Tízévesen engem még az öltöztetős babáim kötöttek le, és Walt Disney-meséket néztem. Ehhez képest az ekkorka fiam online játékokkal játszik, és az ingerküszöbe olyan magasan van, hogy meg sem kottyan neki egy horrorfilm, amitől én napokig nem alszom, dacára annak, hogy felnőtt vagyok. Ezt még el tudom fogadni, hiszen nagyon más világot élünk, mint annak idején, és hatalmas információáradat szakad a gyerekekre, amitől hamarabb nyílik ki az érdeklődésük a felnőtt világ felé. Ám ez a közös pornónézés a szünetben kiverte nálam a biztosítékot, és kutatni kezdtem a témában, ismerős anyukák között.
Gátat szabni – de hogyan?
„Nálunk is volt hasonló helyzet az iskolában – meséli Réka barátnőm, aki 35 éves anyuka, és tizenéves ikrei vannak. – A lányaim aktívan nem vesznek részt ebben, de tudnak róla, és a jelenség káros hatását mindenképp a bőrükön érzik. Mert a fi úkra nyilván hatással van mindaz, amit látnak, és ha lemintázzák a felnőttfi lmekből eltanult viselkedést, az nem sok jót jelent a kamaszodó kislányokra nézve. Az egyik gyerekem jött már haza az iskolából úgy, hogy megfogdosták a szünetben, méghozzá olyan helyen, ahol nagyon nem szerette volna. Egy másik alkalommal obszcén beszólásokat kaptak az osztályban a lányok a fi úktól, amiket nem lehetett félreérteni. Nehéz helyzet ez nekünk, szülőknek, és biztosan a pedagógusoknak is, de jó lenne valahogy gátat szabni ennek a magatartásnak, ugyanis a gyerekek lelke megsínyli ezt. Én beszéltem a szóban forgó kisfi úk szüleivel, ugyanis a lányaim már ott tartanak, hogy általánosítanak, és azt mondják: minden fi ú szexmániás, semmi más nem érdekli őket! Még ha ez nem is igaz, a kisfi úk viselkedése hatására ez a kép alakul ki a lányaimban a másik nemet illetően, és ha ez így megy tovább, tele lesznek gátlásokkal, félelmekkel később, a párkapcsolataikban.”
Félelem a kiközösítéstől
„Egyik nap épp egy infó után kutattam a neten, amikor egyszer csak megláttam a keresési előzményekben egy olyan oldalt, amelyen én sosem jártam – mondja Zoltán, egy 39 éves édesapa. – Behívtam a feleségemet, és mindketten elborzadva döbbentünk rá, hogy mivel sem ő, sem én, csak a tizenkét éves fiunk lehetett az, aki melegeknek szóló felnőttvideókat nézett a neten. Pár napig szándékosan nem szóltunk neki semmit a dologról, csak naponta ellenőriztük a keresési előzményeket, hogy lássuk, mennyire gyakori program ez nála. Öröm az ürömben, hogy a jelek szerint többször nem nyitotta meg az oldalt, viszont a feleségemet nem hagyta nyugodni ez az egész, ezért keserves kínok közepette szóba hoztuk a fiunknál, hogy mire bukkantunk. A gyerek azonnal könnyekben tört ki, és egy szuszra elmesélte, hogy nem tehetett mást, meg kellett néznie, és másnap beszámoltatták az iskolában a barátai, hogy mi volt benne. Merthogy megnézte az egész társaság! A fiam pedig nem akart kimaradni belőle, mert félt attól, hogy emiatt a többiek megharagszanak rá és kiközösítik. Megígérte, hogy soha többé nem fordul elő, ennek ellenére a feleségemmel úgy érezzük, erről az iskolában, közösségi szinten is beszélni kellene. Csak még azt nem tudjuk, miként fogjunk hozzá, mert a fiunk szigorú, egyházi iskolába jár, és tartunk attól, hogy akár ki is csaphatják, ha kiderül, hogy bármilyen formában részt vett ebben. Úgy gondoljuk, első körben nem az iskolát, hanem más szülőket bevonva kell a megoldásra törekednünk.”
Menekülés a felnőtt létbe
„Én már hónapok óta hordom gyermekpszichológushoz a tizenegy éves lányomat, mert korábban többször rajtakaptam, hogy felnőttfilmeket néz a tableten – mondja a 41 éves édesanya, Csilla. – Eleinte persze próbáltam tiltani, elvenni tőle a kütyüt, de aztán rájöttem, ez nem megoldás, mert titokban még inkább csinálta. Mérgemben elvettem tőle a tabletet, és most már csak az én asztali gépemen, a felügyeletem alatt számítógépezhet. Következő körben akkor kaptam idegbajt, amikor megnéztem a chatüzeneteit: a barátnője és ő épp azt taglalták, hogy melyik fiúval mit akarnak csinálni az iskolai buli idején, a tornaszertárban bujkálva. Úgy gondolom, tizenegy évesen még ahhoz is kicsik, hogy ez a téma egyáltalán szóba kerüljön közöttük, így kötöttünk ki a kislányommal végül pszichológusnál, aki azon a véleményen van, hogy a hosszas terápia és a sok otthoni beszélgetés segíthet a gyereknek. Szerinte az alapprobléma az, hogy az apja sok évvel ezelőtt elhagyott bennünket, azóta egyedül nevelem, és férfi oldalról soha senkitől nem kap szeretetet. Ezért akar a szerelembe és az ezzel együtt járó szexbe, a felnőtt létbe menekülni, amit persze nem képes megfogalmazni, hiszen a probléma tudatalatti. Most a szakemberrel együttműködve arra törekszünk, hogy sikerüljön kiemelni őt a nem megfelelő társaságából, és az érdeklődését más irányba összpontosítani, mint a fiúk, a pornó és a szex.”
…
A teljes cikket a Nők Lapja Psziché 2018/3. számában olvashatjátok el. A magazint április 6-tól keressétek az újságosoknál!
Szöveg: Szurovecz Kitti
Nyitókép: Getty Images