Bár nem példa nélküli, de ha egy repülőjárat bő tíz órát, vagy annál többet késik, azt nevezhetjük extrémnek. Júniusban ezzel a szituációval jópár magyar utazónak kellett szembenéznie. A SunExpress légitársaság Antalyába tartó járata június 21-én majdnem 19 órás késéssel indult el a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről 141 utasával.

A június 23-án estére kiírt Ryanair gép pedig Barcelonából Budapestre végül több mint huszonnégy órás késéssel hozta haza az utasait. A focirajongók járatai sem indultak pontosan: sok szurkoló nem ért ki Stuttgartba, a magyar válogatott Skócia elleni Eb-meccsére a Eurowings járatának késése miatt, illetve korábban a Wizz Air dortmundi járata is csúszott, amelyen a magyar-svájci meccsre tartók idegeskedhettek.

Torlódás a felhők felett

Ha a téli menetrendben lennénk, valószínűleg nem alakult volna ki ennyi és ilyen mértékű csúszás – véli Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója.

– Mivel ebben a klímazónában a június-július-augusztus a szabadságolások időszaka, rendkívül kifeszítetté válik a légiközlekedés rendszere, mert

nagyjából két-két és félszer annyi ember utazik, mint februárban vagy márciusban

– magyarázza a repüléssel, légiközlekedéssel foglalkozó újságíró. – Ha homokszem kerül a gépezetbe, és például egy repülőgépnek hosszabb ideig kell várnia egy reptéri szolgáltatásra, akkor a beszerzett késést egész nap tolni fogja maga előtt, és minden járat érintett lesz benne, amit azzal a géppel teljesítenek.

Így csomagolj praktikusan kézipoggyászos nyaraláshoz!

Biztos sokakban felmerül, hogy amennyiben nem egy konkrét meghibásodás miatt nem tud indulni egy repülő, akkor miért alakulhat ki torlódás? A válaszhoz tudnunk kell, hogy ez egy nagyon sokszereplős rendszer. Egyrészről vegyük a repterek fizikai befogadóképességét, például, hogy hány repülő tud beállni egy terminálépület mellé. Másrészről

meghatározó, hogy a földi kiszolgáló személyzet hány repülőgépet képes kezelni adott időpillanatban,

tehát be- és kipakolni a csomagokat, becsekkolni az utasokat, kitolni a repülőt, és még millió munkafolyamat létezik, amit mind szakképzett munkaerőnek kell ellátnia.

A légi közlekedés igen sokszereplős „játék”: meghatározó például, hogy a földi kiszolgáló személyzet hány repülőgépet képes kezelni adott időpillanatban (Fotó: Getty Images)

Amikor a reptérről eltávolodunk, képbe lép a légi irányítás, amely felel azért, hogy a gép felszállhasson, elérje a célállomást, besorolják a leszállóforgalomba, és a távoli reptér is készen kell álljon a fogadására. Ha bármelyik ponton gond akad, akkor a dominó-elv alapján dől az egész felállás, és képződnek a plusz órák, amelyeket az utas várakozással tölt.

Tudnunk kell azt is, hogy minden reptéren mások a zajvédelmi szabályok.

Mivel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér elég közel esik a lakott területekhez, évtizedekig vitáztak a forgalomkorlátozásról. Néhány évvel ezelőtt azt a rendelkezést hozták, hogy az éjszakai mélyalvás – azaz éjfél és hajnali öt között – nem szállhatnak le- és fel gépek a budapesti lakosok érdekében, így az indulási időt ez is befolyásolhatja.

Nem parkolnak pótgépek a garázsban

Varga G. Gábor szerint bár a nyári hónapokban a légiközlekedés pontossági statisztikái nem a legjobbak, szeptember-október környékén visszazökken a rendszer a normál kerékvágásba.

– Nem foghatjuk rá csak a fapadosokra a késést, igazából elég sok társaság tud ilyenkor csúszást összeszedni – folytatja szakértőnk. – Azt szoktam javasolni, hogy ebben az időszakban úgy menjünk ki a reptérre, hogy lélekben három-négy órás késésre is fel vagyunk készülve, és akkor lehet, hogy pozitívan csalódunk. Ne kössük se a csatlakozást, se a nyaralási programokat túl szorosan a pontos induláshoz, landoláshoz, mert

egy repülőgép biztonsági ellenőrzésén bármikor kiderülhet valami, ami miatt nem engedik felszállni a gépet – az utas érdekében.

