Most szombaton, július 13-án, Donald Trump választási gyűlésén a korábbi amerikai elnök ellen fegyveres merényletet követtek el. Trumpot a fülén érte könnyebb sérülés, támadóját mesterlövészek lőtték le. A támadásban egy civil meghalt, egy pedig súlyosan megsérült. A merénylet ismét ráirányítja a figyelmet a tömegrendezvényekben rejlő biztonsági kockázatokra is. 

Az ilyen és ehhez hasonló esetek nem csak abból a szempontból ijesztőek, hogy a társadalmak tagjaiban dúló végtelen dühről, és agresszióról tesznek tanúbizonyságot. Azért is félelmetesek, mert felvetik a kérdést, egyáltalán biztonságos-e napjainkban nagyobb rendezvényt, pláne politikai eseményt látogatni.

Merényletek és civilek

A mostani merényletnek ugyanis éppen úgy lettek civil áldozatai is, mint például a 2007-es Benazir Bhutto elleni merényletnek, ahol egy öngyilkos merénylő bombával vitt civileket is a sírba, vagy mint a 2011-es Gabby Giffords kongresszusi képviselő elleni támadásnak, ahol hat civil, köztük egy kilencéves lány halt meg, és tizennégyen meg is sérültek.

És sajnos messze nem csak politikai rendezvényeken történik gyalázatos esemény. A kétezer-tízes években sorozatosan fordultak elő olyan terrortámadások vásárokban, sportrendezvényeken, ahol kifejezetten civilek voltak az áldozatok, 2017-ben például Ariana Grande koncertjén robbant bomba, ami 22 embert ölt meg és 59 főt meg is sebesített.

Kennedy elnök 1963-ban lett merénylet áldozata (Fotó: Getty Images)

Tömeg és merénylet

Bár természetesen nem minden nagy rendezvény jelent egyúttal fenyegetettséget, tény, hogy a nagy tömeg sok szempontból csábos azoknak, akik valami szörnyűséget akarnak elkövetni. Egyrészt, mert a nagyobb tömegben könnyebb elvegyülniük, vagy észrevétlennek maradniuk a potenciális támadóknak, és az óriási csődületben könnyebb átcsúszni az esetleges biztonsági ellenőrzéseken is (már amennyiben történik egyáltalán ilyen az adott rendezvényen…).

Amikor pedig menekülőre kell fogni a dolgot, az is egyszerűbb, ha sokan vannak a merénylő körül, mert az őt üldözőknek esetleg tömegen kell átverekedniük magukat.

A különféle tömegrendezvények emellett gyakran nagy médiafigyelmet is kapnak, így az ilyen helyen elkövetetett merénylet nagyobb nyilvánosságot és hírverést biztosít a támadóknak, akik gyakran éppen ezzel a céllal követik el őket. A merényleteknek nem ritkán van szimbolikus értékük is, hiszen gyakran kötődnek valamilyen vallási vagy egyéb ünnep időpontjához, és kiválóan alkalmasak a pánikkeltésre, na meg arra is, hogy növeljék a már meglévő társadalmi feszültségeket is.

Ráadásul vannak olyan tényezők, amik tovább fokozzák a merényletek eshetőségét: a politikai instabilitás, a társadalmi feszültségek, egyenlőtlenségek és igazságtalanságok, a világszerte egyre inkább növekvő megélhetési válság mind katalizátorként hathat, és növelheti az esélyét annak, hogy akár mifelénk is történjen ilyesmi. 

Tömeg és mi

Ma a világ számos pontján szinte mindennaposak a különféle merényletek: éves szinten több ezer ilyen kisebb-nagyobb ilyen esemény történik. Európa a kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik, Magyarországon pedig még ennél is nagyobb biztonságban érzi magát az ember, de a tendenciákat figyelve nem biztos, hogy ez mindig így marad. Mit tehetünk annak érdekében, hogy egy tömegrendezvényen még egy esetleges előre nem kiszámítható esemény ellenére is biztonságban legyünk?

Nos, cinikusan azt lehetne mondani, hogy ha biztonságban szeretnénk tudni magunkat, inkább egyáltalán ne menjünk tömegrendezvényre.

A nagy tömeg merénylők nélkül is kellemetlen tud lenni (Fotó: Getty Images)

Vannak, akik tényleg úgy gondolják, inkább ne, hiszen ezzel csak feleslegesen kockáztatjuk a biztonságunkat. Ha az elmúlt időszak itthon is rendszeres, néha többezres, máskor több tízezres, vagy akár százezres politikai rendezvényeire és az azokhoz kapcsolódó többnyire csekély biztonsági intézkedésre gondolunk, helyt adhatunk az aggodalmaknak.

Mások viszont azt mondják, egyszerűen nem irányíthat bennünket a felelem, hiszen ilyen megközelítéssel koncertre, színházba, de még strandra se mehetne ki az ember. Az igazság valószínűleg most is középtájon van: míg a kultúráról, szórakozásról nem érdemes félelmünkben lemondani, azt érdemes megfontolni, andnak-e hozzá annyit életünkhöz a különféle politikai összeröffenések, üzletnyitási felhajtások vagy limitált ruhakollekció-bejelentések, mint amennyi kockázatot rejtenek magukban.

