszerek szedése esetén az orvosok kompromisszumos megoldásokat javasolnak: nem kell csadorba öltözni, elég az erős fényvédő krémek alkalmazása is, de a túlzott nekivetkőzést még azok mellett is kerülni kell. Nem szerencsés például, ha a vállat semmilyen ruházat nem takarja. A színes textilek szintén előnyösebbek, mert azokon a napfény kevésbé hatol át, mint a fehéren.

Nem szedsz gyógyszert, de így is mindig viszketsz napozás után? Lehet, hogy napallergiád van, ami szintén fényérzékenységgel jár.

Kiemelt kép: Getty Images