Azt sajnos nagyon kevés légitársaság engedheti meg magának, hogy ilyenkor egy százmillió euró értékű másik gépet előhúzzon a mellényzsebéből, nem parkolnak bevethető pótgépek a garázsukban. Az utazásra, nyaralásra szánt költségekkel is úgy számoljunk, hogy

könnyen elképzelhetőek a pluszkiadások

– akár egy komoly késésből adódóan, ha várakozás helyett úgy döntünk, hogy új repülő- vagy vonatjegyet veszünk, plusz szállást kell fizetnünk. A megoldási verzióknál az alapján mérlegeljünk, mennyire fontos időre hazajutnunk, illetve mi fér bele a pénztárcánkba.

Lehet, hogy hosszú órákat kell várakozással tölteni, ezért fontos, hogy felkészülten utazzunk – főleg rendszeres gyógyszerszedőként, várandósként, kisgyerekesként (Fotó: Getty Images)

Kéznél legyen, ami nélkülözhetetlen

Szakértőnk szerint a jogérvényesítés igénye fontos, de még lényegesebb, hogy felkészülten utazzunk – főleg rendszeres gyógyszerszedőként, várandósként, kisgyerekesként.

– Például a fontos gyógyszereket soha ne adjuk fel, legyen nálunk kéznél legalább huszonnégy órára elegendő adag, ahogy a gyerek tápszeréből is, vagy bármiből, ami a gépre felvihető és nélkülözhetetlen számunkra – hívja fel a figyelmet Varga G. Gábor.

– Nagyobb késéseknél a törvények értelmében a légitársaságnak a szükséges mértékű ellátást kell biztosítani, tehát a minimumot, amivel a legtöbben nem leszünk elégedettek.

Gondoljunk bele, milyen különbség van egy százhúsz kilós és egy ötven kilós felnőtt alapszükségletei között. Tíz euróból mást tudunk venni Szicíliában és mást Koppenhágában, de igazából egyikkel sem vagyunk beljebb. Sok légitársaság el tud helyezni kétszázötven utast egy éjszakára egy járattörlés miatt, de sok nem, és

a legtöbbször a szállás költségét nekünk kell megelőlegezni,

s majd utólag időt, fáradtságot nem kímélve behajthatjuk rajta. Ott helyben, sokat nem tehetünk, mialatt várunk, minden kártérítés utólagos.

Mikor élhetünk panasszal?

Az EU261-es rendelet hatókörébe tartozó esetekben:

• ha a járatunk három óránál többet késik,
• amennyiben túlkönyvelték a járatunkat, és ezért nem engedtek felszállni,
• abban az esetben, ha törölték a járatunkat az indulást megelőző két héten belül.

Ezekben az esetben távolságtól függően 250, 400 vagy 600 euró kártérítés kaphatunk. Viszont minden olyan esetben mentesül a légitársaság a felelősségre vonás alól, ha a késést nem az ő érdekkörébe tartozó probléma okozta, így rossz időjárás esetén, vagy ha madárral ütközik a gép.

Amennyiben sztrájkol a reptéri személyzet, mentesülnek, viszont, ha a légitársaság személyzete lép sztrájkba, nem mentesülnek a fizetési kötelezettség alól.

Ha a légitársaság például „rendkívüli körülményre” hivatkozik, és ezért nem szeretne fizetni, jó tudnunk, hogy ez nem egy valós indoklás, ellenben sok panaszost le lehet vele szerelni. Vitás esetekben komoly kitartás kell ahhoz, hogy az utas behajtsa az őt megillető kártérítést, és legalább három-négy körös levélváltás.

Léteznek kifejezetten erre szakosodott cégek, amelyek a befolyó összeg harminc százalékáért átveszik az utastól az ügyintézést. Szakértőnk szerint ezek hatékony vállalkozások, de tapasztalatai szerint inkább az egyértelmű eseteket vállalják. Bonyolultabb ügyekben magunkért kell kiállnunk – esetleg ügyvéd bevonásával.

Nosztalgiázz velünk, és tudj meg néhány érdekességet a magyar légitársaság fénykoráról!

Kiemelt kép: Getty Images