Az amerikai elnökválasztás kapcsán a nyilvános közbeszédben előtérbe került az életkor és a mentális állapot közötti összefüggés. Régóta tart a vita arról, hogy a két elnökjelölt életkora és kognitív funkciói mennyire befolyásolják a választást. A 81 éves Joe Biden jelenleg az amerikai történelem legidősebb elnöke, a 78 éves Donald Trump pedig a második legidősebb lesz, ha megválasztják.

Amikor egy interjú során kognitív teszt elvégzésére kérték, Biden elnök visszautasította, mondván az orvosai szerint nincs szüksége rá. Trump pedig közölte, hogy ő kitöltött már egyet elnökként és mostanában is. Bevallása szerint mindkettőben remekelt.

A kognitív készségek nélkül elvesznénk

Kognitív funkciók alatt azokat a megismerési, információfeldolgozási és gondolkodási tevékenységeket értjük, amelyekkel érzékeljük, felfogjuk, majd felhasználjuk a megszerzett tudást. Ide tartozik a cipőfűző befűzésétől kezdve a sajttorta elkészítésén át a tudományos cikk megírásáig minden, ami által használjuk ezeket a képességeket.

Az alábbi kognitív funkciókkal rendelkezünk:

• érzékelés és észlelés: ide tartozik például a látás, hallás, tapintás
• figyelem: adott ingerekre vagy feladatokra való összpontosítás képessége, figyelem szándékos elterelése
• gondolkodás: például döntés, érvelés, tervezés, problémamegoldás
• memória: az információ tárolásának és előhívásának képessége, például gyermekkori emlékek felidézése
• egyéb készségek: például nyelvtanulás, beszédképesség, térbeli kapcsolatok és tájékozódás megértése.

És vajon melyik a legmegbízhatóbb IQ-teszt?

Miért lehet szükség kognitív tesztekre?

Sokszor már harmincasok, negyvenesek is a fejükhöz kapnak, amikor nem jut eszükbe egy név, egy filmcím vagy a két héttel ezelőtti étterem neve. Azonnal aggódni kezdenek, hogy valami baj van a memóriájukkal, esetleg a korai hanyatlás jeleit mutatják. Mielőtt azonban villámdiagnózist állítanánk fel magunkról az internet segítségével, legyünk azzal tisztában, hogy

a normál öregedés ugyan lassíthatja a kognitív funkciókat, de nem rontja.

A kognitív hanyatlás viszont hatással lehet a napi feladatokra, és például demenciát jelezhet.

Az aktuális kognitív funkciókról azonnal képet kapunk a teszt által (Fotó: Getty Images)

Mielőtt azonban tesztet végeznénk, érdemes kizárni egyéb egészségügyi problémákat, például gyógyszer mellékhatást, fertőzést vagy anyagcserezavart.
65 év felett javasolt évente elvégezni a kognitív tesztet a rutin ellenőrzés részeként, illetve korábban is bármikor, ha észrevehető változások vagy aggályok merülnek fel.

A kognitív tesztek előnyei

A rövid, strukturált értékelések célja a különböző mentális funkciók felmérése. A kor előrehaladtával járó kognitív hanyatlás vizsgálata két széles körben használt teszttel történik: a Mini Mental teszt (MMSE), illetve a Montreal Kognitív Felmérés (MoCA). Olyan feladatokat foglalnak magukban, mint például a visszafelé számolás, szólisták felidézése vagy alakzatok rajzolása.

A korai felismerésben meghatározó szerepe van a teszteknek, melyek rávilágíthatnak a kognitív hanyatlás korai jeleire, és befolyásolhatják az orvosi beavatkozás megállapításának szükségét.
Az értékelések révén nyomon követhető a kognitív funkciók időbeli változásai, ami a demencia kezelésében kulcsfontosságú.

Mit mutatnak ki a tesztek?

Az értékelések nem csodaszerek, de iránymutatóként szolgálhatnak az orvosok számára.

1. Kognitív mutatók

A teszteken elért gyenge eredmények potenciális kognitív problémákra utalhatnak, melyek további vizsgálatok elvégzését teszik szükségessé a lehetséges diagnózis felállításához.

2. Funkcionális pillanatfelvétel

A teszt idején felmért kognitív képességek pillanatképe segíthet az aktuális mentális egészségi állapot felmérésben.

Végleges diagnózist ne várjunk a kognitív teszttől (Fotó: Getty Images)

3. További tesztek

Ha a jó teszteredmények ellenére kognitív aggályok jelentkeznek, lehet, hogy átfogóbb tesztekre, például neuropszichológiai értékelésekre van szükség.

És amit nem mutatnak ki

A szakemberek óva intenek attól, hogy egy egyszerű kognitív teszt alapján kijelentsük: jó elnök lesz-e valakiből, de egyéb szélsőséges következtetésektől is érdemes tartózkodni. Végleges diagnózist például bizonyosan nem lehet felállítani egy kognitív teszt segítségével, mert nem diagnosztizálnak, csupán jelzik a meglévő kognitív problémákat.

A hosszútávú kognitív egészségre sem lehet megállapításokat tenni egyetlen pontszám alapján, ahogy a mélyreható kognitív működésre sem. Egy magasan képzett személy ugyanis érhet el jó eredményt egy ilyen teszten akkor is, ha amúgy kognitív problémával küzd.

Manapság ugyan léteznek már otthon elvégezhető kognitív tesztek alapvető funkciók felmérésére, de ha kétely merülne fel bennünk, célszerű szakemberrel konzultálni.

IQ-teszt: íme a legrövidebb, tedd próbára magad!

Kiemelt kép: Getty Images