Ha tömegbe mennénk

De mit tegyünk saját biztonságunk érdekében, ha úgy döntünk, irány a tömeg? Szakértők szerint próbáljunk úgy hozzáállni az ilyen helyzetekhez, mint egy repülőúthoz. Nagyon kevés az esélye annak, hogy bármi baj legyen, viszont, ha figyelünk a biztonsági tájékoztatóra, és ha az út során fegyelmezetten viselkedünk, még tovább csökken a valószínűsége annak, hogy bajunk essék. 

1. Készüljünk fel

Először is készüljünk fel alaposan a helyszínből és a programból is. Ha tudjuk, hogy a rendezvény mely pontján milyen történésre számíthatunk, jobban tudunk majd reagálni az ettől való esetleges eltérésekre is. és hamarabb felismerjük, hogy baj van. Mérjük fel, hogy merre vannak az esetleges (vész)kijáratok és a menekülési útvonalak, hogy baj esetén ezen már ne kelljen gondolkodni.

Érkezzünk időben, hogy alaposan fel tudjunk készülni minderre, és gondoljuk át alaposan azt is, kit viszünk magunkkal a tömegbe.

Kisgyereket vagy idős embert eleve nem érdemes kitenni a tömegnek,

mely akkor is megterhelő és veszélyes lehet, rosszullétet okozhat, ha egy rossz szándékú ember sincs benne. 

2. Legyünk éberek

Figyeljük meg alaposan a körülöttünk lévő emberek viselkedését, és ha olyasvalakit látunk, aki gyanúsan viselkedik, vagy akinek a magatartása félelmet vagy visszatetszést kelt bennünk álljunk odébb. Nem kell, hogy merénylő legyen az illető: egy kötekedő részeg mellett sem élvezetes végigállni egy koncertet. Ha ez megoldható, ne a tömeg közepén táborozzunk le, inkább annak széle felé tendáljunk, hogy baj esetén könnyebben és gyorsabban el tudjuk hagyni a helyszínt, és ne minket toljon-taszigáljon maga előtt – vagy maga alá – a tömeg. 

3. Gondolkozzunk előre

Minden esetben feltöltött telefonnal induljunk el a tömegrendezvényre, legyen nálunk legalább innivaló, fájdalomcsillapító, iratunk igazolványunk vagy annak fénymásolata, emellett egyeztessünk azokkal, akikkel együtt megyünk. Beszéljük meg, hogy hol találkozzunk, ha esetleg elsodródnánk egymás mellől. 

4. Ha baj van

Ha baj történik, az egyik legfontosabb és legnehezebb feladat, hogy próbáljunk higgadtak maradni, pedig ha sikerül kicsit lecsillapítanunk magunkat, nagyobb eséllyel hozunk jó döntést. Tudatosítsuk magunkban, hogy a tömeg nekünk is dolgozhat, hiszen kicsi az esélye, hogy épp nekünk esik bántódásunk. Ha robbanás vagy lövés hangját, esetleg sikolyokat, kiabálást hallunk, először is keressük meg a legközelebbi biztonságos fedezéket, ami mögé be lehet bújni: ez lehet valamilyen bútor, nagyobb oszlop vagy fal is.

Ha menekülni kell, figyeljük a tömeg mozgását, és ha lehetséges, mi ne sodródjunk velük: sok tragikus baleset ered ugyanis abból, hogy a menekülő tömeg tagjai egymást tapossák  el. Kerüljük el messzire a gyanús tárgyakat: ahogy a reptéren is, ha gyanús csomagot látunk, ne közelítsünk hozzá, hanem jelezzük a biztonságiaknak, és igyekezzünk minél messzebbre kerülni tőle. Lövöldözés esetén húzódjunk le, vagy feküdjünk a földre, és ha tudunk, mozduljunk el a támadó feltételezett látóteréből.

Ha lehetőségünk van rá, mindig a lehető legrövidebb idő alatt hagyjuk el a területet, de ha ez nem lehetséges, húzódjunk fedezékbe. 

5. Ha vége

Ha a támadásnak vége, esetleg ártalmatlanították is a támadót, itt az ideje, hogy segítsünk azoknak, akik a környezetünkben esetleg megsérültek. Amennyiben szükséges, nyújtsunk elsősegélyt, vagy segítsük a biztonságaik és a mentősök munkáját. Értesítsük a családunkat és a barátainkat, hogy biztonságban vagyunk, és ha bármilyen információval rendelkezünk a támadóval kapcsolatban, esetleg elmenekült, de mi tudunk róla személyleírást adni, esetleg feltételezett bűntársát láttuk, jelezzük azonnal a hatóságoknak. 

Magyarországon és Európa legtöbb országában jelenleg alacsony a terrorfenyegetettség, és kicsi az esélye annak, hogy az ember bajba kerül a tömegben. Az ettől való félelem nem kell, hogy visszatartson bennünket attól, hogy szórakozzunk, kikapcsolódjunk, vallásunkat gyakoroljuk vagy kultúrát fogyasszunk. Ha felelős döntést hozunk arról, milyen rendezvényre érdemes, és melyikre nem is olyan fontos (pláne ilyen hőségben) kilátogatni, máris sokat tettünk a biztonságunkért. 

Ebben a korábbi cikkünkben a merénylet áldozatául esett amerikai elnök feleségéről, Jackie Kennedyről írtunk. 

Kiemelt kép: Getty Images