A Tisza-tóban, a tiszafüredi partnál péntek reggel a kenuk mellett tizenkilenc különböző tutaj sorakozik. Mindegyik hajó fura tákolmány: az egyiken sörösrekesz a szék, a másik úgy néz ki, mintha egy vaskorlátot szúnyoghálóval tekertek volna körbe, a harmadiknak olyan az orra, mint egy rothadásnak indult kézilabdakapu. Ami viszont közös bennük: hulladékokból készültek. Indul a Tisza-tavi PET Kupa, a verseny, ahol a résztvevők környezetszennyező anyagok felhasználásával küzdenek a környezetszennyezés ellen.
„Mindenki tudja, hogy a PET-palack pompásan úszik a víz színén. Azt már sokkal kevesebben tudják, milyen pompás hajó építhető belőlük. Mi tudjuk, mert megépíthettük a magunk hajóit. Nem is egyet, hanem egy egész flottát. Vízre szálltunk, és több mint száz folyamkilométert hajóztunk velük a Tiszán. PET Kalózoknak hívjuk magunkat, mert harcban állunk – mutatkoznak be honlapjukon a szervezők. – Annak a hatalmas PET-palack-áradatnak üzentünk hadat, amely évről évre elárasztja a Tisza folyót. A hajóinkat és a szemetet utunk végén bezúztuk, és szelektív hulladékgyűjtőkben helyeztük el.” Az egész egy beszélgetéssel kezdődött, még 2013-ban a budaörsi könyvklubban.
– Fekete Tibor barátom elmesélte, hogy egy szokatlan vízitúrán vett részt – idézi fel Molnár Attila Dávid természetfilmes, a PET Kupa társalapítója.
– Ha hiszem, ha nem, egy PET-palackokból készült tutajon hajózott a Tiszán. A hajót Palkó István építette, és…
A barátom mondta volna tovább, én viszont közbevágtam: „De hát ez az! Az ötlet, amire várok!” Öt évvel korábban partifecskéket filmeztünk Tokaj közelében, akkor láttam először, hogy a határokon túlról érkező műanyaghulladék tonnaszám úszik a Tisza felszínén. Azóta foglalkoztatott, mit tehetnénk az irdatlan méretű szennyezés ellen.
Az I. PET Flotta négy hajóval rajtolt el, de azóta sok víz és sok műanyag palack lefolyt a Tiszán, a mostani versenyhez már háromszázhetven induló csatlakozott. Attila hangsúlyozza: nem csak egy településért vagy egy tóért dolgoznak, a folyó mentén mindenhol – egészen a forrásvidéktől kezdve, ahol a hulladék keletkezik – szerveznek akciókat az önkéntesekkel.
A Tisza-tavi PET Kupa csak egy a rendezvényeik közül, az önkéntesek, diákok, filmesek, céges csapatépítők résztvevői egész évben gyűjtik a hulladékot. Hogy jobban megértsék a szemét útját, Attiláék több, GPS-jeladóval ellátott PET-palackot dobtak már az áradó Tiszába.
Szerveznek kiállításokat is, amelyeken a Tisza árterében talált tárgyakat mutatják be: gumikacsát, cipőket, hulladékkal összenőtt növényeket. Az egyik hulladékrégészeti expedíció során egy több száz kilós tiszai partfalmetszetet hoztak el Zsurk község határából, ahol a szemét egybenőtt magával a partfallal. Komoly figyelmet szentelnek az iskolásoknak. Itt a kupán is indulnak gyerekek.
– Fontos, hogy ők is megtanuljanak vízen járni – mondja Molnár Attila Dávid. – Az idősebbek, a nagymamák például jól tudják, mi a gond a sok szeméttel. Ők a befőttesgumitól a zacskóig mindent félreraknak. Akiket tanítanunk kell, azok a fiatalok, akik lejönnek a tóhoz egy energiaitallal, aztán érdekes módon, miután megisszák, már nincs erejük ahhoz, hogy az üres dobozt magukkal vigyék.
A MESTER MEGKERÜLTE A FÖLDET
A PET Kupa igazi hajós kezdeményezés, nem csoda hát, hogy kialakult a maga kikötői nyelvezete. PET Kalóz az, aki részt vett már legalább egy hulladékhegy megtámadásában, és segédkezett legalább egy PET-hajó megépítésében. Minden évben megválasztanak egy PET Mestert, aki tartja a csapatokban a lelket. 2013-ban, elsőként, ezt a posztot a Quimby zenésze, Varga Livius töltötte be, egyik utódja volt Méder Áron, aki egy vitorlással megkerülte a földet.
Most a parton kék-fehér csíkos pólóban serénykedik a színész Epres Attila is, aki Molnár Attila Dávidéknak több filmjét narrálta már, mielőtt főszerepet vállalt a Plasztikkajak című videósorozatban. Abban elkísérhetjük, ahogy összeszedi a folyami szemetet, amiből aztán elkészíti és Kiskörén vízre teszi a csapat első folyómentő kajakját. Két éve a versenyre elhozta egyetemi diákjait is. Tavaly egyedül kajakozott és zsákolt végig a Bodrogon a többiekkel.
– Régóta szoros a kapcsolatom a vízzel, a Balatonon nőttem fel. Másoknak biztos, hogy óriási élmény az első súlyos zápor, az első komolyabb szélroham, vagy az, hogy beborulnak, de engem a folyón már nem nagyon tud meglepni semmi – mondja, amikor az emlékezetesebb kalandjairól kérdezem.
A hajókat a rajt előtti napon készítették a versenyzők, ám a terveket már korábban engedélyeztették a vízirendészettel, a helyszínen az alkalmasságukat ellenőrzik a vízirendőrök is. Tegnap elsőként annak a tizenhat fős csapatnak a hajója készült el, amelyik egy ipari gázokkal foglalkozó cég színeiben versenyez.
– Nagyon színes a társaság, mindenfajta területről, osztályról, különböző kompetenciákkal érkeztünk, és ez a hajóépítésnél remekül kijött. Szinte irányítani sem kellett a folyamatot, mert mindenki megtalálta a hozzá illő feladatot – mondja Lovas Kriszta. – Ami nagyon tetszett, hogy a csapatok segítik egymást: mi kölcsönadtuk a kompresszorunkat, cserébe kaptunk PET-palackot.
A kupán most indulnak először, de a cég már korábban is támogatta a rendezvényt. – Az önkéntesség, hogy tegyünk a társadalomért, mindig közel állt hozzánk – folytatja. – Rendszeresen gyűjtünk adományokat, gyerekotthont festettünk ki, legutóbb egy családok átmeneti otthonában raktunk össze játszóteret. Most pedig szemetet szedünk.
KÍSÉRTÉS A JÓRA
Kiöntött a Tisza a partjára, kis pej lovam térdig jár a sárba’ – Gyenes Károly természetfilmes, Rockenbauer Pál egykori alkotótársa, a PET Kupa örökös kalauza a színpadon ezzel a szerelmes nótával indítja az ünnepélyes megnyitót, majd elmereng.
