fáraó átka

A fáraó átka tényleg létezik? Ez történt azokkal, akik felnyitották a sírt

1922 novemberében Howard Carter régész és Lord Carnarvon felfedezték Tutanhamon egyiptomi fáraó sírját. A bejáratnál állítólag felirat figyelmeztetett: „A halál szárnya meglegyinti azt, aki megzavarja a fáraó álmát”. A régészek az átok ellenére feltörték a pecséteket. A többi pedig már történelem. De mi is történt pontosan?

A legenda szerint a fáraó átka csapott le mindenkire, aki a sír felnyitásában közreműködött. 1923-ban vérmérgezésben meghalt Lord Carnarvon, aki eleve betegeskedett, a helyiek mégis úgy látták, hogy az átok fogott rajta. Nemsokára Lord Carnarvon öccse, Audrey Herbert ezredes halt meg, utána meg az őt ápoló nővér.

Röviddel ezután Howard Carter személyi titkára, majd annak apja is elhunyt.

Őket követte a sírt vizsgáló Jafleur professzor és a szent helyre szintén belépő Arthur Cruttenden Mace. Ezt egy öngyilkosság, majd Douglas Reed és Douglas Derry professzorok, illetve Lord Carnarvon feleségének halála követte. A hatóságok ekkor már őrt küldtek a sírhoz, ő is meghalt. Összesen 26 ember hunyt el, akik halálát a helyiek és a szenzáció miatt az újságok miatt is mind az átoknak tulajdonították.

A fáraó átka helyett tudományos magyarázatok

Akármennyire is legendásnak hat, hogy a sírt bolygató tudósok és környezetük nem sokkal Tutanhamon fáraó sírjának felkutatása után hunytak el, a tények makacs dolgok, nem árt néhányat megismerni közülük. Az expedíció vezetője, Howard Carter még 17 évig élt, pedig ő volt az, aki kiemelte Tutanhamon múmiáját a szarkofágból.

Neki kellett volna elsőként távoznia az élők sorából, ha az átok valóban létezett.

Richard Adamson őrmester, Carter csapatának tagja, aki hét éven át éjjel-nappal őrizte a sírkamrát, és aki a Tutanhamon maradványaihoz legközelebb álló európai volt, további 60 évet élt 1982-ben bekövetkezett haláláig. Lord Carnarvon pedig évek óta a halál küszöbén állt, többszörös tüdőgyulladásban szenvedett, miután 1903-ban súlyosan megsérült egy autóbalesetben.

Azért töltött olyan sok időt Egyiptomban, mert orvosai ezt tanácsolták, hátha jobban lesz a levegőváltozástól. Amikor 1923 májusában megcsípte egy fertőzött szúnyog, a vérmérgezés hamar elvitte az amúgy is beteges férfit.

fáraó átka

Howard Carter az elátkozott fáraó sírjánál (Fotó: Harry Burton/Apic/Getty Images)

A sajtó szerepe

Ám előtte ő maga volt az, aki pénzszerzési céllal rászabadította a sajtót a leletre. Eladta a londoni Timesnak a sírral kapcsolatos minden információ kizárólagos jogát, így az szépen be is számolt minden rejtélyes körülményről. Ezt Carter is táplálta, aki úgy vélte, akkor védi meg a leghatékonyabban az értékes lelőhelyet a kéretlen látogatóktól, ha elhinti, hogy halálos átok sújt le mindenkire, aki belép a sírba. A többi lap, mivel nem jutottak hiteles információkhoz, az átkot,

a misztikus haláleseteket domborította ki, bőven használva hozzá fantáziát tények helyett.

Sírfeliratokat találtak ki, amelyek soha nem is léteztek, vagy más egyiptomi sírokon voltak megtalálhatók, félrefordítottak tényeket, csak hogy táplálják az emberek kíváncsi borzongását. Így terjedt el az egész világon Tutanhamon átka. S hogy ki segített még ebben? Érdekes módon a mindig logikusan gondolkodó Sherlock Holmes megalkotója, Sir Arthur Conan Doyle, aki a tündérek létezése mellett az átokban is mélyen hitt.

Akkor miért halt meg ennyi ember?

Joggal merül fel a kérdés, hogy ha az átok nem is létezik, hogy hunyhatott el ilyen sok ember a sír felnyitása után? Néhány hiteles tanulmány kimutatta, hogy az ősi sírok potenciálisan káros gombákat, penészgombákat vagy más mikrobákat tartalmazhattak, ezek pedig valóban veszélyeztethetik a maszk nélkül lélegző kutatókat.

Eddig azonban nincs hivatalos leírása annak, hogy egyetlen egyiptológus is megfertőződött volna valaha. A sír felnyitását követő halálesetek akkor is megtörténtek volna, ha mindenki csak napozik a függőágyában: véletlenek egybeséséről van csak szó.

Shakespeare sírján is átok ül

A sírokra felvédett átkok sokkal gyakoribbak, mint gondolnánk. Nemcsak az ókori Egyiptomban használták őket, de később Európában is. William Shakespeare sírján például az áll, hogy „Áldott legyen az az ember, aki kíméli ezeket a köveket, és átkozott legyen az, aki a csontjaimat mozgatja”. Az 1616-os felirat nem egy szó szerint vehető átok, annál sokkal praktikusabb: az akkoriban babonás embereket próbálta eltéríteni attól, hogy kirabolják a sírt vagy épp elvigyék a csontokat, hogy aztán tanulmányozzák és jó pénzért eladják.

Léteznek átkok, amelyekre viszont nincs tudományos magyarázat: olvass tovább!

Kiemelt kép: Getty Images