Hazánkban még kevéssé elterjedt hagyomány, azonban az Egyesült Államokban már 1990 óta szentelik a júliust a fogyatékossággal élő emberek ünneplésére. Az ünnep célja, hogy növelje a fogyatékossággal élő emberek láthatóságát, erősítse önazonosságukat és támogassa a fogyatékossággal élő közösségek jogait. Az események és rendezvények során felhívják a figyelmet a sztereotípiák lerombolásának fontosságára és arra, hogy a fogyatékossággal élő emberek milyen nagy mértékben járulnak hozzá a társadalmunk működéséhez.
Bár természetesen a spécik helyzetével (is) az év minden napján foglalkoznunk kell(ene), nagyszerű kezdeményezés, hogy júliusban hivatalosan is a fogyatékossággal élő emberek inklúziójára, azaz befogadására fókuszálnak a világszerte.
Inspirációs pornó
A Fogyatékossággal Élők Büszkeségének Hónapja kapcsán Stella Young, egy kivételes spéci író, humorista és aktivista egyik történetét osztanám meg. Stella még csak húsz perce tanított jogtudományt az új osztályában, amikor az egyik tanuló jelentkezett és a következőt kérdezte: „Hölgyem, mikor kezdi el a beszédét? Tudja, amikor kerekesszékes emberek jönnek az iskolába általában inspiráló dolgokat szoktak mondani…”
Stella ekkor döbbent rá, hogy a diákok egészen addig csak inspiráció tárgyaként találkoztak a fogyatékossággal élő emberekkel.
A média hajlamos a fogyatékkal élőket inspirációként, vagy szánakozás tárgyaként ábrázolni,
olyan tartalmakat közzétenni róluk, amelyek azt üzenik akármennyire is rossz az életünk, lehetne rosszabb is. Ezt nevezte Stella inspirációs pornónak: a fogyatékossággal élő személyek tárgyiasítását azért, hogy a nem fogyatékossággal élő emberek jobban érezzék magukat.
Bár Stella sajnos már nincs közöttünk, élete során rengeteget tett azért, hogy a fogyatékosságot övező káros sztereotípiákat lerombolja. Érdemes meghallgatni a teljes TED előadását magyar felirattal és legalább 9 percig szórakozva edukálódni a témában. Az ausztrál származású Stella emlékére szobrot is állítottak a victoriai Cato Parkban.
A fogyatékossággal élők zászlója
A fogyatékossággal élő amerikaiak törvényét George W. Bush elnök írta alá 1990. július 26-án. Ez a mérföldkőnek számító törvény tiltja a fogyatékkal élőkkel szembeni diszkriminációt. A Disability Pride kezdetben ünnepnapként indult abban az évben. A fogyatékossági büszkeség hónapjának első hivatalos megünneplésére 2015 júliusában került sor, ami egyben a 25. évfordulóját is jelentette.
Az eredeti Disability Pride zászlót 2019-ben Ann Magill író készítette, aki cerebrális bénulásban szenved. A zászlók célja, hogy felkeltsék a figyelmet, és a szolidaritás, a büszkeség és az elfogadás szimbólumai legyenek, és ez alól a fogyatékossággal élő büszkeség zászlaja sem kivétel.
Magill részt vett a 20. évforduló alkalmából rendezett eseményen, és csalódott volt amiatt, hogy az ünneplés egy alagsorba és egy lakóközösség területére korlátozódott – nem volt nyilvános. A tapasztalat arra motiválta, hogy létrehozzon egy fogyatékossággal élők büszkeségét szimbolizáló zászlót.
A 2019-ben Ann Magill által tervezett eredeti fogyatékossági büszkeség zászlón élénk színű cikk-cakk csíkok voltak fekete háttérrel.
A cikk-cakk azt ábrázolta, hogy a fogyatékkal élőknek hogyan kell manőverezniük az előttük álló akadályokon.
Azonban ha a látássérültek telefonon vagy más eszközön nézték a zászlót, akkor a kontrasztos minta kellemetlen tüneteket váltott ki náluk. Ezért Magill, a közösség javaslatait szem előtt tartva finomította a vizuális elemeket. Az új verzión kiegyenesítette a csíkokat és tompította a színeket. A csíkokat is átrendezte, hogy a vörös-zöld színtévesztő emberek is helyet kapjanak.
A zászlót közös tervezési erőfeszítésnek tekintik, Magill szerint az új design valóban a közösséget képviseli, mert a közösség összefogott egy probléma megoldására. Magill lemondott szerzői jogairól, és ezt a zászlót közkinccsé tette, így mindenki szabadon használhatja és újrakeverheti.
Minden részlet jól átgondolt jelentéssel bír:
- Szürke háttér: emléket állít azoknak a fogyatékossággal élő embereknek, akik életüket vesztették az egészségügyi, szociális, rendszerszintű és egyéb igazságtalanságok következtében.
- Az öt színes ferde sáv a zászló középső részén a fogyatékosság sokféleségét, valamint a különböző érintetti csoportokat szimbolizálják:
- Kék: érzelmi- és mentális problémák
- Sárga: neurodiverzitás
- Fehér: láthatatlan és nem diagnosztizált fogyatékosságok
- Piros: testi fogyatékosságok
- Zöld: érzékszervi fogyatékosságok
- A sávok mintája: az átlós sáv átvágja azokat a falakat és akadályokat, amelyek elválasztják a fogyatékossággal élőket a társadalom többségétől, egyúttal jelképezi a fényt és a kreativitást, amely áttör a sötétségen.
Az inklúzió fontossága
A fogyatékkal élők befogadása terén és az akadálymentesítés tekintetében van még hova fejlődni. Hazánkban az Access4you védjegy az épített környezet akadálymentességéről nyújt részletes és megbízható információt mozgás, látás, hallás és kognitív speciális igénnyel élő emberek számára. Részletes akadálymentességi információért érdemes ellátogatni a honlapjukra, de akár mobilapplikáció formájában is kéznél lehet az összegyűjtött tudás.
Az Access4you szakértőkből álló csapata nemzetközi partnerhálózattal tesz a befogadásért és az élhetőbb környezetért. A Fogyatékossággal Élők Büszkeségének hónapja alkalmából egy interjúban Sangita Thakur, indiai akkreditált partnerüket (aki fogyatékossággal élő) kérdezték, hogy mi az, amivel a nem-spéci emberek könnyebbé tehetnék a spécik mindennapjait.
„Változtassanak a hozzáállásukon. A befogadás legnagyobb akadálya a hozzáállásbeli probléma. Építhetünk világszínvonalú munkahelyeket, de ha az emberek nem nyitottak arra, hogy egy fogyatékossággal élő személyt is bevegyenek a csapatukba, akkor nem tudjuk elérni az inklúziót.”
Bár a Fogyatékossággal Élők Büszkeségének Hónapja a végéhez közeledik, bízunk benne, hogy a továbbiakban sem feledkezik meg a társadalom az akadálymentességről és a spécik inklúziójának fontosságáról. Arthur Chan idézete tökéletesen kifejezi a hónap mondanivalóját és remek útravalóul szolgál a mindennapokra:
„A sokszínűség tény.
A méltányosság egy választás.
Az inklúzió egy cselekvés.
Az összetartozás egy eredmény.”
Arthur Chan
A Nyitott szemmel-sorozat előző cikkeit itt olvashatod.
Kiemelt kép– Fotó: Nánási Pál