Ma kevesebb gyerek kap védőoltást, mint a COVID-19 világjárvány előtt – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataiból, amelyek azt mutatják, hogy a nemzetközi közösség nem fogja elérni a 2030-ra kitűzött globális oltási célokat.

A covid megzavarta az immunizációt

A pandémia világszerte megzavarta az immunizálási kampányokat, és bár egyes országokban 2022-ben megugrott a vakcinázási arány, 2023-ban az előrehaladás megtorpant.

A WHO és az UNICEF megállapításai szerint, amelyek 195 ország immunizációs adatait vizsgálták meg, különösen az alacsonyabb jövedelmű és a konfliktusokkal sújtott országok maradnak le a védőoltások tekintetében.

Tavaly 21 millió gyermek nem vagy nem megfelelően volt beoltva DTP ellen, amely magában foglalja a diftériát, a tetanuszt és a szamárköhögést.

A DPT-oltást az általános immunizálási lefedettség mércéjének tekintik. 2019-ben ez a szám 18,3 millió volt.

„20-30 év alatt egyszer sem láttunk ilyen visszaesést az országok számában” – mondta Katherine O’Brien, a WHO immunizálási, oltási és biológiai osztályának igazgatója.

A WHO most megpróbálja azonosítani azokat a gyerekeket, akik nem kapták meg az oltást a járvány idején, és igyekeznek felgyorsítani a felzárkózás sebességét. Az UNICEF egészségügyi igazgatója és globális immunizálási vezetője fontosnak tartja, hogy a következő lehetséges pandémia ne befolyásolja az általános immunizálási és egészségügyi szolgáltatásokat.

Több millióan egyáltalán nincsenek beoltva

Világszerte 14 és fél millió volt azon gyerekek száma, akik egyetlen rutinoltást sem kaptak meg 2023-ban.
A gyerekek 59 százalékát tíz ország adja: Nigéria, India, Etiópia, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Szudán, Indonézia, Jemen, Afganisztán, Angola és Pakisztán.

Nagyobb veszélynek vannak kitéve az oltást nem kapó gyerekek (Fotó: Getty Images)

Ezeket az országokat gyenge egészségügyi rendszer jellemzi, évente sok baba születik, vagy a két tényező kombinációja – áll a jelentésben.
Az előző évekhez képest alacsonyabb védőoltási arány olyan megelőzhető betegségek kitöréséhez vezetett, amelyek eltérítik az egészségügyi dolgozókat a rendszeres védőoltásoktól és más egészségügyi szolgáltatásoktól, miközben megpróbálják visszaszorítani a fertőzéseket.

A háborús területeken különösen rosszak a számok

A regionális konfliktusok az egészségügyi dolgozók számára is megnehezítették a gyermekek beoltását.

2023-ban a be nem oltott gyermekek 55 százaléka konfliktusos országokban élt,

ami rendkívül aránytalan, tekintve, hogy a csecsemők 28 százaléka született ezeken a területeken.

Szudánban például 2019 és 2023 között különösen meredeken esett vissza a DTP-immunizálás, miközben a megszállt palesztin területeken, Jemenben, Libanonban és másutt is csökkent a szint.

Katherine O’Brien hangsúlyozta, hogy az itt élő gyerekeknek nincs biztonságérzetük, hiányos a táplálkozásuk, nem kapnak egészségügyi ellátást, így nagy valószínűséggel belehalnak egy oltással megelőzhető betegségbe, ha megkapják.

Jól áll a HPV oltás

Bátorító adatokat is tartalmaz a jelentés, világszerte például a lányok 27 százaléka kapta meg az első adag HPV-oltást, szemben az előző évi 20 százalékkal. Ez részben annak köszönhető, hogy az országok áttértek a kétadagos kezelésről az egyadagosra.

Az egészségügyi szervezet jövőbeni célja, hogy megpróbálják kezelni az oltással kapcsolatos félretájékoztatást. Emellett növelni akarják azoknak a gyerekeknek a számát, akik megkapják az összes védőoltást, mivel az alacsonyabb jövedelmű országokban sokan kiesnek az oltási programból az első vagy második oltást követően.

Az első védőoltás elképesztő története.

Kiemelt kép: Getty Images